0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Szőlőtermesztés ökosan

A réz kiváltásával és a szőlősorközök zöldítésével kísérleteznek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai a Nagy-Somlói Borvidéken. Az eredményeket az első online FiBL nyílt napon mutatták be május 27-én.

Hol terem a bölcsek bora?

Magyarországon összesen 63 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, amelyből 1900 hektár körüli, vagyis

a teljes terület kevesebb mint fél százaléka az ökológiai gazdálkodás, illetve átállás alatti terület.

Történelmi borvidékeink – Tokaj, Eger, Villány, Szekszárd, Sopron – közül az egyik legszínesebb a balatoni, ahol az ÖMKi szőlőkísérleteinek egyik helyszíne, a Nagy-Somló borvidék található.

A terület viszonylag kicsi, alig több mint 550 hektár, de annál különlegesebb.

Az inaktív vulkáni hegy talaja bazaltos, alatta löszös vályog, ami kedvez a jó minőségű, különleges savtartalmú boroknak.

Az évi 650-700 milliméter csapadék elegendő a bő terméshez, a napsütéses órák száma magas, az időjárás nem szélsőséges: sem fagyok, sem kánikula nem gyakoriak a területen. A fehérborszőlők uralkodnak. Legnagyobb területen az Olaszrizling foglal helyet, jellegzetes fajta a Juhfark, ebből készül a sokak által bölcsek borának nevezett ital, és ez a fajta csak itt terem nagy mennyiségben hazánkban. Fontos fajták még a furmint és a hárslevelű.

Cseppnyi történelem

A területen már a római korban termesztettek szőlőt. A XI. századtól, István király intézkedései nyomán itt is a szerzetesrendek kezelésébe került, majd a későbbi századokban fokozatosan magánkézbe vándorolt a szőlőföldek nagy része. A XIX. században megjelenő invazív kártevő, a filoxéra okozta nagy mennyiségű tőkepusztulás után ellenálló fajtákra váltottak a gazdák. Az 1990-es évektől, a rendszerváltással induló privatizációs hullámmal ismét magántulajdonba kerültek az ültetvények, és a legtöbb gazdaságban minőségi bortermelés folyik.

A hegyközség 2019-ben indítványozta, hogy a teljes borvidék váljon ökológiai művelésűvé.

A Hegyközség és a Biokont Magyarország Kft. átállást támogató képzésének szervezésében az ÖMKi is részt vesz, kutatási projekt keretében demonstrálja az ökológiai növényvédelem lehetőségeit és rézalternatívák hatásosságát vizsgálja a területen.

Réz helyettesítése paradicsomban és szőlőben

Trugly Bence, az ÖMKI projektvezető kutatója egy réz kiváltására irányuló kísérletet ismertetett az online FiBl konferencián. Mint mondta, a réz az egyik alappillére az ökológiai növényvédelemnek, de feldúsulhat a talajban, amely kedvezőtlenül hathat a hasznos élőlényekre.

Lombtrágyaként és növényvédőszerként is fontos, csak felhasználásának mértéke kíván figyelmet. Szermaradékként befolyásolhatja a termés minőségét.

Kiváltását koros, negyven év körüli, alacsony kordonműveléses Juhfark-ültetvényen vizsgálták 2020-ban. A fajta tömött fürtje és vékony bogyóhéja miatt repedésre hajlamos, amelyet kedvel a szürkepenész. A szőlőt a peronoszpórára jól ható SumB elnevezésű, jelenleg csupán három-öt napig ható, kísérleti stádiumban levő trópusi növénykivonattal kezelték, miközben a kén és a Vitisan mennyiségét is (hektáronként több mint öt kilogrammról, másfél kiló alá) csökkentették a réz-, kén-, Vitisan- és Wetcit-keverékből álló üzemi technológiához képest.

A peronoszpóra és szürkepenész mellett a lisztharmat fertőzési kockázatát és megjelenését is folyamatosan figyelték a vegetációs időszak alatt.

Ami igazán kellemetlen meglepetést okozott, az a szürkepenész volt.

Igaz, az augusztus közepi hatalmas esőzés kedvezett neki, de a kísérleti technológiával kezelt állományon szignifikánsan nagyobb mennyiségben jelent meg.

Szüretre közel a fürtök fele fertőződött meg, ami azonban nem jelent ugyanilyen arányú terméskiesést, hiszen sokszor csak dúsítja a cukormennyiséget és mellékízt eredményez, amely sajátossága is lehet a boroknak.

A kísérleti szer rövid hatástartama (3-5 nap) miatt a megfelelő időben kell védekezni, ehhez azonban fontos a pontos előjelzési modell.

A vizsgálat másik érdekes megfigyelése volt, hogy

bár a réz közvetlenül nem hat a szürkepenészre, lombtrágyaként azonban erősíti a növényi szöveteket, amelyek így ellenállóbbak a gombás fertőzésekkel szemben.

Fontos tapasztalat volt az is, hogy a kísérleti szer vékonyítja a bogyók viaszrétegét.

Összességében az a tanulság született, hogy olyan érzékeny fajták, mint a Juhfark, ökológiai termesztés során is fokozott figyelmet igényelnek.

Fontos, hogy időben, ha kell, már virágzáskor elinduljon a kórokozók elleni védekezés, a leveleket eltávolítsuk a rügyzónából, és minden agrotechnikai módszer mellett szükség lehet arra is, hogy bogyórepedést gátló készítményt vessünk be.

Ezzel szemben kevésbé érzékeny fajtáknál jóval nagyobb sikerrel védekezhetünk. A kísérleti tábla melletti Olaszrizling-ültetvény a kísérletben szereplő (csak rezes) referenciakezelést kapta, de egyik kórokozó esetében sem detektáltak a Juhfarkhoz hasonló mértékű fertőzést, ami jelzi, hogy a fajták eltérő ellenállóképességének is jelentős szerepe van a növényvédelemben.

Ökoszisztéma-szolgáltatások a szőlőben

Migléz Tamás biológus a szőlőültetvények közötti zöldítés tapasztalatait osztotta meg a FiBL nyílt napján. Kiemelte, hogy

a szőlőültetvények a legérzékenyebb mezőgazdasági területek az erózióra és a kopásra, ezért nagyon fontos a talajuk megőrzése, aminek kiváló technikája a sorok közötti zöldítés.

Az ökoszisztéma-szolgáltatás pár évtizedes fogalom, azért vezették be, hogy könnyebben kifejezhető legyen, milyen értékeket hordoz egy természetes/féltermészetes élőhely, vagy akár útszéli gyep – emelte ki az ÖMKi projektvezető kutatója.

Ökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezzük azon dolgokat, melyekkel egy élőhely hozzájárul az emberi élet fennmaradásához. Ilyen lehet a tiszta levegő, víz, vagy olyan hatás, amivel egy adott természetes/féltermészetes rendszer jótékonyan befolyásolja egy település klímáját.

Ilyen szolgáltatásai potenciálisan a mezőgazdaságba vont területeknek is lehetnek, de ezek az utóbbi idő nagymértékű iparosítása, a mennyiség és intenzitás előtérbe kerülése miatt kevésbé tudnak érvényre jutni, ami számos káros folyamathoz vezet. Ezek csökkentik a rendszerek fenntarthatóságát, amit súlyosbít a gyorsuló éghajlatváltozás, például az egyre gyakoribb heves zivatarok hatása.

A hazai szőlőművelésben a második világháborút követő gépesítés és intenzitásnövelés az ültetvények átalakulásához, a talaj állapotromlásához vezetett. Ezt a termelők is egyre többször észlelik, ami fokozza az igényt a fenntarthatóbb művelési módok megismerésére.

Sok esetben a kijuttatott vegyszermennyiség csökkentése és ezzel együtt a sorközök takarása az első lépés. A spontán megtelepedő növényzet azonban nem mindig ad megfelelő eredményt, a mulcs- vagy szénatakarás pedig üzemi keretek között nehezen kivitelezhető.

A megoldás valamilyen magkeverék vetése lehet: például valamilyen gabonaféle pillangósokkal kiegészítve, ami időszakos takarást biztosít, vagy állandó takarásként szóba jöhet valamilyen fűmag-, illetve olyan sokfajos keverék, amely főként kétszikűeket tartalmaz.

A sorközzöldítés védi a talajt az eróziótól, a csapadék elfolyásától, elpárolgásától, a túlhevüléstől. Emellett segíthet a biodiverzitás megőrzésében, talajélet javításában. Búvúhelyet szolgáltat a ragadozó szervezeteknek, melyek segítenek a kártevők visszaszorításában, táplálékforrást jelent a beporzók számára.

Az ilyen sorközök egyfajta zöld folyosó funkciót is betölthetnek, segíthetnek a gyomok visszaszorításában és az esztétikai értékük is van.

Az ÖMKI 2012-ben indult sorköztakaró-kutatása 7 borvidék 19 borászatában háromféle magkeveréket érintett, amelyeket összesen 22 faj magjait tartalmazták. Ennek eredményeként kiválogatták azokat a fajokat, amelyek helyszíntől függetlenül sikeresen megtelepedtek.

Jól bevált a szőlőben a fehérhere, a komlós lucerna, a lándzsás útifű (jól bírja taposást), szarvashere, tarka koronafürt és a vadmurok. Hogy melyik faj lesz a legtömegesebb a növényzetben, nagyban függ az ültetvény adottságaitól, például a talaj nedvességtartalmától.

Idén új talajtakaró-vizsgálatba fogtak egy európai uniós pályázat, a LIFE VineAdapt keretében, amely egyszerre négy ország szőlőiben és gyümölcsöseiben folyik. Figyelik egyebek mellett a megporzó szervezetek, a nektár- és pollenforrások mennyiségét, a funkcionális csoportok arányát és hogy mekkora talajfelszínen maradnak fenn. Számos talajparamétert vizsgálnak: a talaj tápanyag-, nedvességtartalmának, ellenállásának változásán felül teafilter-indexszel a lebontó folyamatok gyorsaságát is. Arra is kíváncsiak, hogyan befolyásolja a sorközzöldítés a termés mennyiségét és minőségét, a kórokozók és károsítók jelenlétét.

A kutató kérdésre elmondta, hogy

beállt, több évtizedes ültetvényekben vizsgálták a sorköztakaró hatását. A friss telepítést egészen visszafogta, be is szántották. Nagyon fiatal állományba (legalábbis álló) takarónövényzetet nem javasol.

Az Ökológiai Gazdálkodás Kutatóintézete (FiBL) 1973-óta működik Svájcban, székhelye 1997 óta Frickben található. Nemzetközi szinten is elkötelezetten támogatja az ökológiai gazdálkodás fejlődését. Számos kelet-európai, indiai, latin amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai gazdálkodás kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában. A FiBL Csoport tagja a magyar ÖMKi is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu