Back to top

Közös tanszéket alapít a MATE és a Tungsram

Közös kutatóintézetet és kihelyezett tanszéket alapít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Tungsram a vállalatcsoport budapesti székhelyén, ahol májusban kutatás-fejlesztést szolgáló vertikális farm nyílt. A tudományos és innovációs együttműködés megkezdését június 7-én jelentették be.

1. Gyuricza Csaba és Jörg Bauer az együttműködés folyamatos bővítését tervezi
Fotó: Tungsram
Együttműködési megállapodásuk értelmében

az egyik legfontosabb céljuk olyan mesterséges fényforrások vizsgálata, amelyek vertikális farmokon, növényházakban és csíráztatott takarmánynövények előállításakor növelhetik a hatékonyságot.

"Egyetemünk és a Tungsram közös érdeke, hogy az agrárium jövőjét mutató vizsgálatok eredményei ne csak a tudományos kutatásban, hanem az oktatásban is hasznosuljanak. Ennek érdekében a MATE vállalja, hogy az újonnan létesülő tanszék működéséhez tananyagot dolgoz ki, igény szerint szakmai továbbképzéseket szervez, közös pályázati lehetőségeket keres, továbbá szaktanácsadással biztosítja a beltéri növénytermesztés és állattartás során felhasználható kutatások előrehaladását” – hangsúlyozta dr. Gyuricza Csaba, az intézmény rektora.

"A MATE-val kötött megállapodás mérföldkő a felsőoktatás és a versenyszféra együttműködésében, az egyik első alkalom itthon, amikor egy egyetem és egy vállalat agrárkutatások céljából alapít közös kutatóintézetet" – mondta Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója. A vállalat szeretne szerepet vállalni a magyar mezőgazdaság innovatív jövőjében és hozzá akar járulni, hogy ismét a világ legnagyobb agrárkutató nemzetei között tartsák számon. Technológiai szolgáltatóként pedig

képes a MATE-val közös eredményeket piacképes megoldásokká formálni és sikerre vinni. A megállapodás keretében készségesen fogadja a MATE hallgatóit a szakmai gyakorlat és a duális képzés keretében.

Egy hónappal ezelőtt a Tungsram budapesti telephelyén adták át a közép-európai régió első, kereskedelmi méretű kutató és bemutató vertikális farmját, ahol szabályozott klimatikus körülmények között, egyedileg állítható zárt rendszerű automata tápanyagellátás, szén-dioxid-trágyázás és speciális fényreceptek alkalmazásával végezhetők különféle növénytermesztési kísérletek.

A vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak, így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni
Fotó: Tungsram

A 150 négyzetméteres, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású létesítmény 575 millió forintból épült, amihez 250 millió forinttal járult hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A mesterséges intelligenciát alkalmazó 21. századi technológia számos pontján szenzorok gyűjtik a rendkívül értékes adatokat, amelyekhez az együttműködés keretében már a MATE szakértői és hallgatói is hozzáférhetnek.

"A Tungsram az élelmezésbiztonság és élelmezési autonómia elérésének fontos eszközét látja a beltéri növénytermesztésben"

– hangsúlyozta Jörg Bauer. Úgy fogalmazott: mostantól Közép-Európa legnagyobb agráregyetemével együtt fogják keresni a választ: hogyan lehet egyre kisebb inputtal és egyre nagyobb outputtal élelmet termelni.

"A közös tevékenység már több hónappal ezelőtt megkezdődött" – tájékoztatott dr. Gyuricza Csaba. Kiemelte: az élelmiszer-önrendelkezés az egyik legfontosabb élelmiszerbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdés, amely Magyarország számára egyelőre csak lehetőség.

Hosszabb távon azonban, a tudástranszfer révén az országhatárokon túl is hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság megteremtéséhez.

A Tungsram és a MATE kihelyezett tanszékét Helyes Lajos, az egyetem Kertészettudományi Intézetének igazgatója fogja vezetni, akinek tudása és tapasztalata garancia a sikeres szakmai munkára.

"Az egyetem csak a piaci szereplőkkel szoros együttműködésben képes korszerű tudást kínálni"

– hangsúlyozta a rektor, aki a Gödöllőn épülő új kampuszon is vezető partnerként számít a Tungsramra.

A MATE és a vállalat az együttműködés folyamatos bővítését tervezi, aminek részeként közös pályázatokkal és képzési programokkal is meg akarnak jelenni hazai, valamint nemzetközi platformokon, a kutatás-fejlesztés területén pedig nem állnak meg a kertészetnél, hanem egyebek mellett a takarmányelőállítás és az állattenyésztés területén is új technológiákkal kísérleteznek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.