Back to top

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak.

A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re.

Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Mintegy 50 egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új területek klimatikusan megfelelővé válhatnak a főemlősök számára, ám a szakemberek kételkednek abban, hogy az állatok képesek lesznek időben elvándorolni ezekbe a térségekbe.

A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből több száz élőhelyről. Ezeket az adatokat modellezték a globális felmelegedés, az élőhelyek elpusztítása és az emberi népességnövekedés jövőbeni hatásainak figyelembe vételével.

Bár vannak bizonytalanságok az adatokban és a modellezés eredményeiben, "lesznek változások, és nem jó irányban"

- hangsúlyozta Joana Carvalho biológus, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a Diversity and Distributon című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője. "Ha a klímaváltozást hozzáadjuk a területveszteségek jelenlegi okaihoz, a kép lesújtó. A jelenlegi élőhelyek jóval kisebbek a korábbiaknál" - tette hozzá.

A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás. A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra, feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsnek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.

"Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, ez azt jelenti, hogy az összes állatnak, nemcsak a főemlősöknek, szintén a hegyekbe kell húzódnia vagy élőhelyükön kihalnak.

De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat és növény fog eltűnni" - magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.

A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket, a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit. Ám viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

Dollártízmilliós veszteséget okozott a hőhullám a washingtoni bogyóstermesztőknek

Az USA Washington államában brutális hőhullám okozott több millió dolláros veszteséget a bogyósgyümölcs-termesztőknek, de más gyümölcsök esetében is hatalmas a kiesés. Az egész államban száraz és forró volt a nyár. Törvényhozók a melegtől kárt szenvedett gazdálkodók támogatásáért lobbiznak az USA agrárminisztériumánál.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.