0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.
A csengetés egyben azt is jelezte, hogy a január óta tartó új kereskedési szabályoknak köszönhetően megnőtt a kereskedés intenzitása: a májusi forgalom megközelítette a 800 millió forintot, de megköttettek már olyan ügyletek is, amelyben a 2022 júliusi kukoricára szerződtek.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Szécsényi Bálint egyaránt bízik a megreformált kereskedés hosszú távú sikerességében, hogy Budapest ismét meghatározó szereplője lehet az árutőzsdének. Ezt főként az új befektetési lehetőségekkel és a hazai tőkepiac fejlesztésével kívánják elérni.   

Ezzel történelmi hagyományokat keltenek életre, ugyanis egészen 1850-es évekig nyúlik vissza a gabonatermékek intézményesített kereskedelme.

Az Európai Uniós csatlakozást követően azonban a Budapesti Értéktőzsde nem tudta lekövetni a piac változását, és minimalizált forgalmat írhatott az áruszekció területén.

Napjaink termény és takarmány árai viszont lehetőséggel kecsegtetnek az árutőzsde felpezsdítésére, mivel egyes betakarított kultúrából korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az Egyesült Államokban például a kockázatkerülést választva, kevesebb kukoricát vetettek a kedvezőtlen időjárás és a Kínával való kereskedelmi háború negatív kicsengése miatt.

A befektetők, spekulánsok továbbra is vevők a jó üzletre a nívós tőzsdéken, ráadásul az infláció sem akadályozza az árupiacot.

Belátható távolságon belül évi több mint 1 millió tonna termény lekötése a cél, később pedig akár 5 millió tonnás ügyletek megvalósítására törekednek a befektetési cégek. Ez nem valósulhatna meg az új kereskedési szabályok nélkül, mivel a csatlakozást követően redukált volt az exportlehetőség, ezért az itthoni árakhoz volt kénytelen a piac igazodni.

Az átalakítással megszűnt az azonnali és az opciós kereskedési lehetőség, emellett már hat határidős termékkel lehet kereskedni: repce, takarmányárpa, takarmánykukorica, takarmánybúza, napraforgó, illetve új termékként lett bevezetve az eurobúza.

A változások érintették a termékek minőségi jellemzőit, a tőzsdei nyitvatartást – alkalmazkodva a külföldi nagy árutőzsdékhez –, továbbá módosultak a delivery, azaz a fizikai teljesítés szabályrendszerei is. Bővültek a paritás számok is, az eddigi három Duna menti mellett 1, Kelet-Magyarországon 4, míg Nyugat-Magyarországon 2 új elszámolási pont jelent meg hazánkban.     

A javuló kereskedési tendenciák tartós megmaradásának érdekében a termelők szemléletváltása is elengedhetetlen.

Eddig a fizikai piacra szerződtek a felek, csakhogy a tőzsde szerepe az ügyletek fedezésében, nem pedig a delivery teljesítésében van.

Ráadásul a fizikai piacon sokkal kevesebb a lehetőség az ügyletből való kiszállásra. 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új szabályrendszernek köszönhetően az árutőzsdei kereskedés ismételt beindítása számottevően nem változtatja meg hazai terménykereskedelem eddigi rendszerét. Ugyanakkor hosszabb távon a forgalom megszilárdulásával az intézményi befektetők is aktívabbak lehetnek az árupiaci kereskedelemben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu