Back to top

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által közösen jegyzett, precíziós gazdálkodás témájú szakmai napon mintegy százan voltak kíváncsiak a magyar fejlesztésű önjáró, GPS-vezérelt faiskolai eszközhordozókra és művelőgépekre. Emellett számos időszerű technológiai és növényvédelmi téma is terítékre került.

A szakmai napot Pötrétén, a Hári Tech Kft. tavaly megépült 600 négyzetméteres csarnokában tartották
Sokat tanultak a díszkertész szakma művelői a Covid-járványból, mondta el felvezető előadásában Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke.

A legfontosabb lecke az volt, hogy árukészletre van szükség.

A bezártság miatt megélénkült a kertészkedés és a növények iránti érdeklődés, így a megfelelő árualappal rendelkező termelők pozitív szaldóval zárták a nehéz időszakot. Az árualap gazdaságos előállítása azonban ma már elképzelhetetlen a precíziós technológiák alkalmazása, digitalizáció és auto­matizáció nélkül. A fejlesztésekhez pedig európai uniós források is rendelkezésre állnak, hívta fel a figyelmet a szakember.

Rónai Gergely szerint technológiai újításokkal a fiatalok számára is vonzóvá tehető a mezőgazdaság, kertészet. Éppen ezért, a Hári Tech Kft. saját fejlesztésű berendezéseit működés közben is bemutató szakmai napra a fiatalabb korosztály képviselőit is várták, és sokan el is jöttek a szüleikkel.

A szülők által alapított cég a kibányászott drágakő, amit az utódnemzedékek tovább csiszolhatnak, fényesíthetnek, fogalmazott Rónai Gergely.

Már nem luxustermék

A díszkertész szakma megbecsülése a Covid-bezártság idején eljutott arra a szintre, ahol mindig is lennie kellett volna. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke méltatta a szakma számára kedvező kormányzati válságkezelő intézkedéseket. A célirányos 1,5 milliárd forintos bértámogatás mellett a dísznövények jó marketinget is kaptak; a bezártság ideje alatt nőtt a virágvásárlási és a kertészkedési kedv, ami köszönhető annak is, hogy az árudák nyitva maradhattak. A szakember hangsúlyozta: a válság idején a díszkertész ágazat forgalma 30 százalékkal nőtt. A szövetség nemrégiben végzett közgazdasági elemzése szerint a csupán 10-12 milliárd forintos éves termelési értékűnek beállított „miniágazat” teljesítménye a zöldszakma minden területének eredményét egybevéve éves szinten eléri az 500 milliárd forintot.

Összehasonlításképpen az elnök megemlítette, hogy a szőlő- és borágazat éves termelési értéke 100 milliárd forint.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a díszkertész szakma az életnek az alapjait teremti meg, forgalmazott Orlóci László. Fasorok, parkok, kertek nélkül élhetetlen a környezetünk, amit a kánikulai hetekben tudunk csak igazán értékelni. A zöld környezet javítja az emberek egészségi állapotát, komfortérzetét, csökkennek az egészségügyi kiadások, tehát a dísznövények kiléptek a luxustermék megbélyegzés alól és közegész­ségügyi árukká váltak, amit a kormányzat is annak értékel. A szakember kiemelte, hogy 12 másik EU-tagállam mellett Magyarország is részt vesz a Több zöld várost Európának hároméves kampányban, amely a zöldszakma termékeinek és eredményeinek a megismertetését tűzte célul.

Permetezőrobot működés közben a Hári Díszfaiskolában

Külföldi példák

A díszkertész szakmai napnak a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. telephelyén tavaly megépült 600 négyzetméteres csarnok adott helyet, ahol az önvezető szoftverek, eszközhordozók és kertészeti művelőgép-rendszerek fejlesztése és gyártása zajlik.

Joggal nevezhetjük Pötrétét a magyar kertészeti robotika fellegvárának, hiszen a kis zalai faluban olyan eszközök születnek, amelyek kielégítik a faiskolai termesztés kifinomult igényeit.

