Back to top

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Gyenesdiás egyik legrégebbi épületéről van szó. Első írásos említése 1551-ből datálódik, de az ezt követő évtizedekben is jó néhány alkalommal és több helyen megjegyezték, hogy létezik és működik. Idősebb, mint a csodálatos Darnay-Dornyai-pince, melynek hatalmas mestergerendájába az 1644-es évszámot vésték a pince építésekor.

A malom évszázadokon át nagy forgalmat bonyolított le, de a Festeticsek korában kimondottan központi szerepet töltött be.

A leírások alapján mintegy 30 kilométeres körzetből oda hordták őröltetni a gabonát, vagyis közismert létesítmény volt. A 18. század környékén már nemcsak malomként, hanem vadkertként és fűszerkertként is emlegették.

Az egykori diási vízimalom teljesen megújult
Fotó: Bella Huba

A kommunizmus alatt viszont megpecsételődött a sorsa. Ekkor már nem működött, mert eredeti funkciója fölöslegessé vált, ezért az épületet társasházzá alakították. Egyfajta kockaház lett, amin semmi nem utalt arra, hogy egykor malomként működött – legfeljebb a vadregényes környezet.

Hosszú hányattatást követően egykori tulajdonosai felajánlották a lepusztult épületet az önkormányzatnak. Az önkormányzat azonnal tervezgetni kezdte, hogy milyen funkciót tudnának adni az épületnek.

Számtalan elképzelés született, de végül a múlt megőrzését találták a lehető legjobb megoldásnak – vissza kívánták adni az épület eredeti funkcióját.

Pályázati anyagokat készítettek, amelyek eredményesnek bizonyultak: a vidékfejlesztést és turisztikai célokat szolgáló Magyar Turisztikai Ügynökségen kívül LEADER- és EFOP-pályázatokon is támogatásra érdemesnek találták a terveket, és mintegy 60 millió forintot sikerült szerezni a 20 millió forint saját erő mellé.

– Elmondhatjuk, hogy Gyenesdiás újabb gyöngyszemmel gazdagodott, hiszen az egykori diási vízimalom teljesen új köntöst kapott a komplex rekonstrukciós pályázat segítségével. Próbáltuk rekonstruálni, milyen lehetett az 5 méter átmérőjű malomkerék és a hozzá tartozó zsiliprendszer, illetve a malom környezete – fogalmazott Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, aki elárulta: nagy örömére szolgál, hogy a malom mellett feltörő János-forrást is sikerült megmenteni a rekonstrukció során.

A korábbi évszázadokban hatalmas volt a forrás vízhozama, amit néhány évtizeddel ezelőtt korlátoztak inkább – de még így is elegendő a malom működtetéséhez.

A pályázatnak köszönhetően megújult tehát az épület. Pékmúzeumot alakítottak ki benne, ahol a liszttől a kenyérig végigkövethetik az érdeklődők a búza útját. Tablókon ismerkedhetnek meg a környéken egykor működő malmok típusaival, a lisztkészítés folyamatával és eszközeivel, és a kenyérsütéssel is. Azonkívül helyet kapott az épületben egy 17 tonnás, négy füstjáratos pékkemence, amiben „szeretetsütést” terveznek tartani, helyieknek és a településre érkező turistáknak egyaránt. Az épület azonban nemcsak múzeumként, hanem közösségi térként is funkcionál majd.

A fűszerkertben legalább negyven fajta gyógynövény található
Fotó: Bella Huba

Az új gyenesdiási attrakciónak része egy herbárium, aminek a kialakítására 19 millió forintot nyert el az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán. A herbárium egy fűszerkertet jelent, egy kis „boszorkánykonyhát” is berendeztek mellé, ahol a gyógynövények felhasználási lehetőségeibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

Nemrég tartották a malom és a herbárium ünnepélyes avatását. Mint ott fogalmaztak, a Festetics Fűszerkert és Herbárium, mint hozzáadott érték, Gyenesdiás kihagyhatatlan látnivalói.

Az ilyen kiváló fejlesztés – amely hazai vagy akár európai uniós forrásból valósul meg – azt a célt szolgálja, hogy a térségbe látogató turista kicsivel több időt töltsön el, s valóban egy négy évszakos desztináció legyen a Balaton. Cél az is, hogy az attrakció a család valamennyi körét képes legyen lefedni.

A herbáriumban számos egészségre ható gyógy- és fűszernövény, élelmiszer és tárgy megtalálható. Az ízlésesen kialakított térben és a fűszerkertben lehetőség van ismeretterjesztő foglalkozásokra is. A létesítmény egyébként már bemutatkozott a Magyar Tájházak Napján, melynek keretében kertbejárást tartottak. Nem csak a gyógyító füveket ismerhették meg az érdeklődők, hanem azok hatásait és elkészítésük módját is. Megtudhatták, hogy a gyógynövényeket már több száz éve használják az emberek a különféle nyavalyák kezelésére.

Ma már sokan csak a változatos teákat ismerik, holott az aromaterápia, a sokoldalú tinktúrák is nagyon hatásosak.

A gyógyszeripar is számos gyógynövényt használ, de az élelmiszer- és a kozmetikai ipar is támaszkodik a különféle füvekre. Emellett az állatorvoslásban is előszeretettel használják a gyógynövényeket. Ma egyre népszerűbb a gyűjtésük és felhasználásuk. Amint fogalmaztak, manapság egyre inkább érdeklődnek az emberek a természetesség és a gyógynövények iránt is. A herbáriumban egyébként legalább negyvenfajta gyógynövény található, és a malom környezetében további több száz fűféle nő vadon. A fűszerkert igazi pihenőhelyet nyújt a családoknak, baráti társaságoknak. A herbáriumot Ambrus Mária Zsófia táj- és kertépítészmérnök tervezte, aki azt a megbízást kapta a gyenesdiási önkormányzattól, hogy olyan korszerű fűszerkertet hozzon létre, amely egész évben látványosságot biztosít a látogatók számára. Eszerint a hátsó részen, a déli oldalon napsütötte ágyásban termesztett lágyszárú fűszernövényeket és gyógynövényeket találnak a vendégek, az előtérben pedig a testrészeknek és szerveknek megfelelően ültetett növényekből kialakított „gyógyító óriás” várja őket.

A gyógy- és fűszernövények egyre népszerűbbek
Fotó: Bella Huba

A tervezésnél arra is ügyelt, hogy túl erős hatású gyógynövények ne kerüljenek az ültetvénybe, így azokat felnőttek és gyermekek egyaránt szabadon kóstolhatják.

Gál Lajos polgármester úgy fogalmazott: ahogy az a Festeticsek korában is történt, a malom mellett különböző gyógy- és fűszernövényeket is termelnek. Magas­ágyásokat alakítottak ki, amelyeknek gondozását is láthatja a közönség. Szerencsére a környéken nemcsak hagyománya van e növények termesztésének, hanem jelenleg is sokan foglalkoznak velük. Szeretnék, hogy a rövid ellátási lánc divatossá vált eszméje jegyében a gyenesdiási termelői piacra is jusson a termékekből. Úgy látják, egyre többen keresik az ilyen termékeket, és a kínálattal az érdeklődők dolgát szeretnék megkönnyíteni. A múlt értékeinek megmentésén túl természetesen az a lényeg, hogy Gyenesdiás mindig valamilyen újdonságot kínáljon a település vendégeinek. A malomlátogatás, illetve az oda szervezett programokon való részvétel kellemes kikapcsolódásnak ígérkezik, biztosan közkedvelt lesz a turisták körében.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.