Back to top

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Sámson Ferenc a szövetkezetben volt állattenyésztő. Klasszikus szövetkezet volt, 1600 hektárral, ahol 120-an végezték 50 ember munkáját. Bár zootechnikus, de szívesen és sikeresen kalandozik a gépek világában:

szinte minden megvásárolt eszközt átalakított a saját szükségletei szerint.

Ezeket az átalakításokat még a gépgyártók is megcsodálják. Viszont nem a szavak embere, inkább a lánya, Enikő az. Ő Kecskeméten végzett kertépítészet szakon. Vele beszélgetünk.

A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne
A gazdálkodást 1995-ben kezdték a „nagyon semmiből”. A falu szélén kitisztítottak egy illegális szemétlerakatot, amit ennek fejében telephelynek használhattak. Egy rossz traktorral kezdtek, amit Sámson Ferenc újított fel – úgy, hogy még a Zetor gyárból is eljöttek megnézni. Látni akarták, miként cserélte le a mechanikus karokat elektronikusra.

Gazdaságuk elindítása egybeesett a szövetkezet mélyrepülésével, így rögtön 110 hektárral tudtak belevágni a gazdálkodásba. Sámson Ferenc akkoriban teljesítmény alapúvá tette volna a szövetkezetet, de a tagság ezt elutasította, hiszen egyesek az utcán találták volna magukat. Így a magángazdálkodás mellett döntött.

A szövetkezet 10 eurós hektáronkénti bérleti díjai helyett nekik 30 eurós bérleti díjjal kellett kezdeniük, ami mára 100–150 euróra nőtt.

Rögtön elkezdtek burgonyával foglalkozni. Eleinte 10–20 hektáron ter­mesztették, és kezdetben szinte kézzel és egy lengyel szedőgéppel dolgoztak. Majd elkezdtek fejlődni, amit az üzletláncok megjelenése felgyorsított. Húsz év technológiai lemaradását kellett behozni. Megnőttek a tisztítással és csomagolással szemben támasztott igények, mivel versenytársaik, az osztrákok és németek már 20 éve úgy működtek. 2003–2004-ben nagyon gyorsan kellett kialakítaniuk a csomagoló- és tisztítósort, hogy nagy mennyiséget tudjanak szállítani. Jelenleg húsz családot tartanak el, mert ahhoz, hogy zsákba kerüljön a burgonya, még mindig 14 emberre van szükség. De hol van ez a szocializmus túlfoglalkoztatásától!

A családfő gyermekeivel és unokájával
Beszélgetésünkkor épp túl voltak a búza aratásán.

A 6,7–6,8 tonnás hektáronkénti hozamot nem tartják rossznak, de megemlítik, hogy náluk a búza mindig a jól táplált és a talajt fellazító burgonya után következik.

Ez akár 1–2 tonna többletet is jelent hektáronként. Ezt követi a szója, az árpa a napraforgó, illetve termelnek 15 hektáron sárgarépát, amit egy fagyasztó feldolgozóba szállítanak.

A kiszámíthatatlan növény

Először a burgonya gazdasági mutatóit kérdem, és kapom is a választ. Ez a növény nagyon hektikus eredményeket tud produkálni. Van, hogy nagyon jó gazdasági eredményt hoz, utána viszont akár több évig veszteséget produkál. Például a 2019-es év kitűnő lett, ami annak volt köszönhető, hogy Európában hiány alakult ki burgonyából. Németországban és Csehországban sem volt nagy termés, tehát Szlovákiában viszonylag felmentek az árak.

Számszerűsítik is, mit jelent a jó ár: 2019-ben a burgonya nagybani ára 25–35 eurócent körül mozgott, tavaly viszont csak 15–20 cent körül. Eközben ők a termelés költségét 23 centnek számolják.

Sajnos az idei év is úgy kezdődik, mint a 2020-as – nem kell, ezért nincs ára a krumplinak.

Erre még az időjárás is rátett egy lapáttal, mert a hideg májust követő hirtelen felmelegedés sokkolta a növényeket. A burgonya 28 fok felett amúgy is leáll, nem képez gumót és nem növekszik. Az esők visszatértével elvileg újraindulhat a gumóképzés, ezért most arra törekednek, hogy megőrizzék a lombot. Ehhez több levéltrágyát kell kiadni, hogy megmaradjon a növény kondíciója.

A ‘80-as, ‘90-es években 60–70 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, de mára 6–8 ezer hektárra csökkent a területe. A korai krumpli aránya a mindenkori vetésterület 10–15 százaléka maradt, bár a pontos vetésterület évente változik. Változik a klíma; a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a Liptói-medencében sem ritka a kukoricatábla.

A klímaváltozásból nemcsak az aszályos időszakra panaszkodnak, hanem a hőingadozásra is, amit nehezen visel a burgonya. Szlovákia egésze küzd ezekkel, már hegyvidéki területen sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére alkalmas.