A Hári Díszfaiskolát Hári Zsolt díszkertész szülei alapították, a kertészet örökzöldek – Smaragd tuja és babérmeggy – termesztésére szakosodott. Hári Zsolt korábban több évet élt külföldön, és ott azt tapasztalta, hogy amit csak lehet, gépesítenek. Hazatérését követően a családi vállalkozásban is az automatizálásra törekedett, noha abban az időben a hazai díszfaiskolák még könnyen találtak olcsó munkaerőt, így a munka zömét kézzel végezték. A fiatal szakember azonban a saját kertészetükben amit csak lehetett, automatizált, eleinte más kertészeti területen – például szőlőtermesztésben – alkalmazott gépek szoftveres átalakításával. A fejlesztésekkel kapcsolatban egyre több kedvező visszajelzést kapott a gépgyár­tóktól is, általuk elkezdett kialakulni az az ügyfélkör, amelynek az igényeire megoldást nyújtottak a Hári Zsolt által automatizált gépek.

Körülbelül két és fél évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne, hogy ha képes legyártani a szoftvert, akkor minden bizonnyal a hardvert is,

így piacképes, az igények széles körét kielégítő, jól értékesíthető terméket kapnak, majd két tervezővel, egy programozóval és két szerelő szakemberrel karöltve megkezdődött a gépgyártás is a faiskolától különválva, a Hári Tech Kft. keretében.

Emberek helyett

Kezdetben a prototípus gépeket gyártották, az elmúlt időszakban pedig már megrendelésre is dolgoznak. A vállalkozás centiméter pontosságú GPS-vezérelt technológiával felszerelt, egyedi igényekre szabott kertészeti traktorokat, saját fejlesztésű és tesztelésű önjáró mezőgazdasági gépeket készít. Ezek nemcsak díszkertészetekben használhatók, hanem bármilyen – a feltételeknek megfelelő – ültetvényben is könnyítik a növénygondozást, metszést, kitermelést, sorközművelést, a permetezést. A szakember szerint azonban a robo­tizáció megköveteli a pontosságot.

A Hári Tech Kft. saját fejlesztésű önjáró kultivátora

A GPS-szel telepített állomány ápolási munkáit viszonylag könnyű robotizálni, de több évbe is telhet, amíg a már meglévő díszfaiskolai ültetvényt felkészítik az automatizációra.

Ahogy a gépgyártásban, úgy a szabadföldi termesztésben is egyszerűsítésre van szükség a gépesítéshez, például a sortávolság legyen azonos. A startup cég vezetője ezért azt javasolja a precíziós gazdálkodásban gondolkozóknak, hogy ne halogassák a döntést, mert minél később kezdenek bele, annál jobban lemaradnak. A technológia – a gépmérettől függően – rászabható az ültetvényekre, noha a Hári Tech egyelőre elsősorban a harminc lóerő alatti gépigényű munkafolyamatokat szeretné kiszolgálni.

Jelenlegi céljuk a többféle adapterrel bővíthető, GPS-vezérelt automatizált eszközhordozó gyártása, amely aztán igény szerint bővíthető, és többféle munkafolyamatra alkalmas adapterekkel szerelhető föl (például ültető, sorközművelő, permetező adapterekkel). A szakember szerint a kertészek egyre nyitottabbak és érdeklődőbbek, ami nem véletlen.

Ma már messze nem arról van szó, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját, hanem gyakorlatilag nincs ember bizonyos munkafolyamatokra.

A munkabérek emelkedése mellett sokan most kezdték el egyértelműen érezni az emberhiányt, ami várhatóan sok faiskola-tulajdonost késztet a gépesítésre. A legnagyobb visszatartó erő az egyszeri nagy beruházás, ám ez a jelenlegi munkaerőhelyzetet figyelembe véve néhány éven belül megtérül.

