Back to top

Major László: Karcsú szépség

„A fényképezéssel való kapcsolatom az általános iskola 6. osztálya végén kapott Certina típusú fényképezőgéppel kezdődött, majd a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola diákjaként már tükörreflexes Exa, Praktica és Pentacon gépekkel, valamint számos optika használatával fotóztam."

"Később elsajátítottam a fekete-fehér, színes filmek, képek és a színes diák kidolgozásának, elkészítésének fotólaboratóriumi technikáját is.

Ma, a digitális fotózás korszakában, örülök, hogy nem fogy ki a „film” a gépből, így a számtalan beállítás mellett sok-sok kép készíthető ugyanarról a témáról.

Erdész lelkületű emberként kedvenc témám a természetfotózás, de szívesen lencsevégre kapom a hazai és külhoni tájakban rejlő szépségeket is. A SEFAG Zrt. Kaposvári Erdészetének nyugalmazott erdőművelési ágazatvezetőjeként ma már több időm jut e szenvedélyemre.

A képen látható kakasmandikó (Erythronium denscanis) a Zselic emblematikus, védett, bájos-karcsú, tavaszt hozó növénye.

Néhány száz egyedből álló állománya kevés helyen, a hóvirág és a májvirág közötti időszakban virágzik. Először 1982-ben találkoztam vele, amikor az erdőmérnöki pályafutásomat kezdtem a Zselici Erdészetnél. Azóta, szintén fotós feleségemmel, minden tavasszal felkeressük az általam ismert lelőhelyeket. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy az állományuk szerényen, de gyarapodott az elmúlt 39 év alatt.

Számomra annyira kedves növény, hogy a természetvédelmi szakmérnöki dolgozatomat is a kakasmandikóról írtam.

Nem volt könnyű dolgom, mert 1999-ben még nagyon kevés magyar nyelvű tudományos ismeretanyag állt a rendelkezésemre, így csak a saját 17 éves tapasztalataimra, valamint a kanadai és japán internetes tudományos-kertészeti oldalakra hagyatkozhattam.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Neszmély legkedvesebb (bor)arca

Július utolsó hétvégéjén hatodik alkalommal szervezték meg a Neszmélyi Borünnepet Tatán. Az eseményen 14 borászat kóstoltatta borait és egy pálinkaház is csatlakozott a kiállítókhoz. A rendezvény helyszíne az újjászületett Esterházy-kastély kertje volt az Öreg-tó partján. Szeretettel, jó zenével, finom falatokkal, fantasztikus borokkal és kedves borászokkal vártak a szervezők minden borkedvelőt!

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A Nivegy-völgyi álom

Példátlan helyi összefogás és közösségi finanszírozás eredményeként nyithatott meg tavaly a Dobosi Birtkokközpont! A 90 támogató, akik egytől egyig mind törzsvásárlók és barátok, összesen 16 millió forinttal támogatta meg a Dobosi Család régen dédelgetett álmát.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.