Termesztettek is a Liptói-medence szövetkezetei a szocializmusban több ezer hektáron. De a szövetkezetek megszűntek, és munkaerőt sem igazán találni a termesztéshez. A burgonyát nem sorolták az érzékeny növények közé, nem kap külön nemzeti támogatást. Így nem csoda, hogy 2020-ban az ország burgonyaszükségletének 44 százalékát importból kellett megoldani. Nincsen tárolási kapacitás, nincsenek hűtőházak, emiatt a szlovákiai burgonya júniusig nem tud megfelelő minőségben a piacra kerülni.

A burgonyatermesztés gazdaságosságának kiélezettségét a burgonyater­mesztés specifikus voltával is magyarázzák. Túl sok egyedi gépre van szükség hozzá, vagyis igen nagy a beruházási igénye. A búza stabilan megadja a pár száz euró nyereséget hektáronként. A burgonyánál ugyanez több ezer euróra is felugorhat – viszont ott az a de…

Beruházni, beruházni, beruházni

Márpedig ahhoz, hogy a burgonyát meg tudják termelni és mosva-csomagolva szállíthassák az üzletláncoknak, több mint 2 millió eurót kellett beruházniuk – úgy, hogy a tisztító-csomagoló sor gépeinek a felét otthon alakították ki vagy át.

Például a klasszikus rázó osztályozó agyontörte a burgonyát, ezért átépítették gumihengeresre. És nemcsak a mechanikáját, hanem az elektronikáját is.

Ez utóbbiban nagy segítség volt Sámson Ferenc most érettségizett unokája, Bence, aki tud programozni.

Büszkén mutatják a gazdaság legutóbbi szerzeményét, egy robotkart, ami a zsákokat raklapra pakolja. Természetesen ezt is átalakították, hogy ládákat is tudjanak pakolni vele, azonkívül a zsákokat fóliával is bevonja.

Amikor tudtak, pályáztak, de a pályázatokhoz önerő is kell, és a burgonya hozama nem kiszámítható. 2007-ben uniós támogatás segítségével alakítottak klímatizált raktárrá egy istállót, illetve fogadótartályokkal és szállítószalagokkal szerelték fel. A magyar állam által elindított Baross Program keretében szintén sikeresen pályáztak, abból a csomagolósor mérőegységéhez kaptak támogatást.

Ültetőanyagot már nem hazait használnak. Már Liptóban sem tudnak vírusmentes szaporítóanyagot előállítani, a minősége nagyon elmarad a hollandétól és a németétől.

Igaz, érzésük szerint a hozzájuk érkező nyugati vetőburgonya sem mindig a legmagasabb minőséget képviseli.

A Baross Programból kapott támogatás segítségével szereztek be dízeles mobilszivattyúkat, amelyekkel óránként 500 köbméter vizet tudnak kijuttatni egy közeli csatornából. Eredményeiken meglátszik az öntözés: a korai burgonyát 200 mázsa/hektár körül kezdik el szedni, az összátlag pedig 350–380 mázsa körül alakul.

Eladni művészet - itt is

Az értékesítésről Sámson Enikő elmondta, hogy az évek során megváltozott a vevőkörük. Húsz éve még mintegy száz piacos kisvállalkozó vásárlójuk volt, most már egy sincs, csak az üzletláncok. Öt további termelővel szövetkezetbe tömörültek, hogy szállítsanak nekik.

Úgy látják, hogy csökkent egyrészt a fogyasztás, kevesebbet főznek otthon az emberek, másrészt ma már nem spájzolnak be burgonyából.

Inkább megvásárolják kilónként a mosottat, minthogy harmadannyiért vegyenek nagy mennyiséget közvetlenül a termelőtől.

A mosó, csomagoló gép 2 millió euróba került, némelyiket átalakították

„Az üzletlánc mosott almát akar burgonya helyett, mintha fáról lehetne szedni” – jegyzi meg Enikő. Hozzáteszi, hogy amúgy is magasak az üzletláncok minőségi igényei, de közben folyamatosan csökkentik az árakat.

’95–96-ban 25 korona (75 eurócent) is volt az újkrumpli ára, míg jelenleg 40 cent körül van a júniusi kezdőár. Csakhogy ebbe még bele kell férnie a szállításnak, illetve egy újdonságnak is, a ládabérlésnek. Ugyanis az üzletláncok csak egyfajta ládában fogadják a csomagolt burgonyát, aminek a bérlése 9 centet visz el 1 kilogramm krumpli árából.

A ládákért egy hónapos kauciót kell letenni, ami további terhet ró a termelőre.

Sámsonék mintegy 20–30 hektár burgonyát tudnak koraiként értékesíteni, csakhogy – mint elmondták – a korai és a kései ára közötti különbség mára eltűnt. A ‘90-es években is 6 koronát és most is 20 centet kapnak a késeiért. Az árkülönbség csak a termelői piacon maradt meg. Javarészt amúgy is eltűntek a burgonyát kisebb területen termesztők. Akadnak ilyenek, de ők leginkább ritkaságszámba menő kivételek, piacosok stb.

Legnagyobb konkurenseiknek nem a szlovákiai termelőket tartják, hanem a külföldi behozatalt. Tavaly például a Németországból beszállított krumpli verte le az árakat Szlovákiában. A német gazdák megkapták érte a 26 eurócentet – nálunk mégis 8 centért kínálták.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.