Back to top

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Összesen 85 hektáron termeszt szőlőt Mikóczy István és lánya, Nárcisz, családi gazdaság formájában.

Apa és lánya együtt gazdálkodnak, Nárcisz foglalkozik az új beruházásokkal, fejlesztéssel
Apa és lánya együtt gazdálkodnak, Nárcisz foglalkozik az új beruházásokkal, fejlesztéssel

A szőlőt eladják, ezért a lehető legegyöntetűbb gyakorlatra törekszenek, és a hozamokban sem szeretnének nagy ingadozást.

Mindenben a leghatékonyabb megoldásokat keresik, gépesítenek, amit lehet. A teljes terület átlagában 14 tonnás hektáronkénti termést értek el, melyet 100 százalékban szőlőként értékesítenek a Vinodus termelői csoporton keresztül. Saját feldolgozáson is gondolkodtak, el is nyerték a 2016-ban kiírt pályázatot, de az áremelkedés és a jelentős önerő-növekmény miatt a lehetőséget átadták másnak. Az idén megjelenő lehetőséggel nem biztos, hogy élnek, éppen a bizonytalan építőipari árképzések miatt.

Mindenütt az AKG előírásainak megfelelően művelik a szőlőt, sőt a tápanyag-utánpótlás tervezéséhez az előírtnál gyakrabban végeznek levél- és talajvizsgálatot.

Hamarosan beszerzik azokat az eszközöket, amikkel saját maguk tudják ellenőrizni a tápanyagszinteket. Vetett füves sorközöket alakítottak ki, ahol a traktor keréknyomában évente egyszer vagy kétszer lazítják a talajt. Ősszel mindenképp elvégzik a lazítást, és akkor adagolják a következő évre a műtrágyákat is. Törekednek rá, hogy mindent mérjenek, amit csak lehet, sokfelé telepítettek meteorológiai állomást és talajszondákat.

A Mikóczy-ültetvényekben egységes a térállás és a művelésmód
A Mikóczy-ültetvényekben egységes a térállás és a művelésmód
Az ültetvények Tata, Dunaszentmiklós, Neszmély és Szomód környékén vannak, legnagyobb részükön egyformán 3 × 0,8 méter a térállás, amihez ugyanolyan traktorokat és gépeket lehet használni. Mikóczy István nagyon fontosnak tartja, hogy egységes gépparkot tartson fenn, és közel legyen az alkatrész-utánpótlás, illetve a szerviz, mert csak így lehet megfelelő időben elvégezni a munkákat. Tervei közt szőlőkombájn beszerzése is szerepel, miután eddig is bérmunkában, géppel szüretelték a szőlőt. A művelésmód egységesen egy vagy két szálvesszős ernyő, a Hárslevelű és az Ezerjó kordonművelésen van.

Az ernyő művelés és a szaporítóanyag-szedés miatt a legnehezebb munka a metszés, mert egyelőre nem tudnak előmetsző gépeket használni,

de már tanulmányoznak többféle vesszőlehúzó berendezést, amivel gyorsítani lehetne a folyamatot. Fém támrendszert használnak, és mindenütt huzalkivetővel könnyítik meg a hajtásigazítást. Attól függően, hogy mennyire zárják össze a huzalpárt, háromféle lombfalvastagságot tudnak tartani a szőlőkben.

Elsősorban fehér fajtákat termesztenek, Királyleánykát, Irsai Olivért, Cserszegi fűszerest, Hárslevelűt, Ezerjót, Traminit, Chardonnayt és Sauvignon blanc-t. Az ültetvényeket lehetőség szerint certifikált oltványokból telepítik, már csak azért is, mert jó részük törzsültetvény. Ahonnan szaporítóanyagot is tudnak értékesíteni, a metszés költségét tudják fedezni. Például az öthektáros Királyleányka-törzsültetvényről minden egyes rügyet el tudnak adni, olyan nagy az érdeklődés a fajta iránt, elsősorban Romániában. Szomódon 2000-ben ültettek kékszőlőt, Kékfrankost, Pinot noirt és Cabernet sauvignont.

Fiatal szőlőben mutatkozott be a két hazai fejlesztésű szélgép
Fiatal szőlőben mutatkozott be a két hazai fejlesztésű szélgép
A tatai 28 hektáros ültetvényt 2016–2017-ben már Nárcisz telepítette az édesapja tulajdonában lévő földekre, ezért tudott öntözésfejlesztésre pályázni.

Céljuk, hogy a lehető legjobb minőségben és viszonylagos biztonságban tudjanak szőlőt termelni, függetlenül a csapadékviszonyoktól.

Tavaly készült el a teljes rendszer, 180 méter mély karsztkúttal, 2200 köbméteres víztározóval és a talajban 50 centiméter mélyen futó, nyomásszabályozott csöpögtetőcsövekkel. A területet 3,5 hektáros zónákra osztva lehet öntözni, egy nap alatt 15 milliméter vizet tudnak pótolni. Az a cél, hogy a szőlő gyökeréhez juttassák ki a vizet, és később tápoldatozással a tápanyagokat is. Ennek két nagy előnye van: gyorsan hasznosul a víz és a tápanyagok, de nem adnak ki semmit fölöslegesen, és kedvező marad az ültetvény mikroklímája, elkerülve ezzel a növényvédelmi és gyomosodási problémákat. Hazai mérések, kísérletek nincsenek a szőlő öntözéséről – illetve a régi kutatások eredményeit nehéz adaptálni az új technológiákra –, pedig Nárcisz a lehető legtöbb mérési adatra támaszkodva szeretné irányítani a rendszert.

