Lapszemle

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

A 2013-ben létesült tanösvényt az Ugod-Huszárokelőpusztán működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola programjához igazodva alakították ki. Ismeretanyaga szorosan kapcsolódik az erdei iskola erdőpedagógiai foglalkozásaihoz, de a természetjárók, kirándulók számára is sok hasznos ismeretet nyújt. Előzetes bejelentkezés után akár vezetett túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.

A Magas-Bakony erdeiben kanyargó tanösvény közel nyolc kilométer hosszú, és tizennégy állomásból áll.

Az erdei iskola négyhektáros parkjából indul, és könnyen bejárható az erdő és a tó szimbolikus ábrázolását megjelenítő jelzést követve.

A tanösvény nyomvonala egy képzeletbeli kört ír le, de van egy pontja, ahol szétágazik, így az iránymutató táblákat követve egy rövidebb körtúrát is választhatunk.

Érdemes azonban a hosszabb útvonalon tovább haladni, hiszen csak így juthatunk el a tanösvény nevét is adó Hubertlakra.

Tudta-e?

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található bakonyi Gyilkos-tó az 1980-as évek közepén eredetileg vaditatónak készült. A helyén akkoriban égeres erdő állt, a tó jellegzetes, az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztető látványát az elárasztott fák víztükörből kiemelkedő csonkjai adják.

A tanösvény térképét bemutató, és az erdei viselkedés szabályait összefoglaló első állomástól a bükkös erdők övezte ösvényen indulunk el, melynek mentén termesztés felújításokban gyönyörködhetünk. A következő megállónál beleláthatunk az erdészek feladataiba, majd néhány száz méteres sétával elérjük a hazai nagyvadfajokat ismertető állomást, ahol egy magaslesre is felkapaszkodhatunk. Később mintha egy kapun haladnánk át, belépünk a zárt bükkösök világába.

Több megállót érintve elénk tárul a növényvilág, a Bakonyban jellemző elegyfafajok változatos megjelenése.

Ízelítőt kaphatunk az izgő-mozgó rovarvilágból, majd az útról elkanyarodva egy kisebb lejtőn elérjük a tanösvény hetedik állomását, a Hubertlaki tavat. A bakonyi Gyilkos-tó látványa önmagában is páratlan; tavasszal körülötte hórétegre emlékeztetően tőzike borítja az erdő alját, később pedig békanász hangja töri meg az erdő csendjét.

A tavat hátrahagyva a Hubertlaki kulcsosházhoz érkezünk, melynek udvarán tűzrakó helyek, padok, asztalok várják a megpihenni vágyókat. A hely története a régi időkre nyúlik vissza, melyet az itt lévő tanösvénytábláról is megismerhetünk. Hubertlak a Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál található, a Somberek-séd völgyében.

Egykor az Esterházyak eredetileg háromszintes vadászkastélya állt itt, de 1967-ben egy tűzvész során a felső szint leégett, és az egész épületet lebontották.

Helyette a hajdani grófi lakosztályból alakították ki a jelenleg vendégházként üzemelő kétszintes épületet.

A feltöltődés után, körülbelül a táv felénél folytatjuk túránkat: a meredek oldallal szegélyezett úton magas, gyökerekkel és apró lyukakkal átszőtt partoldal enged betekintést a „Talpunk alatt” megjelenő világba. Utána már lankásabb részeken haladva érjük el a következő állomást. Csodaszép panoráma tárul elénk, rálátunk Bakonykoppány településre, szép, páramentes időben pedig a Pannonhalmi Apátság is látható. Erdeink nemcsak faanyagot, hanem számtalan más értéket is nyújtanak számunkra. Az „Erdei kincsestár” elnevezésű állomás erre hívja fel a figyelmet, egyúttal bemutat néhány emberi fogyasztásra alkalmas erdei növényt.

Az állomást elhagyva az egykori kőfejtő oldalában kialakított lépcsősoron jutunk le az erdészeti útra, ahol már sem emelkedőkre, sem lejtőkre nem kell számítanunk.

Az út menti tisztásokon lévő rakodóknál a fáról mint megújuló természeti erőforrásról szerezhetünk ismereteket. A közelben kanyargó patak mentén égerligetek jelzik, hogy a termőhelyi tényezők milyen fontos szerepet játszanak az erdők megjelenésében.

Az utolsó két állomást az erdei iskola parkjába visszaérkezve leljük. Megismerkedhetünk a vidékre jellemző madarak fészkelési, táplálékszerzési szokásaival, és megtudhatjuk, mennyire különböző mintázatúak a tojásaik. Az énekesmadaraink fészkelését a parkban kihelyezett madárodúk is segítik, láthatunk is belőlük néhányat.

Végül az egykor a környéken működő, keskeny nyomtávú vasút történetéről olvashatunk.

A Franciavágást Városlőddel összekötő, 1976-ig működő erdei vasút nyomvonala a Bakonybélbe vezető országúttal párhuzamosan, a Gerence-patak mellett kanyarogva ma is jól látható.

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk