Back to top

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

A 2013-ben létesült tanösvényt az Ugod-Huszárokelőpusztán működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola programjához igazodva alakították ki. Ismeretanyaga szorosan kapcsolódik az erdei iskola erdőpedagógiai foglalkozásaihoz, de a természetjárók, kirándulók számára is sok hasznos ismeretet nyújt. Előzetes bejelentkezés után akár vezetett túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.

A Magas-Bakony erdeiben kanyargó tanösvény közel nyolc kilométer hosszú, és tizennégy állomásból áll.

Az erdei iskola négyhektáros parkjából indul, és könnyen bejárható az erdő és a tó szimbolikus ábrázolását megjelenítő jelzést követve.

A tanösvény nyomvonala egy képzeletbeli kört ír le, de van egy pontja, ahol szétágazik, így az iránymutató táblákat követve egy rövidebb körtúrát is választhatunk.

Érdemes azonban a hosszabb útvonalon tovább haladni, hiszen csak így juthatunk el a tanösvény nevét is adó Hubertlakra.

Tudta-e?

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található bakonyi Gyilkos-tó az 1980-as évek közepén eredetileg vaditatónak készült. A helyén akkoriban égeres erdő állt, a tó jellegzetes, az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztető látványát az elárasztott fák víztükörből kiemelkedő csonkjai adják.

A tanösvény térképét bemutató, és az erdei viselkedés szabályait összefoglaló első állomástól a bükkös erdők övezte ösvényen indulunk el, melynek mentén termesztés felújításokban gyönyörködhetünk. A következő megállónál beleláthatunk az erdészek feladataiba, majd néhány száz méteres sétával elérjük a hazai nagyvadfajokat ismertető állomást, ahol egy magaslesre is felkapaszkodhatunk. Később mintha egy kapun haladnánk át, belépünk a zárt bükkösök világába.

Több megállót érintve elénk tárul a növényvilág, a Bakonyban jellemző elegyfafajok változatos megjelenése.

Ízelítőt kaphatunk az izgő-mozgó rovarvilágból, majd az útról elkanyarodva egy kisebb lejtőn elérjük a tanösvény hetedik állomását, a Hubertlaki tavat. A bakonyi Gyilkos-tó látványa önmagában is páratlan; tavasszal körülötte hórétegre emlékeztetően tőzike borítja az erdő alját, később pedig békanász hangja töri meg az erdő csendjét.

Télen is nagy élmény végigjárni a tanösvényt

A tavat hátrahagyva a Hubertlaki kulcsosházhoz érkezünk, melynek udvarán tűzrakó helyek, padok, asztalok várják a megpihenni vágyókat. A hely története a régi időkre nyúlik vissza, melyet az itt lévő tanösvénytábláról is megismerhetünk. Hubertlak a Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál található, a Somberek-séd völgyében.

Egykor az Esterházyak eredetileg háromszintes vadászkastélya állt itt, de 1967-ben egy tűzvész során a felső szint leégett, és az egész épületet lebontották.

Helyette a hajdani grófi lakosztályból alakították ki a jelenleg vendégházként üzemelő kétszintes épületet.

A Hubertlaki kulcsosház a hajdani Esterházy vadászkastély helyén épült
A feltöltődés után, körülbelül a táv felénél folytatjuk túránkat: a meredek oldallal szegélyezett úton magas, gyökerekkel és apró lyukakkal átszőtt partoldal enged betekintést a „Talpunk alatt” megjelenő világba. Utána már lankásabb részeken haladva érjük el a következő állomást. Csodaszép panoráma tárul elénk, rálátunk Bakonykoppány településre, szép, páramentes időben pedig a Pannonhalmi Apátság is látható. Erdeink nemcsak faanyagot, hanem számtalan más értéket is nyújtanak számunkra. Az „Erdei kincsestár” elnevezésű állomás erre hívja fel a figyelmet, egyúttal bemutat néhány emberi fogyasztásra alkalmas erdei növényt.

Az állomást elhagyva az egykori kőfejtő oldalában kialakított lépcsősoron jutunk le az erdészeti útra, ahol már sem emelkedőkre, sem lejtőkre nem kell számítanunk.

Az út menti tisztásokon lévő rakodóknál a fáról mint megújuló természeti erőforrásról szerezhetünk ismereteket. A közelben kanyargó patak mentén égerligetek jelzik, hogy a termőhelyi tényezők milyen fontos szerepet játszanak az erdők megjelenésében.

Az utolsó két állomást az erdei iskola parkjába visszaérkezve leljük. Megismerkedhetünk a vidékre jellemző madarak fészkelési, táplálékszerzési szokásaival, és megtudhatjuk, mennyire különböző mintázatúak a tojásaik. Az énekesmadaraink fészkelését a parkban kihelyezett madárodúk is segítik, láthatunk is belőlük néhányat.

Végül az egykor a környéken működő, keskeny nyomtávú vasút történetéről olvashatunk.

A Franciavágást Városlőddel összekötő, 1976-ig működő erdei vasút nyomvonala a Bakonybélbe vezető országúttal párhuzamosan, a Gerence-patak mellett kanyarogva ma is jól látható.

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Újragondolás, újraalkotás és helyreállítás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day). Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

50 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Megtisztult az állami erdő

Idén tavasszal az állami erdőgazdaságok, köztük az EGERERDŐ Zrt. is részt vett a Tisztítsuk meg az országot! programban, melynek egyik fő pilére a területek illegálisan lerakott hulladéktól való mentesítése.

Dísznövények a nagymarosi gesztenyésekben

Természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján nagy természetvédelmi értéket képviselnek a nagymarosi szelídgesztenyések a Dunakanyarban. Évszázadok óta fontos szerepük van a Dél-Börzsöny kultúrtáj jellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.