Egyelőre a Netafim és a vele kapcsolatba léptethető Davis meteorológiai állomás ad tanácsot az öntözés beindításához.

A Netafim rendszere figyelembe veszi a szőlőfajtát (sajnos a hazaiak nincsenek benne), a termelési célt, a hőmérsékletet, a párologtatást, a talajnedvességet, a csapadékot és egy sor egyéb jellemzőt. Ezeket finomítani kell még, például megtalálni, hogy melyik nemzetközileg elterjedt szőlőfajtával lehet párhuzamba állítani a hazai fajtákat.

A tározóra a magas vastartalmú víz miatt is szükség van
A tározóra a magas vastartalmú víz miatt is szükség van

A legjobb az lenne, ha a növény vizsgálata alapján lehetne öntözni, amire az USA-ban már találtak megoldást: egy jellemző levél nyelében méri meg a nyomást egy készülék, és az alapján lehet következtetni a vízellátásra.

Ha már szemmel láthatóan lankadnak a levelek, a szőlő súlyos szárazságstressznek van kitéve, meg kell előzni ezt az állapotot.

Tavaly összesen 35 ezer köbméter vizet adtak ki március végétől június 10-ig. Tavasszal mindössze 9 milliméter eső volt Tatán. Korábban is volt már szárazság, 2018-ra és 2019-re is vízhiányos évként emlékeznek. Az idén márciusig szintén aszály volt, a májusban lehullott 80 milliméter eső hozta ki az átlagos csapadékot. Tavasszal, a virágzásig használja fel a szőlő a teljes vízigénye felét, és mivel a tőke tartalékaiból fejlődik, későn lehet észrevenni, hogy nincs elég víz a számára.

Az öntözés ellenzői szerint a minőség rovására megy a vízpótlás – gyakran hallani, hogy „az a jó, ha a szőlő szenved” –, de nem így van, célzott öntözéssel lehet javítani a minőséget is úgy, hogy közben a mennyiség nem lesz több.

Az idén két héttel lemaradt a szőlő fejlődése
Az idén két héttel lemaradt a szőlő fejlődése
A moderált stressz – mely valóban hozhat pozitív változásokat a minőségben – és a súlyos károkat okozó aszály állapota között vékony a határ, mondja Mikóczy Nárcisz. Egy zónában kísérleti parcellát alakítottak ki a MATE Szőlészeti Tanszékével, ahol szerteágazó méréseket végeznek az öntözéssel kapcsolatban.

Az öntözőrendszer kiépítése nyolc év alatt térül meg Mikóczy Nárcisz számításai szerint a támogatással együtt (mely nála 38 százalék volt), ha évente 20 százalék termést lehet megmenteni vele, és az átlagos szőlőár 100 forint. Ebben a számításban nem szerepel, hogy több termést is el lehet érni az öntözéssel és tápoldatozással. Fontos lenne az összefogás, az öntözés terén is, a beruházás költségeinek kétharmad része (kút, tározó, épület, gépészet) közösségi célt szolgálhatna. És ha messzebbre megyünk,

térségi szinten lenne a leghatékonyabb az öntözés szervezése – akár itt, a Tatai-medencében is.

Problémát jelentenek a hirtelen lezúduló esőzések a városban. Önkormányzatok, ipari parkok, szántóföldön és ültetvényben gazdálkodók teljes összhangja mellett közös tározókat építve a csapadékot hasznosíthatnák. Az öntözésnél az áramfogyasztás jelentősebb összeg, 1 m3 vizet 1 kW energiával tudnak a föld mélyéről a felszínre hozni és az ültetvénybe csepegtetni. A vízért nem kellett fizetni, mert ha aszályosnak nyilvánítanak egy évet, 400 ezer köbméterig díjmentesen lehet öntözési céllal használni.

Tatán két új fagyvédő gép is bemutatkozott, mindkettőről írtunk már: Hibrid fagyvédő berendezés (Kertészet és Szőlészet 2021/11. szám) és Összetett fagyvédelem (Kertészet és Szőlészet 2021/17. szám) címmel. Az első cikkben Faragó Endre mobil szélgépét mutattuk be, a másodikban Weppert Sándor 11 méter magas berendezését.

Faragó Endre liszttel demonstrálja, hogy fúj a vontatható szélgépe
Faragó Endre liszttel demonstrálja, hogy fúj a vontatható szélgépe

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a légmozgás nemcsak mérhető hőmérséklet-emelkedéshez vezet, hanem más módszerek (fűtés, korona alatti öntözés) hatékonyságát is javítja.

A gyümölcskezdemények felszíne gyorsabban hűl, mint a levegő, ezért ha lefújjuk róluk a hideget, már kevésbé károsodnak, mint álló levegő esetén.

A hőmérsékletet 1-3 °C-kal lehet emelni szélgépes védekezéssel, mert az inverziós légrétegben elhelyezkedő meleg és a talajszinti hőmérséklet különbségének egyharmadát tudjuk „lekeverni”. Ezek a gépek a kisugárzási fagyok ellen védenek, a legfagyveszélyesebb területeket lehet velük megvédeni, és jól alkalmazkodnak a szabálytalan vagy hosszan elnyúló ültetvényekhez.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.