0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Egyik kiemelt rendezvény a Nemzetközi Vadgazdálkodási Konferencia, amelynek élére Gőbölös Pétert nevezték ki szakmai kurátorként. Ő állította össze a konferencia tematizált programját.

A világkiállítási iroda olyan szakmai konferencia létrehozására törekedett, ami nem a vadgazdálkodási ágazat kutatási eredményeit ismerteti lexikálisan számszerűsített adatokkal, hanem a kutatási eredmények által kirajzolódott időszerű problémákra hívja fel a figyelmet, és megoldásukra gyakorlatias megközelítéssel mutat irányt.

Gőbölös Péter kellő konferenciaszervezési tapasztalattal a háta mögött azzal az igénnyel egészítette ki a szervezőiroda elképzelését, hogy az előadások vadászoknak, vadőröknek, valamint a vadgazdálkodási ágazat szakembereinek is értékes ismeretanyagot nyújtsanak.

„Ehhez olyan külföldi és hazai előadókat hívunk meg, akik kutatásaik során gyakorlati ismeretekre is szert tettek, vagy gyakorlatias szakemberekként szoros kapcsolatban állnak az adott szakmai témával” – mondta Gőbölös Péter, aki vadgazdálkodási szakemberekből álló csapatot hívott össze a konferencia szakmai tartalmának létrehozására, ízlésvilágának kialakítására. Így esett a választás Ripszám Istvánra, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójára, Kovács Ferencre, az Agrárminisztérium vadászati főosztályvezetőjére, Fodermayer Vilmosra, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatójára, dr. Jánoska Ferencre, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar vadgazdálkodási intézetének tanszékvezetőjére, illetve Kovács Tamásra, a Gyulaj Zrt. vadászati ágazatvezetőjére, akik a mintegy 50 előadó kijelölése mellett a szakmai kurátor feladatiban segédkeznek.

Kiadvány készül

„A Nemzetközi Vadgazdálkodási Konferenciára megjelentetünk egy kiadványt is, amely az előadások összefoglalóit tartalmazza. A kétnyelvű, 300 oldalas, 1000 példányban készülő könyv a világkiállítás évében lévő problémaköröket, gondolatokat rögzíti. Úgy is fogalmazhatunk, egyfajta időkapszulaként funkcionál az utókor számára, hiszen, mondjuk ötven év múlva leemelve a polcról, összevethetjük az akkori helyzet viszonyait a mostanival” – említi Gőbölös Péter.

Az ötnapos eseményt szeptember 29. és október 3. között rendezik meg a HUNGEXPO felújított C pavilonjának Konferenciaközpontjában.

„A konferencia során szeretnénk megjeleníteni Magyarország vadászati és vadgazdálkodási múltját, valamint ezek kapcsán a Kárpát-medencében elért tudományos eredményeket. Továbbá célunk ismertetni a nemzetközi viszonylatban a vadgazdálkodás megoldásra váró időszerű feladatokat, valamint felhívni a figyelmet a világban zajló orvvadászat vadvédelmi és gazdasági veszélyeire, a vadállományt és annak élőhelyét érintő klímaváltozás hatásaira. Fontosnak tartom azt is, hogy megértessük, a vadászat és a vadgazdálkodás nem egy szükségtelen, a hagyományoktól eltávolodott tevékenység, hanem a külterjes tájgazdálkodás szerves részét képező kötelezettség” – magyarázta a szakmai kurátor.

A konferencia első napján a biodiverzitáshoz, a vad- és élőhelyvédelemhez kapcsolódnak az előadások, és szó lesz a fenntartható vadgazdálkodáshoz köthető témákról is: mint a nagyragadozók hatása a vadgazdálkodásra, természetközeli vadászati gyakorlat Új-Fundlandon, apróvadélőhely-fejlesztés, vagy éppen a ragadozógazdálkodás a mezőgazdaságban.

Szeptember 30-án Vadászat és társadalom címmel folytatódik a rendezvény, ahol az előadók gyakorlati példákon keresztül hívják fel a figyelmet a világszerte tapasztalható vadászati és társadalmi konfliktusokra.

Szó lesz a Pécs belterületén előforduló vad kártételéről, de hallani fogunk a vad-gépjármű ütközésről és a vadászat erdőpedagógiai rendszerben történő megjelenéséről is.

A következő nap a vadegészségügy témáját veszi górcső alá. Napirendre kerül a vadállomány-szabályozás, a különféle vadbetegségek terjedése, illetve az afrikai sertéspestis Magyarországra kivetített gazdasági hatásainak ismertetése is.

Október 2-án Merre tovább vadászat? kérdés köré csoportosulnak az előadások, főként Európa és az Egyesült Államok elképzeléseivel, példáival, és hallhatunk egy finn modellt is a fenntartható vadgazdálkodásról. Emellett a vadászatot mint interdiszciplináris tudományt is megismerhetjük, hiszen egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges elsajátításához.

Kerekasztal-beszélgetés keretében betekintést nyerhetünk a vadászat jogi vonatkozásaiba, jogtörténelmébe, jogfilozófiájába, ami remek lehetősége a hazai vadászgyakorlat még közelebbi megismerésének.

Az ötödik nap azonban nem a teremben, hanem a terepen telik, mégpedig a Pilisi Parkerdő Zrt. területén, ahová a rendezvényhelyszínről buszkonvoj viszi ki az érdeklődőket. A regisztrációhoz és részvételi díjhoz kötött terepi programra mintegy 400 ember jelentkezhet, és két úti cél közül kell kiválasztani, hogy a Hárs-hegyi örökerdő tansövényre vagy a Budakeszi Vadasparkba szeretnénk ellátogatni. Előbbi esetében Budapest erdő- és vadgazdálkodási folyamatairól kapnak képet az érdeklődők úgy, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő örökerdő-gazdálkodást is érintik a túravezetők.

A másik helyszínen pedig a hazai vadfajok ismertetése lesz porondon a vadaspark tanösvényén haladva.

A két program végül egy záróeseménybe torkollik, ahol trófeabírálatot, bemutatókat láthatnak és elemzéseket is hallhatnak a résztvevők, majd a buszok visszaszállítják az érdeklődőket HUNGEXPO-ra.

Forrás: A Mi Erdőnk