Back to top

Programajánló

A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.

Észak-Magyarország

Pap Miska-kút, Gödöllő

A forrás neve az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi. A kút abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett, itt pihengetett Pap Miska és itt ütött rajta a gazdagokon, akiknek ellopva értékeiket megosztotta a szegényekkel, ezzel kivívva azok támogatását és együttérzését.

A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a betyároknak, ha pandúr jár a környéken, míg a szegények a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával jelezték, hogy jóban kívánnak lenni a betyárral.

A 19. század végére, a közbiztonság megerősödésével, a betyárvilág megszűnt, de a forrás neve máig őrzi az egykori szegénylegények emlékét. A 3 sz. főút felől a Babati-tavak irányába kell a műútról lekanyarodni, és még az autópálya hídja előtt balra kell letérnünk a forráshoz. Gödöllő irányából a zöld kör jelzésen, valamint a piros kereszt jelzésen érhetjük el a pihenőhelyet.

Pap Miska-kút Gödöllőn

Béri andezit kőömlés és kőtár

A Kelet-Cserhát eldugott szegletében, Bér mellett láthatók az Európában is páratlan geológiai képződmények, az egykori kőfejtő területén magasodó, oszlopos elválású andezit kőoszlopok. Az andezit kőömlés lábánál, az erdei útról letérve a fák között induló erdei gyalogút vezet a hajlott andezit oszlopok felé. Ott alakította ki az Ipoly Erdő Zrt. a hely kialakulását, geológiai és földtörténetét bemutató, 12 kőzettel illusztrált információs pontot.

A kőömlés felső részén magasodó béri Nagy hegyről pedig pazar látványt nyújtanak a Cserhát lankái.

Bér településről rövid, 2,6 kilométeres túra a kőtár és kőömlés. A Bér-patakon átkelve jobbra tart a Z+ túraút és a Mária-út, majd a Z jelzésen haladva elérjük a Z háromszög jelzést, ami már a célhoz vezet.

Karancs-kilátó és Margit-kápolna

A 729 méter magas Karancs-hegyen áll a 22,4 méteres kilátó. Tiszta időben felső teraszáról megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A Karancs-nyeregről 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a szépen felújított Margit-kápolnát, amely a legenda szerint a tatárjárás viszontagságaiból megmenekülő IV. Béla királyunk emlékére épült. A magasan a környezete fölé emelkedő Karancs-hegy csúcsa gyakran „pipál”, párába, ködbe burkolódzva nyújtózik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből.

A salgótarjáni strandtól induló 12 kilométeres túrát elsősorban némi túrázási gyakorlattal rendelkezőknek ajánljuk.

Jelzések: piros háromszög, sárga vízszintes sáv, sárga kereszt, zöld vízszintes sáv, sárga háromszög, majd ismét a piros háromszög és a sárga vízszintes sáv.

Károlyi-kilátó a Kis-Milicen

Szalajka-ház környéke

A Mátrában több száz kilométer gyalogos turistaút, illetve kerékpározásra, lovaglásra alkalmas erdészeti út várja az erdei vándorokat. Az ösvények mellett a kisvonatozás is nagy kalandot jelent a család minden tagjának. A Mátravasút felújított szakaszán gyönyörű erdők ölelésében utazhatunk: Gyöngyösről indulva Gyöngyössolymoson és Lajosházán át egészen a Szalajka-házi végállomásig. A Szalajka-háznál lévő erdei pihenőhelyen kerékpáros szervizpont, fedett filagória és szalonnasütő helyek várják a kirándulókat.

Sőt, egy szuper tanösvény is indul a végállomás közelében, melyet bejárva a Mátra élővilágával és az erdészek munkájával ismerkedhetünk meg.

Onnan néhány órás sétával elérhető a Felső-Mátra is, és a túra után kitűnő lehetőség kínálkozik a pihenésre a Szalajka-ház erdei szálláshelyen!

