Back to top

Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című műalkotásával gazdagodott az Agrárminisztérium

Dubitskiy Dmitry Magyarországon élő műgyűjtő Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című alkotását ajándékozta az Agrárminisztériumnak. A festményt ünnepélyes keretek között, június 22-én adták át a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Vadásztermében.

Dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára az ünnepélyes átadón elmondta, Dmitry Dubitskiy kutatásainak, felajánlásának köszönhetően a magyar történelem egy darabja tér vissza az agrártárcához. Hozzátette, Edvi Illés Aladár festménye allegorikusan tükrözi az Agrárminisztérium hagyománytiszteletre épülő vidékpolitikáját, hiszen a tárca az Európai Uniós irányelvekkel összhangban a legmodernebb technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodás térnyerése és az agrárdigitalizáció mellett is nagy gondot fordít a magyar táj arculatának, az ország természeti kincseinek megőrzésére.

Az államtitkár kiemelte, a magyarság mérhetetlen mennyiségű értéket teremtett a Kárpát-medencében az elmúlt ezer esztendő során, ezek a javak a nagyvilágot éppúgy gazdagabbá tették, mint Magyarországot.

Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója kiemelte, több szempontból is ünnepélyes ez az alkalom, egyrészt mert a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár idén ünnepli alapításának 125. évfordulóját, másrészt ma egy fontos ajándékozás helyszíne lehet. A főigazgató köszönetét és elismerését fejezte ki Dmitry Dubitskiy-nek, aki adományával, példaértékű nagylelkűségével egy régi hagyományt keltett életre. A főigazgató elmondta azt is, hogy az Agrárminisztériumnak ajándékozott festmény a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főépületének Kistanácstermét fogja díszíteni.

Fotó: AM

Dubitskiy műgyűjtő elmondta, a festményt, amit ma az Agrárminisztérium számára ajándékozott Ausztriában vásárolta meg.

Az alkotást sok évvel ezelőtt vitték ki Magyarországról és idáig egy magángyűjteményben tárolták.

Kitért arra is, hogy a hét évvel ezelőtt indított Hazatérés című projektjében arra vállalkozott, hogy a külföldön található magyar festőművészek alkotásait megvásárolja és azokat közgyűjteményeknek, magán- és állami szervezeteknek ajándékozza. Nemcsak a festmények hazatérést tartja feladatának, de azt is, hogy a magyar festők műremekei ne a magángyűjteményemben vagy más privát galériákban legyenek őrizve, hanem elérhetővé váljanak a nagyközönség számára.

Imre Zoltán kultúraantropológus, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményi főosztályvezetője elmondta, Edvi Illés Aladár 1888 és 1893 között a budapesti mintarajziskolában kezdte tanulmányait Greguss Jánosnál és Székely Bertalannál. 1893–tól 1895-ig a párizsi Julian Akadémián tanult, ahol a világ legfontosabb képzőművészei is, köztük Henri Matisse és André Derain. 1903-tól 1935-ig oktatott a Képzőművészeti Főiskolán, képeivel 1891-től rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban.

1925-ben pedig Delelő ökrök című festményével elnyerte a Pállik-díjat.

A kultúraantropológus kiemelte, a festőművész belföldi és külföldi sikereit elsősorban gondosan kidolgozott akvarelljeinek köszönhette, művei közül többen is felfedezhetők angliai, olaszországi, törökországi, erdélyi és hollandiai utazási élményeinek hatása. Dolgozott a nagybányai, a kecskeméti, a szentendrei és a budapesti művésztelepeken is. Munkái többnyire posztimpresszionista jellegű tájképek és csendéletek.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Fonjunk békaszéket!

Amint kákát, egyenes szalmaszálat találok valahol, kibújik belőlem a gyerek és muszáj készítenem egy békaszéket. Néprajzi „kutatásaim” alapján pedig ma már azt is tudom, hogy vizenyős területeken gyakorta készítették a lányok – mondjuk nekem is a Kis-Balaton melletti régi kenderáztatónál mutatta meg a készítését a nagymamám.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.