Összesen 85 hektáron termeszt szőlőt Mikóczy István és lánya, Nárcisz, családi gazdaság formájában.
Mindenben a leghatékonyabb megoldásokat keresik, gépesítenek, amit lehet. A teljes terület átlagában 14 tonnás hektáronkénti termést értek el, melyet 100 százalékban szőlőként értékesítenek a Vinodus termelői csoporton keresztül. Saját feldolgozáson is gondolkodtak, el is nyerték a 2016-ban kiírt pályázatot, de az áremelkedés és a jelentős önerő-növekmény miatt a lehetőséget átadták másnak. Az idén megjelenő lehetőséggel nem biztos, hogy élnek, éppen a bizonytalan építőipari árképzések miatt.
Hamarosan beszerzik azokat az eszközöket, amikkel saját maguk tudják ellenőrizni a tápanyagszinteket. Vetett füves sorközöket alakítottak ki, ahol a traktor keréknyomában évente egyszer vagy kétszer lazítják a talajt. Ősszel mindenképp elvégzik a lazítást, és akkor adagolják a következő évre a műtrágyákat is. Törekednek rá, hogy mindent mérjenek, amit csak lehet, sokfelé telepítettek meteorológiai állomást és talajszondákat.
Az ültetvények Tata, Dunaszentmiklós, Neszmély és Szomód környékén vannak, legnagyobb részükön egyformán 3 × 0,8 méter a térállás, amihez ugyanolyan traktorokat és gépeket lehet használni. Mikóczy István nagyon fontosnak tartja, hogy egységes gépparkot tartson fenn, és közel legyen az alkatrész-utánpótlás, illetve a szerviz, mert csak így lehet megfelelő időben elvégezni a munkákat. Tervei közt szőlőkombájn beszerzése is szerepel, miután eddig is bérmunkában, géppel szüretelték a szőlőt. A művelésmód egységesen egy vagy két szálvesszős ernyő, a Hárslevelű és az Ezerjó kordonművelésen van.
de már tanulmányoznak többféle vesszőlehúzó berendezést, amivel gyorsítani lehetne a folyamatot. Fém támrendszert használnak, és mindenütt huzalkivetővel könnyítik meg a hajtásigazítást. Attól függően, hogy mennyire zárják össze a huzalpárt, háromféle lombfalvastagságot tudnak tartani a szőlőkben.
Elsősorban fehér fajtákat termesztenek, Királyleánykát, Irsai Olivért, Cserszegi fűszerest, Hárslevelűt, Ezerjót, Traminit, Chardonnayt és Sauvignon blanc-t. Az ültetvényeket lehetőség szerint certifikált oltványokból telepítik, már csak azért is, mert jó részük törzsültetvény. Ahonnan szaporítóanyagot is tudnak értékesíteni, a metszés költségét tudják fedezni. Például az öthektáros Királyleányka-törzsültetvényről minden egyes rügyet el tudnak adni, olyan nagy az érdeklődés a fajta iránt, elsősorban Romániában. Szomódon 2000-ben ültettek kékszőlőt, Kékfrankost, Pinot noirt és Cabernet sauvignont.
A tatai 28 hektáros ültetvényt 2016–2017-ben már Nárcisz telepítette az édesapja tulajdonában lévő földekre, ezért tudott öntözésfejlesztésre pályázni.
Tavaly készült el a teljes rendszer, 180 méter mély karsztkúttal, 2200 köbméteres víztározóval és a talajban 50 centiméter mélyen futó, nyomásszabályozott csöpögtetőcsövekkel. A területet 3,5 hektáros zónákra osztva lehet öntözni, egy nap alatt 15 milliméter vizet tudnak pótolni. Az a cél, hogy a szőlő gyökeréhez juttassák ki a vizet, és később tápoldatozással a tápanyagokat is. Ennek két nagy előnye van: gyorsan hasznosul a víz és a tápanyagok, de nem adnak ki semmit fölöslegesen, és kedvező marad az ültetvény mikroklímája, elkerülve ezzel a növényvédelmi és gyomosodási problémákat. Hazai mérések, kísérletek nincsenek a szőlő öntözéséről – illetve a régi kutatások eredményeit nehéz adaptálni az új technológiákra –, pedig Nárcisz a lehető legtöbb mérési adatra támaszkodva szeretné irányítani a rendszert.
