Back to top

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Az, hogy napjainkban mintegy 10 százalék Csongrád-Csanád megye erdősültsége, elsősorban a Kiss Ferenc által irányított gigászi munka eredménye. Ezt elismervén, a szakember nevét erdészeti technikum és emlékerdő is viseli.

Az ásotthalmi Kiss Ferenc Emlékerdőben állított emlékoszlop

Az 1778–79-ben Balla Antal „hites földmérő” által készített térképen Szeged város külterületén mindösszesen 3 kataszteri hold erdőterület látható, sőt, a feltüntetett egyes fák, kisebb facsoportok száma is elenyésző volt.

Az első lépések

Meglepő, hogy a szakmától elég távol álló Krámer János György, soproni születésű tábori orvos utalt arra, hogy a fátlanságból komoly egészségügyi gondok is származhatnak. A magyar betegségnek
tartott tüdővész (morbus hungarikus) tömeges fellépését ugyanis annak tulajdonította, és ezt figyelembe véve hívta fel a figyelmet a fák, az erdők fontosságára.

Szeged térségében Vedres István – aki elsősorban földmérő volt, később a város főmérnöke – tette meg az első komoly lépéseket a térség erdősítéséhez.

Az 1790-es évek elején védőfásításokkal akadályoztatta meg a települések homokelárasztását – e célból fűz és feketenyár dugványokat telepítettek. Szeged Város Tanácsához benyújtott egy tanulmányt A Silány Homokság Használhatása címmel. Az abban leírt érvek meggyőzték a tanácsot, és emberfeletti munka kezdődött annak érdekében, hogy a kietlen futóhomokon erdő jöjjön létre. Évről évre tervszerűen gyarapodtak az erdők, a talaj-előkészítés nélküli erdősítéseket elsősorban a jobbágyok végezték. A fásításra továbbiakban is feketenyár és fűz dugványokat használtak.

Az ember

Kiss Ferenc nagyon jó barátságba került Móra Ferenccel, a Szegedi Múzeum akkori igazgatójával. Ő írta róla a következő sorokat, amelyek jól tükrözik magával ragadó egyéniségét, kivételes adottságait: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Ő benne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya. Ó ha minden király úgy szeretné az alattvalóit mint Ő, de soha nem volna háború a világon! A szilfa neki adta keménységét, a nyárfa lágyságát, méltósága a tölggyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség csak az, hogy neki nincs semmiféle ellensége”.

A céltudatos munka meghozta eredményét, hiszen 1850 táján már közel 7500 kataszteri holdon zöldelltek a szegedi erdők.

Az 1863-as év azonban fekete betűkkel írta be magát a Szeged környéki erdők történelmébe.

Irodalmi források szerint december 18-án iszonyú erejű „lucaszél” pusztított a térségben egy teljes napon keresztül. Ennek ereje akkora volt, hogy nyomában több ezer hold újabb „sivány” keletkezett, amely természetesen a már meglevő erdőterületeken is nagy károkat okozott, így a megváltozott körülményekhez igazodva kellett folytatni a gigászi harcot az erdők létrehozásának érdekében.

A szegedi erdők „Atyja”

Tudva az erdők rossz állapotát, 1885-ben döntés született az erdők állami tulajdonba vételéről, és ezzel új korszak kezdődött meg a szegedi homokvidék erdeinek történetében. Bedő Albert országos főerdőmester a szinte pályakezdő, fiatal erdőmérnököt, Kiss Ferencet küldte Szegedre a kényes és nagy szaktudást igénylő feladat elvégzésére.

Kiss Ferenc 1860. április 24-én született a Győr-Sopron-Moson megyei Szilsárkányban, egy nyolcgyermekes család legidősebb gyermekeként.

Szülei egyszerű paraszt emberek voltak. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát Sopronban, majd az Erdészeti Akadémiát Selmecbányán végezte 1882-ben. Az abszolválás után a Nagyváradi Püspökség uradalmában, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahonnan aztán Szegedre került.

