Back to top

Dalok, kalandok

Balkan Fanatik? Tudod, akik azokat a vagány, modern hangzású népdalfeldolgozásokat csinálják, rapbetétekkel. Repülj madár, repülj, Menaságra repülj, vagy Ha te tudnád, amit én, meg Feljött a nap, szépen ragyog. Na ugye, hogy megvan!

Fenti párbeszéd ilyesformán zajlott több ismerősömmel, mikor interjúra készültem a zenekar oszlopos tagjával, Lepés Gáborral, aki a másik alapító-frontemberrel, Georgios Tzortzoglouval lassan két évtizede izzítja a színpadot fergeteges előadásaival.

Lepe – ahogy mindenki szólítja – Százhalombatta szívébe, a zöldellő Szent István térre hívott találkára egy esős májusi napon.

Merthogy gyúrói otthonukból reggelente ide hozza feleségét tanítani az Arany János iskolába. Az is kiderült, beszélgetésünk után maga is dolgozni indul, várja Budán a hangstúdió.

– Tudni rólatok, hogy merészen nyúltok a legszebb magyar népdalokhoz, és sajátos hangszereléssel, tüzes ritmusokkal, különböző stílusokkal elegyítve jóféle elektronikus világzenét kevertek belőle. Muzsikátok a Kárpát-medence népzenei hagyományait hozza el a mába. De mi volt azelőtt, hogy egy itt született görög származású festő-muzsikus találkozott egy hangmester-zenész sráccal?

– Két irányból érkeztünk. Jorgosz festőművész, aki Sebőék táncházmozgalmán nőtt föl, és játszott több formációban. Én stúdiós hangmérnökként dolgoztam, és mellette Ákos billentyűse és társzeneszerzője vagyok ’94 óta. 2000 tájt Jorgosz komputeres, elektronikus zenei tudást keresett egy produkcióhoz, így találkoztunk, és nagyon megleltük a közös hangot.

Később több kacskaringó és zenei próbálkozás után ismét együtt ötleteltünk, kísérleteztünk.

Ötvöztük a magyar népzenét az elektronikus zenével. A kezdeti jó fogadtatás után demó felvételünk eljutott Bécsbe, de jött a pofon a kiadótól, hogy a Balkán név negatív csengésű. Letettünk hát arról, hogy megmutassuk zenénket a „Nyugatnak”. Amikor aztán Geszti Péter szövegeivel a Repülj madár egykori Muzsikás-átdolgozását továbbírtuk, a dal bekerült a rádiókba, és onnantól kezdték a zenekart megismerni. Azóta olyan jellegű dalokat hangszerelünk a népdalokból, amik könnyebben megtalálják az utat a hazai közönséghez.

– A táncházmozgalom a 70-es évek derekán robbant be, és jellemzően az egyetemista diákság lelkesedett érte. Te akkoriban még zsenge gyermek voltál. Népdalokat pedig jobbára vagy a falusi nagyszüleitől tanult az ember, vagy a táncházból ismerhette. Városi fiúként hogy kerültél kapcsolatba a folklórral?

– Úgy esett, hogy édesapámat hivatásos katonaként Miskolcról átvezényelték Kecskemétre, a reptéri laktanyába.

Így én már ott kezdtem a zeneiskolát, ahol eleve sok népdallal találkoznak a gyerekek.

Fotó: Bolla Bernadett
Majd folytatódott a Kodály ének-zenei gimnáziummal. Jó indítás volt a pályára. Egy Kortársak nevű alternatív zenekarral országos tehetségkutatót is nyertünk. Zene mellett autodidakta módon képeztem magam, és csöppentem bele a stúdiótechnikai munkákba.

– Azt hittem elektromérnök vagy, hiszen a rádiós hangmesterek leginkább közülük kerültek ki.

– Van egy rádió-televízió műszerész szak- szakmám, amit azóta sem használtam. Viszont a technikai és a zenei ismereteimet párosítva beletanultam a mesterségbe. Mikor berántottak katonának, szerencsére olyan helyre kerültem, ahol stúdiós lehettem, ott is kaptam képzést. Aztán a TOM-TOM stúdióban 1994-től 2005-ig rengeteg zenésszel dolgozhattam. A Balkan Fanatikkal pedig újra aktív zenészként élek.

– Töretlenül népszerű a banda, ahogy több lemez és számos fellépés mutatja, határokon innen és túl. Bár a járvány nyilván megnyirbálta a turnékat.

– Dolgoztunk közben is. Végig voltak online produkcióink, alkalmazkodtunk a helyzethez.

Nemrég készítettünk a Zsolnay központban egy 3D kamerás akusztikus felvételt.

És ahogy megadták a zöld utat, máris indulunk a héten Sárvárra és Szekszárdra. Még csak távolságtartó, ültetett közönséggel, de azért mégis koncert lesz.

– Ketten vagytok Jorgosszal a bázisemberek, de rengeteg fiatal muzsikustárs vesz körül változatos hangszerekkel és műfajokkal. Őket hogy vonzzátok magatok köré?

– Törekszünk a nyitott produkcióra. Szívem szerint egy hatalmas cigányzenekar módjára képzelném, jöjjenek, zenéljünk, örömködjünk, rójuk az utakat minél többen együtt. Persze ezt nem könnyű logisztikailag és anyagilag megoldani. Úgyhogy maradtunk ketten a mag, és jönnek azok a fiatalok, akik kibírnak minket, és akiket mi is érdemesnek tartunk. Sokan már a saját útjukat járják, akik itt kezdtek. Jó értelmű „átjáróház” vagyunk, igazi dobbantó.

– A fiatalos lendület és Jorgosz délszaki temperamentuma is besegíthet a humornak, ami átszövi a zenéteket. A klipekben ezer apró zenei és képi geg, pajzán utalás villan fel.

– Jellemző ránk a jókedv, a koncertjeink is derűs hangulatúak.

Mulattatunk, de ez nem mulatós zene. Szeretünk összekacsintani a közönséggel, és akkor mindenki vidámabb lesz.

Jorgosz aggódóbb alkat, én szuperpozitív vagyok, így remekül kiegészítjük egymást.

– Az igazán jó dalok egy idő után önálló életre kelnek. A Repülj madár például aláfestő zeneként köszön vissza a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. bemutatkozó filmjében.

– Kedves történet volt, megkerestek minket és kérték a dalt. Mi meg nagy örömmel járultunk hozzá. Tényleg gyönyörű lett a film, és tökéletesen illik hozzá a zene. Fordítva is megesett hasonló: a tavalyi karanténkor belefutottam egy varázslatos ismeretterjesztő filmbe a neten, Kárpátok bércei címmel. Annyira megfogott a látvány, hogy rögtön összekapcsoltam a Fölmegyek a hegyre, lenézek a völgybe dalunkkal. Engedélyt kértem, hogy használhassunk a filmből részleteket. Így született meg korábbi zenénk remixéből a Furcsa lebegés klipünk, ami lélegzetelállító drónfelvételekkel mutatja be a Kárpátok csodáit.

Sokszor talán meg se látjuk, milyen szépségek vesznek körül.

Nem mondom, hogy úgy kellene élnünk, mint a hegyekben a pásztoroknak, de hogy odafigyeljünk a környezetünkre, megbecsüljük, az rendkívül fontos a jövőnk szempontjából is.

– Gyúrói otthonod is természetközeli. Gondolom, nem véletlen a lakóhelyed megválasztása.

– Benn laktunk Pesten, a forgalmas Hungária körúton, és minden bajunk volt. Por, zaj, rossz levegő. Csendesebb helyet kerestünk a periférián. A feleségem településfejlesztő geográfus, így szakmai alapokon, előrelátón tud gondolkodni. Végül Gyúrón találtunk egy klassz házat. A környezet is kellemes. Nyugodt, kis lélekszámú település, a közelünkben egy kis halastó, egyelőre átmenő forgalom sincs. Anyósom Hajóson él, az is szempont volt, hogy könnyen el tudjunk hozzá jutni. Pest pedig éppoly jól elérhető, mint a Velencei-tó, vagy a Balaton.

– Éltek az adottságokkal, jártok kirándulni?

– Igen. A Kartográfia-kupa éves menetrendjéből szoktunk szemezgetni. Országszerte portyázunk, Reguly Antal-túra, és egyebek.

Jó kaland a közös természetjárás. Már kis kupákat is szereztünk, emlékplakettel, ami akkor jár, ha bizonyos útvonalat meg kilométert bebarangol az ember.

Aranyos dolog ez, mert van átadó ünnepség is, ahol újra látjuk az ismerős arcokat, túra barátokat.

Sándor Mária

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

EAGLE: ismerjük meg egymás értékeit

Horvát szakemberek látogattak Pécsre az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Kooperációs Programban megvalósuló EAGLE-projekt keretében. A Mecsekerdő Zrt., a szakmai tanulmányút házigazdájaként bemutatta a vendégeknek az épülő Mecsek Discovery Centert, valamint a kezelésében lévő területek más turisztikai desztinációit.

Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak a vándortáborozók a Zempléni-hegységben

Harmadik nyáron túrázhattak a jelentkezők a Zempléni-hegységben az Erdei Vándortábor programnak köszönhetően. Az útvonalat teljesítő 23 csoportban több mint 500 gyerek és csaknem 100 kísérő vett részt. A csoportok jellemzően 60-80 kilométert tettek meg egy hét alatt, de voltak, akik 100 kilométer feletti teljesítménnyel tértek haza.