Back to top

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

A kezdeményezés céljait, fontosságát tanösvény mutatja be, amelyen végighaladva olyan érdekességekre is fény derül, hogy mitől számít egyedinek európai szinten is ez a program, melyek azok a fajok, amelyek csak ezen az élőhelyen fordulnak elő, és mely idegenhonos fafajok tesznek kárt a világvárosok műemlékeiben is.

Elhaladunk a több mint 400 centiméter törzskerületű kocsányos tölgy mellett
A 2017-ben kezdődött ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, három szervezet (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) együttműködésében valósul meg.

Az erdei tanösvényt és a korábbi erdészházból kialakított Erdei Oktatóközpontot 2019-ben hoztuk létre.

A 4 kilométer hosszú, szabadon látogatható tanösvény az Erdei Oktatóközponttól indul. Az út közben kihelyezett négy informatív táblán a Peszéri-erdő jellegzetes állománytípusairól, fajairól, a természetes állapot legnagyobb veszélyeztető tényezőiről, s egyúttal természeti értékeiről is olvashatunk.

Az első tábla az OAKEYLIFE projektet és annak fő célkitűzéseit foglalja össze. A program élőhelymegőrzési tevékenységei során az euro-szibériai erdős sztyepp tölgyesek kiterjedésének növelése, vagyis a minél ősibb állapothoz közelítő, helyi erdei élőhelytípusok helyreállítása a fő cél. Érdekességként elmondható, hogy a Peszéri-erdő teljes fakészlete mintegy 460 ezer köbméter, amennyi faanyagot közel 16 ezer vasúti vagonnal lehetne elszállítani. Ez a vasúti szerelvény Kunpeszértől – a projekthelyszíntől – egészen Győrig érne.

A tanösvény a legelő és az erdő határán halad, több pontban betekintést enged a projekt eddigi beavatkozási területeibe.

A második információs tábla a Peszéri-erdőt leginkább veszélyeztető tényezőket, az inváziós fásszárú növényeket mutatja be.

Célunk a NATURA 2000 természetmegőrzési terület teljes kiterjedésében, azaz több mint 1600 hektáron visszaszorítani a legjelentősebb idegenhonos fafajokat (nyugati ostorfa, kései meggy, mirigyes bálványfa, zöld juhar), illetve a tájidegen fafajok egyes állományait őshonos fafajokból álló állományokra cserélni.

A homoki erdős sztyeppek egyik legértékesebb képviselője
Az egyik legnagyobb harcot a mirigyes bálványfával vívjuk, amely egyébként számos ország – Olaszország és Portugália – kiemelt műemlékeit, utak burkolatát és épületek falát is veszélyezteti agresszív és erős megtelepedésével. A tábláról megtudhatják azt is, hogy milyen módszerekkel vagyunk képesek visszaszorítani ezeket az agresszíven terjedő fafajokat.

Vegyszeres védekezést végzünk szelektív fúrás-injektálás módszerrel a nagyobb átmérőjű fák esetén, míg a kisebb átmérőjű invazív fásszárú növényeken sebzés-kenés módszert alkalmazunk.

Az erősen fertőzött állományrészekben teljes talajelőkészítést követő mesterséges erdőfelújítással, a tájidegen fajokból álló ültetvények helyén őshonos fajokból álló erdőállományokat, jellemzően kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei szil és egyéb lombos fajokkal elegyes hazai nyárasokat alakítunk ki. Az ötéves munka során több mint 50 hektár erdőt érint majd ez a fafajcserés szerkezetátalakítás.

Négy tájékoztató tábla mutatja be a Peszéri-erdő sajátosságait
Tanösvényünk harmadik állomásán a Peszéri-erdő védett, valamint közösségi jelentőséggel bíró növény- és állatfajairól olvashatunk. Számos fajnak itt található a legnagyobb Duna-Tisza közi, vagy éppen hazai állománya. A természetvédelmi szempontból legjelentősebb (és helyi szinten a legveszélyeztetettebb) növényfajok esetében – mint például a homoki nőszirom és a mocsári kardvirág – a helyreállított területeken új állományokat hozunk létre, és ezzel nemcsak helyileg, hanem országosan is javul majd ezen fajok természetvédelmi helyzete. Olyan beavatkozásokat is végzünk, amelyekkel bizonyos közösségi jelentőségű állatfajok (mint a tövisszúró gébics, díszes tarkalepke) élőhelyeinek kiterjedését növeljük, például a fajgazdag, lépcsőzetes erdőszegélyek kialakításával.

Az utolsó állomáson az erdős sztyepp tölgyesek jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Az erdős sztyepp olyan élőhelyközösség, amelyben egyaránt megtalálhatók a fák és cserjék, a fátlan élőhelyek, azaz gyepek, valamint ezek különböző típusú átmenetei, amelyeket a mi kontinentális klímánkon sztyeppeknek nevezünk. Ezek az élőhelyek a biológiai sokféleség megőrzésének, fenntartásának fontos színterei.

Számos növény- és állatfaj kizárólag ezeken az élőhelyeken fordul elő. Ezen társulások uralkodó fafaja a kocsányos tölgy. Érdekesség ezzel a fafajjal kapcsolatban, hogy gyökere 18-20 méter mélyen is megkeresi a talajvizet, ennek köszönheti nagy szárazságtűrését. Az erdős sztyeppek önmagukban képesek enyhíteni a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A Peszéri-erdő növényzetének párologtatásával évente kb. 6 millió m3 víz kerül a levegőbe, ezzel kedvező mértékben szabályozva a környék klímaviszonyait.

A tanösvény két útvonalról is megközelíthető autóval Bugyi, vagy Tatárszentgyörgy irányából, s digitális tanösvénytérképünk segítségével a megadott kunpeszéri parkolóhelyektől gyalogosan, kényelmes tempóban, teljesen sík terepen bejárható.

Az informatív, elektronikus tanösvény a projekt honlapjáról elérhető: http://oakeylife.hu/letolthetok/

Fotó: Schneider Viktor
Az Erdei Oktatóközpont előzetes bejelentkezés után látogatható. Bejelentkezés az oktatas.oakeylife.knp@gmail.com e-mail-címen lehetséges.

Abonyi Anita, Dr. Andrési Dániel
(KEFAG Zrt.),

Dr. Vadász Csaba
(KNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Neszmély legkedvesebb (bor)arca

Július utolsó hétvégéjén hatodik alkalommal szervezték meg a Neszmélyi Borünnepet Tatán. Az eseményen 14 borászat kóstoltatta borait és egy pálinkaház is csatlakozott a kiállítókhoz. A rendezvény helyszíne az újjászületett Esterházy-kastély kertje volt az Öreg-tó partján. Szeretettel, jó zenével, finom falatokkal, fantasztikus borokkal és kedves borászokkal vártak a szervezők minden borkedvelőt!

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A Nivegy-völgyi álom

Példátlan helyi összefogás és közösségi finanszírozás eredményeként nyithatott meg tavaly a Dobosi Birtkokközpont! A 90 támogató, akik egytől egyig mind törzsvásárlók és barátok, összesen 16 millió forinttal támogatta meg a Dobosi Család régen dédelgetett álmát.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.