A Netafim rendszere figyelembe veszi a szőlőfajtát (sajnos a hazaiak nincsenek benne), a termelési célt, a hőmérsékletet, a párologtatást, a talajnedvességet, a csapadékot és egy sor egyéb jellemzőt. Ezeket finomítani kell még, például megtalálni, hogy melyik nemzetközileg elterjedt szőlőfajtával lehet párhuzamba állítani a hazai fajtákat.
Ha már szemmel láthatóan lankadnak a levelek, a szőlő súlyos szárazságstressznek van kitéve, meg kell előzni ezt az állapotot.
Tavaly összesen 35 ezer köbméter vizet adtak ki március végétől június 10-ig. Tavasszal mindössze 9 milliméter eső volt Tatán. Korábban is volt már szárazság, 2018-ra és 2019-re is vízhiányos évként emlékeznek. Az idén márciusig szintén aszály volt, a májusban lehullott 80 milliméter eső hozta ki az átlagos csapadékot. Tavasszal, a virágzásig használja fel a szőlő a teljes vízigénye felét, és mivel a tőke tartalékaiból fejlődik, későn lehet észrevenni, hogy nincs elég víz a számára.
A moderált stressz – mely valóban hozhat pozitív változásokat a minőségben – és a súlyos károkat okozó aszály állapota között vékony a határ, mondja Mikóczy Nárcisz. Egy zónában kísérleti parcellát alakítottak ki a MATE Szőlészeti Tanszékével, ahol szerteágazó méréseket végeznek az öntözéssel kapcsolatban.
Az öntözőrendszer kiépítése nyolc év alatt térül meg Mikóczy Nárcisz számításai szerint a támogatással együtt (mely nála 38 százalék volt), ha évente 20 százalék termést lehet megmenteni vele, és az átlagos szőlőár 100 forint. Ebben a számításban nem szerepel, hogy több termést is el lehet érni az öntözéssel és tápoldatozással. Fontos lenne az összefogás, az öntözés terén is, a beruházás költségeinek kétharmad része (kút, tározó, épület, gépészet) közösségi célt szolgálhatna. És ha messzebbre megyünk,
Problémát jelentenek a hirtelen lezúduló esőzések a városban. Önkormányzatok, ipari parkok, szántóföldön és ültetvényben gazdálkodók teljes összhangja mellett közös tározókat építve a csapadékot hasznosíthatnák. Az öntözésnél az áramfogyasztás jelentősebb összeg, 1 m3 vizet 1 kW energiával tudnak a föld mélyéről a felszínre hozni és az ültetvénybe csepegtetni. A vízért nem kellett fizetni, mert ha aszályosnak nyilvánítanak egy évet, 400 ezer köbméterig díjmentesen lehet öntözési céllal használni.
Tatán két új fagyvédő gép is bemutatkozott, mindkettőről írtunk már: Hibrid fagyvédő berendezés (Kertészet és Szőlészet 2021/11. szám) és Összetett fagyvédelem (Kertészet és Szőlészet 2021/17. szám) címmel. Az első cikkben Faragó Endre mobil szélgépét mutattuk be, a másodikban Weppert Sándor 11 méter magas berendezését.
Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a légmozgás nemcsak mérhető hőmérséklet-emelkedéshez vezet, hanem más módszerek (fűtés, korona alatti öntözés) hatékonyságát is javítja.
A hőmérsékletet 1-3 °C-kal lehet emelni szélgépes védekezéssel, mert az inverziós légrétegben elhelyezkedő meleg és a talajszinti hőmérséklet különbségének egyharmadát tudjuk „lekeverni”. Ezek a gépek a kisugárzási fagyok ellen védenek, a legfagyveszélyesebb területeket lehet velük megvédeni, és jól alkalmazkodnak a szabálytalan vagy hosszan elnyúló ültetvényekhez.