GPS-vezérelt eszköz ültetőgödör-készítés közben

Az idei év és különösen a szakmai nap mérföldkövet jelenthet a vállalkozás életében, a gépesítés iránt érdeklődők száma ugyanis érezhetően nőtt. A vírushelyzet okán külföldi kiállításokon nem tudtak részt venni, de a közeljövőben ezt is tervezik, addig pedig a hazai pozíciójukat erősítik. Hári Zsolt szerint nagy előrelépés lesz, ha az oktatási intézményekkel sikerül megkötni az együttműködési megállapodásokat, melyekről már folynak az egyeztetések. Várhatóan a kertészeti ágazat pályázati lehetőségei is lendületet adnak a gazdáknak, és a Hári Tech Kft.-nek is.

Segíthetnek a drónok

A szakmai napon Both Gyula, a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársa a környezetkímélő növényvédelem elveit foglalta össze. Horváth Zoltán, az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatója pedig a precíziós gazdálkodási ismeretekről beszélt, és beavatta a résztvevőket az általa vezetett intézményben folyó agrár­digitalizációs képzés részleteibe.

A Vertinetik Kft. alapítói, Kalique Dugarte és Kunckel-Fényes Béla a drónok városi környezetben, illetve növénytermesztésben alkalmazható lehetőségeiről beszélt. Előadásukban bemutatták egy korábbi nagyszabású munkájukat, egy venezuelai nagyváros bővítésére vonatkozó tervezési folyamatról hallhattunk, ahol mintegy 750 hektárnyi terület bevonásával mezőgazdasági földekből városi területet alakítottak ki, és a felmérések, tervezések egy részét drónokkal végezték. Az intelligens zöld város tervezése során a technológia lehetővé tette, hogy a nagy területre vonatkozó rengeteg adatot összegyűjtsék; így például meg tudták számolni, és kategorizálták a növénytársulásokat, illetve növényfajokat. Ezekből az adatokból tudták aztán kidolgozni azt a stratégiát, amelynek köszönhetően kialakították a világszinten is egyedülálló, nagyon intenzív biomassza-produkcióval rendelkező, komplex zöldfelületet, városi erdőt.

A Vertinetik Kft. előadásában a drónok városi környezetben történő alkalmazási lehetőségeiről hallhattunk
A 2020 februárjában alapított startup vállalkozás vezetői Venezuelában végezték a tanulmányaikat, onnan ismerik egymást, később Kalique Dugart helikopterekkel kezdett el foglalkozni, míg Kunckel-Fényes Béla építészként és várostervezőként dolgozott. Kalique Dugarte a Szegedi Egyetemen precíziós agrárgazdálkodást is tanult. Mindketten hosszú ideje foglalkoznak olyan kezdeményezésekkel, amelyekben dróntechnológiát alkalmaztak. Magyarországi letelepedésüket követően korábbi tapasztalataikra alapozva biztosak voltak abban, hogy mezőgazdasági precíziós területen, azon belül is elsősorban felméréssel, adatfeldolgozással szeretnének foglalkozni. A világ minden táján, így Európában és Magyarországon is nagy az érdeklődés a mezőgazdasági alkalmazások iránt, ezeknek a jelentősége egyre meghatározóbb lesz a jövőben.

Kezdeti céljuk mezőgazdasági permeteződrónok fejlesztése volt. Végül olyan sok más fejlesztővel, gazdával, faiskolással és erdésszel találkoztak, hogy világossá vált, elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy a drónok használata során miként lehet az adatokat és az új technológiákat különböző megoldásokra használni, illetve ezeket részletesen kidolgozni. Kipróbáltak többféle dróntechnológiás hardvert és szoftvert, ezeknek a gyártóival együtt igyekeznek új megoldásokat kidolgozni. A hazai szabályozás egyelőre bonyolult és szigorú, a drónok nagy részének a röptetésére nincs is jogi lehetőség, noha a drónjaik regisztrációja már hosszú ideje folyamatban van. Mindez lassítja és nehezíti a fejlesztést. A vállalkozás nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a szakmai napot követően, jelenleg is már több ügyféllel tárgyalnak a dróntechnológiás fejlesztésekkel kapcsolatban.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.