Back to top

Partfalat építettek a madaraknak Kiskundorozsmán

A Szegeden is tevékenykedő Mondolo Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt egyeztetést követően partfalat alakított ki partifecskék és gyurgyalagok számára. Előbbi fajból hozzávetőleg 120, utóbbiból 10 pár költözött be az ember alkotta lakba.

A partifecskék és a gyurgyalagok egyre inkább az ember segítségére szorulnak, hiszen olyan partfal, amely elengedhetetlen a megfelelő életkörülményeikhez, manapság alig keletkezik természetes úton.

Hazánk több pontján igyekeznek mesterségesen orvosolni ezt a problémát, egy szép példa erre a Mondolo Egyesület kiskundorozsmai projektje.

A Csongrád-Csanád megyei településen – miután egyeztettek a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel – homokfalat alakítottak ki a madaraknak.

- Egy helyi gazda keresett meg minket, hogy az ezüst- és bálványfákkal szennyezett területét szeretné rekultiválni. Szerencsére megemlítette, hogy gyerekkorábban az ott lévő homokbányák falában sok partifecske költött - mondta érdeklődésünkre a Mondolo Egyesületet képviselő Ézsiás Tamás.

- Ahogy a vizeknek, a madaraknak is van generációs emlékező tehetsége. Bíztunk abban, hogy a madarak, ha csak megszokásból is, de évente elhúznak a terület felett a vándorlás során.

A fal D-DNy tájolású, hogy a homokszemcsékről visszaverődő fény, minél hosszabb ideig adjon jelet nekik, hogy ez egy igen jó költőfal

– árulta el azzal kapcsolatban, miért éppen az adott helyszínt választották.

Egy hónapon át készült a 35-ször 1,8 méteres fal. Munkagépekkel meg kellett tisztítani a terepet a gyomfáktól, aztán gépekkel, majd kézzel átmozgatták a földet, végül egy délután kifúrtak pár mesterséges költőüreget, hogy ezzel is pluszingert adjanak a madaraknak., de elmondása szerint ez már inkább a szórakozás része volt a projektnek.

Jövőre új telepet kell létesíteni, mert az ideit a paraziták miatt már nem fogják használni a madarak, ebben is eltér a partifecske költési stratégiája a füsti- és a molnárfecskéétől. Ennek is megvan már a kinézett helye: a dorozsmai fecskefal nagyjából 35 méter hosszú, így az évente elvégzendő falegyenesítés és tisztítás után is sok helye marad még a madaraknak, Ézsiás Tamás azt mondta, bíznak benne, hogy a következő években is visszatérnek. Másik településen egyelőre nincs hasonló projektjük, de remélik, hogy a jövőben más hasonló gondolkodású és nyitott gazdák is megkeresik őket, hiszen nem csak partifecske, de egyéb állatok ügyében is tudnak segíteni. Elárulta azt is, hogy az egyesület 13 fős, kétpólusú, szegedi és budapesti, de jelenleg a szegedi oldal aktívabb.

A partifecske hazánk legkisebb fecskefaja, a színpompás gyurgyalaggal együtt löszös, homokos magas partfalakban fészkel, olvashatjuk a nemzeti park honlapján. Régebben a természetes fészkelőhelyeiket a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai adták, ám ezek eltűnése miatt új helyszíneken jelentek meg. Költőüregeiket ma már jórészt homokbányák, dombvidéki löszfalak természetes szakadásaiba vájják, de szinte bármilyen függőleges partfalba képesek beköltözni, legyen az vízelvezető árok, építési területen lévő munkagödör vagy földhányás.

A telelésből viszonylag későn, április végén-május elején visszaérkező partifecskék számára az egyik legfontosabb szempont a fészkelésnél a meredek, ragadozók által nehezen elérhető függőleges falak megléte. A madarak költési idejében, április 15-augusztus 1 között nagyon fontos a telepek zavartalanságának megőrzése, a homokbányászat, a földmunkák, a technikai sportok felfüggesztése.

(A fotókat a fecskékről Tóth Gulyás Zoltán, a partfalról a Mondolo Egyesület készítette.)

Fotó: Tóth Gulyás Zoltán

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Megmentették a kihalástól az ausztrál sávos bandikutot

A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot. Ez az első eset, hogy Ausztráliában az állat védettségi besorolása vadonban kihaltról veszélyeztetettre változott.

Csaknem kilenc tonna hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán

Csaknem kilenc tonna, összesen 1256 zsák hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán, a rekord mennyiségű hulladékot a programon részt vevő csapatok a folyó Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán négy nap alatt gyűjtötték össze - tudatta az eseményt szervező Termeszetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.