A szegedi erdők „Atyja"
Valószínűleg akkor még nem gondolta, hogy ezzel végérvényesen elkötelezte magát a homokterületek erdőgazdálkodása mellett. Nagy lendülettel, fanatikusan kezdte meg munkáját a „siralmas helyzetű” Szeged környéki erdőkben. Korát megelőzve üzemtervet készített, annak alapján végezték a lepusztult állományok kitermelését, azok felújítását, a fafajcserék megvalósítását, valamint az erdőtelepítéseket.

Nyitott szemmel járt az erdőkben, mindent megfigyelt, ami segíthette a munkáját: vizsgálta a termőhelyi viszonyokat, azok hatását az erdőkre, a növénytársulásokat, az erdészeti károsítókat, kórokozókat.

Folyamatosan tervezte és irányította az erdőtelepítéseket, például 1893-ban 540 kataszteri hold védőfásítás készült a futóhomok megkötése céljából, elsősorban a mai Ásotthalom térségében.

A mesterséges erdősítések ellátására több holdnyi erdészeti csemetekertet létesített, amely abban az időszakban egyedülálló volt.

Megelőzte korát

Az erdősítések során felismerte és szorgalmazta a fehérnyár és a feketefenyő jelentőségét. Meggyőződése volt, hogy egyes szélsőséges termőhelyeken a feketefenyő telepítése elősegítheti a talaj meliorációját. Jó termőhelyeken a tölgy telepítését támogatta, és a termőhely függvényében az akác korlátok közé szorítását javasolta.

Emlékhely készül

A Szilsárkányi Önkormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja megtette az első lépéseket Kiss Ferenc szülőházának felújítása érdekében. A már 30 éve működő Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szándéka, hogy részt vállaljon névadója emlékhelyének kialakításában. A segítő szándékú cégek és személyek az alapítvány honlapjáról tájékozódhatnak.

Részletes tanulmányokat írt és előadásokat tartott a csemetenevelésről és az erdősítési eljárásokról. Jelentős kutatómunkára lenne szükség, hogy számszerűsíteni lehessen Kiss Ferenc munkásságát, hiszen tevékenysége lényegesen több, szerteágazóbb ennél.

A rontott nyárasokat 2500 holdon lecserélte, az akácosok területét megtízszerezve 4400 holdra növelte.

Továbbá telepített 900 hold feketefenyvest és 100 hold tölgyerdőt. Az ő tapasztalatai és iránymutatásai alapján indult el Illés Nándor, dr. Magyar Pál és Babos Imre is az alföldi erdőművelés mai alapjainak megfogalmazásához.

Közel nyolcvanévesen, 1939-ben a Szegedi Tudomány Egyetem díszdoktorává avatták. Beiktatásán a következőket mondotta: „Az erdészembernek szaktudásával bele kell nyúlnia az erdő életébe. Ezen feladat minden áron való megoldása, időt és fáradtságot nem kímélve volt egész életem munkájának gerince.”

A róla elnevezett emlékerdő az 55-ös főúton Baja felé haladva, az ásotthalmi elágazás után néhány száz méterrel
Jó barátja, Kaán Károly többször meglátogatta őt Alsótanyán, és ezek a beszélgetések megerősítették Kaán Károlyt, hogy központi kézbe kell venni az Alföld fásításának kérdését. Helyettes államtitkári tisztségénél fogva ezt megtette, és kiadta ismert jelszavát: Erdőt az Alföldre. Kiss Ferenc bebizonyította,
hogy csakis verejtékes munkával lehet erdőt telepíteni az Alföldön, és ez a tökéletes példa máig ott lebeg a mindenkori erdésznemzedék szeme előtt.

Az utódok jól sáfárkodtak elődeik szakmai hagyatékával.

Csongrád-Csanád megye erdősültsége jelenleg körülbelül 10%, ami az országos érték közel fele, de vegyük figyelembe, honnan indult ez a gigászi munka.

Halápi Nándor

erdőmérnök, a Kiss Ferenc Alapítvány ügyvezető igazgatója

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.