Hármashegyalja, Debrecen

A NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének kezelésében levő Hármashegyi Pihenőcentrum az egyik kiemelt pihenőövezete a Debreceni Erdőspusztának. Nevét a három földhalom kiemelkedéséről kapta, melynek legmagasabb pontja 151 méter. Ott működik a Hármashegyi Erdei iskola, és a környéken erdei körszínt, játszóteret, tanösvényt is kialakítottak az erdészek a látogatók számára. Hármashegyalján egy impozáns, 25 méter magas kilátó is épült az erdőgazdaságnak köszönhetően, ahonnét nemcsak a hajdúsági megyeszékhely, de tiszta időben a több mint ötven kilométerre fekvő Nagyvárad is jól látszik.

A megyeszékhelytől 17 kilométerre levő Hármashegyalján van Magyarország egyik legrégebbi kisvasútjának, a Zsuzsi Erdei Vasútnak a végállomása.

Közúton a 48-as út felől érjük el.

Károlyi-kilátó a Kis-Milicen

A Zempléni-hegység első erdészeti kilátója a Nagy-Milic hegycsoport 880 méter magas csúcsán, a Kis Milicen magasodik – a magyar–szlovák államhatártól csupán karnyújtásnyira található. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által Füzér közelében megépített létesítményt a nagykárolyi Károlyi család előtt tisztelegve nevezték el Károlyi-kilátónak, amit a határ menti zöld turistajelzést követve érünk el. A kilátóból belátható a Hegyköz és a Zemplén jó részén túl déli irányban a Bodrogköz, észak felé a Kassai- medence, a Szalánci-hegység és a kelet-szlovákiai síkság, valamint a látóhatár szélén a Tátra hegyvonulata. A toronytól alig 100 méterre halad az Országos Kéktúra útvonala.

Mátravasút a Szalajka-völgyben

Duna-Tisza köze

Betyárdombi tanösvény

A 2800 méter hosszú körsétaút kényelmes tempóban kb. 1,5 órát alatt végigjárható, így kisgyerekes családoknak sem megterhelő.

A tanösvény bemutatja a helyi növénytársulásokat, védett állat-, növényfajokat és az erdőgazdálkodást.

Nagyrészt homokdombok között, erdős területen halad, de utunk során a terület homoki gyep és nyáras-borókás élővilágát is megfigyelhetjük. A szabadon látogatható Betyárdombi tanösvény az 5-ös számú főútról járművel is megközelíthető; Táborfalva községbe érve Örkény-Tábor irányába kell fordulni, az utolsó laktanyánál balra, majd a táblákkal jelzett irányba. A településtől kb. 4 km. (GPS koordináta: 47.063836, 19.446192)

Alföldi Kék

A dél-dunántúli Kéktúra útvonalának folytatásaként, az 1996-ra elkészült 850 kilométer hosszú Alföldi Kék közel 60 kilométeren vezet a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében lévő területeken. A Dél-Kiskunsági Erdészet által fenntartott erdőkben fekete- és erdeifenyvesek, szürke nyárasok, akácosok és kocsányostölgy-állományok között sétálhatunk.

Emellett a cserje- és gyepszint növényeit is érdemes szemügyre venni, mert sok különleges, védett fajt lehet felfedezni.

A túra során a Jánosteleki-kilátóról is rátekinthetünk az alföldi buckás tájra. A Kéktúra útvonala egész évben bejárható, köszönhetően a karbantartásukat végző Ranger-hálózatnak és az erdőgazdaság munkatársainak. A túraútvonalon haladva érdemes kulturális és néprajzi kitérőt is tenni a környező települések valamelyikére.

Fafaj-és Vadismereti tanösvény Kaszón

Kerékpártúra a töltésen

A Gemenci erdőben a Duna bal partján, az árvízvédelmi töltés mellett, az EuroVelo 6 útvonalán található a Vajas-torok tanösvény. Ha Bajáról startolunk, akkor érdemes a Türr István hídtól indulni és végigkerekezni az árvízvédelmi töltésen. Kellemes, nem megerőltető, 15 kilométeres tekerés után érkezünk meg a Vajas-torokhoz, amit északról indulva, szintén a töltésen kerékpározva a Szent István Duna-hídtól 3,8 km-re délre találunk meg.

A Gemenc Zrt. tanösvényén kihelyezett táblákon a Vajas csatorna történetéről, a torkolatban is megfigyelhető eurázsiai hódról és a gemenci árteret sújtó árvizekről olvashatunk.

Asztalok, padok, fedett pihenő, kijelölt tűzrakó hely található a tanösvény mentén.

Dunántúl

Agostyáni Arborétum

A Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme a páratlan szépségű Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre található. A 30 hektáros kert növényritkaságaival egyedülálló esztétikai élményt nyújt minden évszakban. A völgy különleges mikroklímáját – a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait – Esterházy Móric fedezte fel, majd az ő kezdeményezésére indult meg a szlavón tölgyek, illetve európai vörösfenyők telepítése, mely egyedek ma az arborétum legidősebb fái.

Az arborétum fenntartója, a Vérteserdő Zrt. egész évben szakvezetésekkel egybekötött programokkal várja a természetjárókat.

Vadászati és Erdészeti Múzeum

Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A Vértes vadászati és erdészeti múltját, jelenét bemutató gyűjtemény kiállítása a nagy múltú csákberényi Lamberg, majd későbbi Merán, illetve a csákvári Eszterházy uradalmak történeti és tárgyi emlékeire épít. Őrzi és ápolja a vadász és erdész hivatás gazdag kultúrájú múltját, hagyományait és emlékeit. A kültéri tablók a Merán és Eszterházy családok történetét, illetve az előbbiek híres fővadászának, Öhlmann Péternek az életútját ismertetik. A legújabb kiállítás pedig Kulcs az ősökhöz címmel a Csákberény–Orondpusztai avar temető leletanyagát mutatja be.

Dugás-kút a Zselici erdő mélyén

Gaja-völgyi Tájcentrum

A Bakony keleti oldalán, a mesébe illő Gaja-szurdokban kanyarog a Gaja patak.

A szurdok hűs nyugalma, a völgyperemekről elénk táruló panoráma felejthetetlen élményt nyújt.

A 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy a dolomitból álló kőzettömeg folyamatos emelkedése és a közben lezajló törései során alakult ki. A párás levegőjű völgyet gazdag növényvilág jellemzi. A szurdok Fehérvárcsurgó vagy Bodajk felől is megközelíthető. A számos látványosság miatt érdemes többször is visszatérni és minden évszakban megcsodálni a Károlyi-kilátóból elénk táruló pazar kilátást.

Sárcsi-kúti tanösvény

A Kab-hegy kialakulását, annak növény- és álltavilágát bemutató Sárcsi-kúti tanösvény Ajka mellett található. A túrát érdemes a VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola és Turistaszállójától kezdeni. A gépjárműveket hátrahagyva gyalogosan indulhatunk a piros tölgylevéllel jelzett 4,1 km hosszú tanösvényen. Az állomásain rengeteg érdekességgel megismerkedhetünk, és eközben a Pokol-lik barlangot is megtekinthetik a túrázók.

A visszaút előtt a Sárcsi-kút forrásnál kialakított pihenőhelyeken érdemes megállni.

Csurgó-kút a Bakonyban

A Bakony erdeiben megbújó Csurgó-kút vízesést a Köves-patak medrének kb. öt méteres szintkülönbsége alakítja ki. Mellette kőlépcsőkön juthatunk fel a Csurgó-sziklára. Az erdei pihenőhelyen esőbeálló, padok, asztalok várják az ide látogatókat. Döbrönte felől kb. 6 km hosszú könnyű túrával megközelíthető, amelynek során a falu fölött magasodó Szarvaskő várromjainak megtekintését semmiképp se hagyjuk ki. Onnan leereszkedve a Bitva-patakon átkelve elérjük a zöld sáv jelzést. A turistaút érinti a tiszta vizű Ödön-forrást, a Názer rétet, az utolsó szakaszán pedig a Köves-patak medrében halad át többször. Farkasgyepű felől kb. 4 km hosszú könnyű túrával jutunk a kúthoz, a Kossuth utcából indulva végig a zöld sáv jelzésen haladjunk. (EOV koordináták: 539934; 205631)

