Back to top

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Trianon iránti fájdalom azonban jóval több ennél. 1920-ban egy évszázad alatt felépített komplex ágazati rendszer, a 19. század második felének, végének egyik nemzetgazdasági húzóereje veszett oda csaknem teljes egészében.

Nem lehet megkerülni az emberi sors-drámákat sem, sok ezer erdészeti szakember személyes és családi tragédiáit, a haza és a kiút keresésének rögös útjait.

Az Országos Erdészeti Egyesület által a 100 éves évfordulóra megjelentetett kötetben fiatal történész-levéltáros-muzeológus kutató szerzőgárda mutatja be Trianon valódi arcát. A legfrissebb forráskutatási eredmények tükrében összefoglalják a békediktátum magyar erdőgazdaságra gyakorolt sokrétű hatásait, a veszteségek mélységét, és a megcsonkolt ország jövőt kereső első lépéseit, ezzel is tisztelegve a korszakban élt erdész elődök emléke előtt.

A kötet feltárja az ágazat egyes alrendszereit ért veszteségeket is, például az erdészeti szakszemélyzet, szakoktatás és kutatás, illetve az ingatlanvagyon, az eszközvagyon, a gazdasági-üzleti-fakereskedelmi láncolatok, továbbá az erdészeti szervezet vonatkozásában.

Az igényes korabeli fotókkal és iratanyagokkal gazdagon illusztrált, az Országos Erdészeti Egyesület újabban megjelenő kiadványainak színvilágát és igényes megjelenését hordozó könyv mintegy 300 oldalas terjedelemben jelent meg.

A kiadványba ágyazott archív fényképek, térképek, rajzok, kimutatások, ábrák – az illusztráláson túl – a képekben elbeszélt történelmet képviselik, a magyar erdészet trianoni megcsonkításának veszteségkataszterében.

A kiadvány az Agrárminisztérium, az OTP Bank Nyrt. anyagi támogatásával, az Országos Erdészeti Egyesület hozzájárulásával, valamint a MEGOSZ közreműködésével valósulhatott meg. Szerzői: Ásványi Szabolcs levéltáros, Balogh Róbert történész, politológus, Homor Péter levéltáros, Tóth-Bartos András történész-muzeológus.

Nagy László, Sárvári János

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.