Back to top

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

A haltelepítések ellenőrzése kiemelten fontos, mert halgazdálkodási vízterületeinket és azok őshonos halállományát manapság egyre több veszély fenyegeti.

A tavasz a hazai tógazdaságok számára is a rendes munkavégzés kezdetét jelenti. A Nébih Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) az elmúlt 3 hónapban elsődlegesen a haltelepítések szabályosságának és nyomonkövetésének vizsgálatát tűzte ki célul, amely főként halgazdálkodási vízterületeink és azok őshonos halállományának védelme szempontjából minősül kiemelt feladatnak. Ezeket manapság sajnos egyre több veszély fenyegeti, egyebek közt például az idegenhonos halfajok megjelenése.

Számos idegenhonos halfaj tudatos telepítés következtében kerülhetett be természetes vizeinkbe, ahol gyors elszaporodásuk révén a honos növény- és halfajok sokféleségét (biodiverzitást) veszélyeztetik, ráadásul az őshonos halfajok kiszorításával már több élőhely elszegényedését okozták. 

A további károk megelőzése érdekében idén tavasszal több mint 50 esetben tartott helyszíni ellenőrzést az ÁHSZ. Az ellenőrzések során az állami halőrök 5 alkalommal indítottak eljárást, 2 ízben tiltották meg a kihelyezendő hal telepítését – idegenhonos halfaj telepítésének szándéka vagy víziállat-egészségőri igazolás hiánya miatt –, emellett a Nébih további 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat. A szabálysértések nyomán összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabtak ki a szakemberek. 

A Nébih felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében minden tervezett haltelepítést kötelező bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek legalább 3 nappal a telepítés napját megelőzően, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs jelentésben kell beszámolni.

A bejelentési kötelezettség szabályainak megsértése esetén 50.000-100.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság szabható ki.

Ennél is súlyosabb, 500.000-5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság a várható büntetés, ha a haltelepítés halgazdálkodási jogosultság és/vagy halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történik, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélküli telepítése esetén is.

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelynek természetes megújulását elő kell segíteni, hasznosítását a fenntarthatóság elve alapján kell megtervezni és megvalósítani. Kérik, segítse Ön is a hatóság küzdelmét a jogosulatlan halászat, horgászat és haltelepítések felszámolása érdekében! Ha jogsértő tevékenységet tapasztal, írja meg az allamihalor@nebih.gov.hu címre!

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Új funkciókkal bővült a LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé vált az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.