Érdekességek a Zselici erdő mélyén

Somogy megyében, Kaposvártól 15 kilométerre a térség három, legendákkal körbeszőtt kútját látogathatjuk meg a Zselici erdő mélyén.

A Dugás-kút, a Mátyás-kút és a Feneketlen-kút csodás környezetben fogadja a bakancsos kirándulókat.

A Ropolyi pihenőhelytől 17 kilométeres túrával jutunk el Dugás-kúthoz, majd a Zselici Csillagvizsgálóhoz és a szomszédos kilátóhoz, ezután a Dennai erdőben a Mátyás-kúthoz és a Feneketlen- kúthoz. Az utóbbi kettő kerékpáron is elérhető 16 kilométeres tekerés után.

Homokbuckás tájon is vezet az Alföldi Kék

Fafaj-és Vadismereti tanösvény

A KASZÓ Zrt. Fafaj-és Vadismereti tanösvénye 3520 m hosszú, így könnyű sétával végigjárható. Az első az erdőrészben élő őshonos fafajokat mutatja be 15 táblán keresztül. A második része pedig a vadaspark körül halad, és így nemcsak az 5 táblán olvashatunk a hazai nagyvadfajokról, hanem testközelből is láthatjuk őket. Kaszó Nagykanizsa, illetve Kaposvár irányából a 61-es főúton közelíthető meg.

Vasvári sánc és Vaskapu

Vasvár központjából a zöld turistaúton dél felé indulva, majd rátérve a zöld ∆ festésre, elérünk a Vasi -Hegyhát egyik nevezetes pontjához, a Vaskapuhoz.

Az ott húzódó Vasvári sánc a korai határvédelem részeként a Katonák útja védelmére épült a 10. században.

A föld-fa szerkezetű építmény 8 km hosszú, s lezárja a Hegyhát platóját a Vasvár–Győrvár vonalban. A sáncon egyetlen átjáró volt, ahol a Katonák útja szeli át, mely ma is a Vaskapu nevet viseli. A közelében létesítette a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a Vaskapu Parkerdőt. A benne kialakított történelmi tanösvényen megismerhetjük a gyepvasércfejtést, kohászatot, illetve láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is. A Vaskapu gépkocsival is látogatható, a 74-es út Vasvártól délre vezető szakaszán tábla jelzi a megközelítés lehetőségét.

Körtvélyesi Tanösvény

A zalacsányi tó fölötti domboldalon 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog a Körtvélyesi Tanösvény, és 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen zajló átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. A tanösvényt a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva érjük el, és a Szabadidőpark látogatási idejében van nyitva (napkeltétől napnyugtáig).

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

EAGLE: ismerjük meg egymás értékeit

Horvát szakemberek látogattak Pécsre az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Kooperációs Programban megvalósuló EAGLE-projekt keretében. A Mecsekerdő Zrt., a szakmai tanulmányút házigazdájaként bemutatta a vendégeknek az épülő Mecsek Discovery Centert, valamint a kezelésében lévő területek más turisztikai desztinációit.

Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak a vándortáborozók a Zempléni-hegységben

Harmadik nyáron túrázhattak a jelentkezők a Zempléni-hegységben az Erdei Vándortábor programnak köszönhetően. Az útvonalat teljesítő 23 csoportban több mint 500 gyerek és csaknem 100 kísérő vett részt. A csoportok jellemzően 60-80 kilométert tettek meg egy hét alatt, de voltak, akik 100 kilométer feletti teljesítménnyel tértek haza.