Back to top

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

A nagyszabású, kontinenseken átívelő tanulmányban nagyjából 50 tudós vett részt Észak-Amerikából, Európából, Afrikából és a Közel-Keletről. Ennek köszönhetően 30 patás legelési szokásairól érkeztek adatok. Olyan fajok szerepeltek a tanulmányban, mint a vapiti, öszvérszarvas, gazella, impala, rénszarvas, gnú, vadszamár vagy épp a zebra.

Saeideh Esmaeili, a Wyoming Egyetem azóta végzett hallgatója által vezetett kutatásban a GPS-es helymeghatározást kombinálták a legelő minőségéről valamint a felszíni vizek elhelyezkedéséről szóló távérzékelési adatokkal. Ehhez kalkulálták hozzá a testtömegről és az emésztőrendszerről szóló számszerűsített adatokat, aminek eredményeképpen 30 patás populációjának mozgását és legelési szokásait tudták kiértékelni.

A tanulmány konklúziója árnyalja kicsit azt a régóta fennálló hipotézist, mely szerint a patások köztes növekedési stádiumban lévő fűféléket legelnek, ezzel maximalizálva az energiabevitelüket.

A feltételezés lényege, hogy a frissen kihajtott növények a vegetációs időszak elején könnyebben emészthetők, de méretüknél fogva kevesebb biomasszát - és ezzel energiát - szolgáltatnak. A vegetációs időszak előrehaladtával nő a méretük, azonban egyre nehezebben is emészthetővé válnak. Így a legoptimálisabb időszak a fogyasztásukra egy köztes fejlődési szakaszban van, amikor még viszonylag könnyen emészthetők, és magasabb az energiatartalmuk.

A kutatásban megjelenő patások közt egyrészt vannak kérődzők, mint a szarvasfélék, melyek összetett gyomruk segítségével fermentálják az elfogyasztott növényi részeket, így jutnak értékes tápanyagokhoz. Másrészt képviseltetik magukat a lófélék is, mint például a zebrák és a vadszamarak, ezek a fajok azonban nem rendelkeznek összetett gyomorral.

A kutatás egyik legérdemlegesebb felfedezése, hogy

a kisebb testű kérődzők elsősorban a nagy energiatartalmú növényeket fogyasztják. Ezzel szemben a lófélék - melyek általában nagyobb méretűek is - inkább a vízhez közel eső legelőterületeket részesítik előnyben, és kevésbé válogatnak a táplálékban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a lófélék kevésbé hatékonyan tartják vissza a vizet, és méretarányosan többet ürítenek ki belőle. Azt is megerősítették a kutatók, hogy a kérődzők a testméret növekedésével jóval nagyobb biomasszájú takarmányt képesek "feldolgozni".

Tehát a kutatás elsődleges konklúziója, hogy ugyan a fent említett hipotézis a patások legelési szokásaival kapcsolatban nagyjából helytálló, azonban vannak eltérések az egyes fajok testmérete és emésztőrendszere tekintetében.

A legelési szokások, melyek meghatározzák egy szabadon élő patás populáció ellenálló képességét aszerint változnak, hogy milyen méretű és emésztőrendszerű az adott faj. Ahhoz, hogy megőrizzük a vadonélő patások populációinak diverzitását, kulcsfontosságú, hogy különböző állapotban lévő, változatos legelőterületekhez férjenek hozzá az állatok.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.