Back to top

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Trianon iránti fájdalom azonban jóval több ennél. 1920-ban egy évszázad alatt felépített komplex ágazati rendszer, a 19. század második felének, végének egyik nemzetgazdasági húzóereje veszett oda csaknem teljes egészében.

Nem lehet megkerülni az emberi sors-drámákat sem, sok ezer erdészeti szakember személyes és családi tragédiáit, a haza és a kiút keresésének rögös útjait.

Az Országos Erdészeti Egyesület által a 100 éves évfordulóra megjelentetett kötetben fiatal történész-levéltáros-muzeológus kutató szerzőgárda mutatja be Trianon valódi arcát. A legfrissebb forráskutatási eredmények tükrében összefoglalják a békediktátum magyar erdőgazdaságra gyakorolt sokrétű hatásait, a veszteségek mélységét, és a megcsonkolt ország jövőt kereső első lépéseit, ezzel is tisztelegve a korszakban élt erdész elődök emléke előtt.

A kötet feltárja az ágazat egyes alrendszereit ért veszteségeket is, például az erdészeti szakszemélyzet, szakoktatás és kutatás, illetve az ingatlanvagyon, az eszközvagyon, a gazdasági-üzleti-fakereskedelmi láncolatok, továbbá az erdészeti szervezet vonatkozásában.

Az igényes korabeli fotókkal és iratanyagokkal gazdagon illusztrált, az Országos Erdészeti Egyesület újabban megjelenő kiadványainak színvilágát és igényes megjelenését hordozó könyv mintegy 300 oldalas terjedelemben jelent meg.

A kiadványba ágyazott archív fényképek, térképek, rajzok, kimutatások, ábrák – az illusztráláson túl – a képekben elbeszélt történelmet képviselik, a magyar erdészet trianoni megcsonkításának veszteségkataszterében.

A kiadvány az Agrárminisztérium, az OTP Bank Nyrt. anyagi támogatásával, az Országos Erdészeti Egyesület hozzájárulásával, valamint a MEGOSZ közreműködésével valósulhatott meg. Szerzői: Ásványi Szabolcs levéltáros, Balogh Róbert történész, politológus, Homor Péter levéltáros, Tóth-Bartos András történész-muzeológus.

Nagy László, Sárvári János

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az OTP Bank Románia elemzői 7,2 százalékos idei román gazdasági növekedésre számítanak

Az OTP Bank Románia elemzői 7,2 százalékos idei román gazdasági növekedést vetítenek előre, ugyanakkor a negyedik negyedévben enyhe recessziót is lehetségesnek tartanak - közölte a magyar bank romániai leányvállalata.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Elkészült az automatizált parkoló Szilvásváradon

Az EGERERDŐ Zrt. automatizált parkoló rendszert épített ki Szilvásváradon, az erdészeti nagyparkolóban, mely a bevásárlóközpontok parkolási rendszereihez hasonlóan működik.

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.