Back to top

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

– A Mi Erdőnk magazin első évfolyamának 5. számában arról beszélgettünk, hogy milyen célt tűzött ki maga elé a frissen útjára indított kiadvány. Sikerült ezt elérni a tíz év alatt?

– Az újságban rendszerint változatos, érdekes témák olvashatók. Ha őszinte akarok lenni, engem is meglepett, hogy már eltelt tíz év. Az induláskor csak reméltük – amit mostanra már tudunk –, hogy át tudjuk adni az olvasóknak mindazokat az érdekességeket, amit az erdő világa rejt. Az alapító gondolataimat – persze közösen a 22 állami erdőgazdaság igazgatóival – éppen ez vezérelte, készítsünk egy nagyközönségnek szóló újságot. Kitűztük célul, hogy megváltoztatjuk az emberekben azt a tévhitet, hogy az erdőgazdaságok munkája csak a fakivágásból áll; fontosnak tartjuk, hogy javuljon az erdőgazdaságok és az ott dolgozók megítélése.

Az erdőt járó ember nem gondolkodik el azon, hogy kinek köszönheti az erdők fenntartását, a közjóléti elemek megvalósulását, például a turistautakat, az ismeretterjesztő táblákat, a kilátókat, erdei iskolákat, és még sorolhatnám…

Ezeket mind az erdőgazdaságok közjóléti tevékenységének köszönhetjük, amit kizárólag sok munkával és kétségkívül jelentős anyagi ráfordításból lehet fenntartani. A magazin létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt tíz évben megnövekedett oldal- és példányszám. Bízom benne, hogy a lap az elkövetkezendő években is képviselni tudja a megteremtett értéket, és fennmaradása a továbbiakban is biztosított lesz, hiszen ez nemcsak az emberek, hanem az erdő érdeke is.

– Sajnos olyan időszakot élünk, amikor az erdő jelenti szinte az egyetlen lehetőséget az aktív kikapcsolódásra. Ön szerint ez mennyivel nehezíti az erdészetek munkáját, feladatait?

– Több, eddig nem várt feladat adódott azzal, hogy a pandémia idején sok olyan ember is kilátogatott a természetbe, aki eddig nem érdeklődött iránta. Ez önmagában örvendetes, de sajnos a megnövekedett erdőterhelés magával hozza a szemetelés és a rongálás tényét is.

Sokakat segíteni kell abban, hogy miként kell az erdőben viselkedni.

Erre is remek lehetőséget nyújt a lap, mert rendszeresen foglalkozik olyan témákkal is, ami az erdő tiszteletére hívja fel a figyelmet. Fontos a tisztelet szó, hiszen a fiatalok és a rutintalan természetjárók néha nehezen azonosulnak ezzel az elvvel, és bizony meggondolatlan dolgokat cselekszenek, amiből hamar baj származhat. Hogy néhány példát említsek: ilyen a quadozás vagy biciklizés az erdőben, de akár a kutyasétáltatást is idevehetjük. Sokszor nem is gondol bele az ember, hogy a természetben is szigorú szabályok szerint kell sétálni, túrázni vagy sportolni. A szabályok ismerete, és az egymásra való odafigyelés megteremti annak alapját, hogy mindenki jól és biztonságosan érezze magát természetjárás közben. Közös érdekünk óvni, félteni az erdőinket, amihez segítségül szolgál A Mi Erdőnk magazin.

Külön öröm az alapítóknak, hogy igen sok általános és középiskola is felkeresi a kiadót a legújabb szám reményében, amelynek segítségével környezetismeret tanórát, vagy, ahogy ma hívják: természetismeretet tarthatnak.

Ennek a támogatása kiemelten fontos, hiszen aki az elindulás óta olvassa ezt a lapot, az az elmúlt tíz év alatt már megtanulhatta, hogyan kell védeni az erdő kincseit. Már vetélkedők anyaga is született a tartalomból, ami arra enged következtetni, hogy komoly szakmai üzenetek fogalmazódnak meg a magazinban könnyed, olvasmányos formában. Teljesült az erdészek mondása is: „A múltba támaszkodva a jelenben építjük a jövőt.”

– Az újság létrejöttekor azt nyilatkozta nekünk, hogy ez nemcsak egységet képvisel az erdőgazdaságok között, hanem fontos marketingeszköz is. Tíz év távlatából most mit gondol erről?

– Helyes úton jártunk az igazgatókkal, amikor ezt megfogalmaztuk. Azóta is teljes egyetértésben, közös szerkesztésben zajlik a munka. Én már máshol dolgozom, de a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyetteseként kapcsolatban állok az erdőgazdaságokkal és az olvasókkal, akiktől pozitív visszajelzést hallok a lapról.

Mint már említettem, az indulás óta az oldalak száma és a példányszám is növekedett.

Ma 25 ezer ember értesülhet a lapon keresztül az erdőgazdaságok közjóléti tevékenységéről. A Mi Erdőnk egy könnyed és olvasmányos magazin, miközben mindig hiteles szakmai üzeneteket közvetít. A nyomtatott laphoz már tartozik online felület és Facebook-oldal is, ezek mára elengedhetetlenek a széles kommunikáció érdekében. Sok emberhez eljut így a lap üzenete, úgyhogy azt gondolom, hatékony marketingeszközt hoztunk létre tíz éve.

– Engedjen meg egy személyes kérdést. Mikor kirándult utoljára?

– Őszintén bevallom, nem vagyok igazán kirándulós típus, de egyre többet sétálok a feleségemmel a Budai-hegyekben. A lakásunk, a nyaralónk is az erdő közvetlen közelében van, így szerencsés embernek mondhatom magam. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Természet a szomszédom.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Neszmély legkedvesebb (bor)arca

Július utolsó hétvégéjén hatodik alkalommal szervezték meg a Neszmélyi Borünnepet Tatán. Az eseményen 14 borászat kóstoltatta borait és egy pálinkaház is csatlakozott a kiállítókhoz. A rendezvény helyszíne az újjászületett Esterházy-kastély kertje volt az Öreg-tó partján. Szeretettel, jó zenével, finom falatokkal, fantasztikus borokkal és kedves borászokkal vártak a szervezők minden borkedvelőt!

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A Nivegy-völgyi álom

Példátlan helyi összefogás és közösségi finanszírozás eredményeként nyithatott meg tavaly a Dobosi Birtkokközpont! A 90 támogató, akik egytől egyig mind törzsvásárlók és barátok, összesen 16 millió forinttal támogatta meg a Dobosi Család régen dédelgetett álmát.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Hová tűntek a pincérek? – A vendéglátóipar válsága

A koronavírus-járvány, a Brexit és az iparággal szembeni negatív hozzáállás mind hozzájárult a vendéglátásban dolgozó személyzet hiányához, de ennek ellenére az éttermek igyekeznek lépést tartani a világ újbóli megnyitásával.