Back to top

Segítsük a szívogató kártevők ellenségeit

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg a kertészkedők életét. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Levéltetűt tavasztól szinte minden kerti növényen találhatunk, különösen a gyorsan fejlődő fiatal hajtásokon szívogatnak. Néhány milliméteres, zöld, sárga, barna vagy fekete puha testű rovarok. Némelyik erősen viaszos testű. Igen gyorsan szaporodnak, szűznemzéssel és ivaros úton is hoznak létre utódokat. Minél melegebb van, annál gyorsabban kifejlődik egy-egy nemzedékük. Hazánkban több mint 70 levéltetűfaj él, legutóbb a kajszilevéltetű érkezett meg hozzánk.

Vannak olyan fajok, amelyek csak egy növényen élnek és vannak vándorló fajok, amelyek nyáron más tápnövényre települnek át, majd ősszel repülnek vissza a szárnyas hímek és nőstények a fő tápnövényre, hogy lerakják az áttelelő tojásaikat. Ilyen úgynevezett migráló faj például a fekete cseresznye-levéltetű, sárga szilva-levéltetű, szürke almafa-levéltetű, zöld őszibarack-levéltetű.

A soktápnövényű fekete répa-levéltetű tavasszal cserjeféléken szívogat, majd nyáron répaféléken, zöldségféléken, dísznövényeken és gyomokon telepszik meg.

Levéltetű őszibarackon
Levéltetű őszibarackon
A közönséges ribiszke-levéltetű május végén csalánfélékre vonul, a közönséges fekete cseresznye-levéltetű a libatopfélékre. A káposzta-levéltetű tavasszal keresztesvirágú gyomokon szaporodik, onnan települ később a termesztett káposztafélék fiatal leveleire. A zöld őszibarack-levéltetűnek sok száz gazdanövénye van és veszélyes vírusterjesztő. És itt jutottunk el a legfontosabb okhoz, amiért érdemes védekezni a levéltetvek ellen. Közvetlen kártételüket az esetek nagy részében képesek kiheverni a növények. Általában a hajtáscsúcs levelein szívogatnak, nyáluk hatására a levelek elszíneződnek, begörbülnek, felhólyagosodnak, torzulnak, később elszáradnak és lehullanak. Ezek a fajok a nevükben is hordozzák az erre utaló szót, például a levélpirosító almalevéltetű vagy levélpirosító ribiszke-levéltetű.
Atkaszívás almalevélen
Atkaszívás almalevélen

Fiatal fák vagy cserjék esetében a hajtásvégek visszaszáradása nehezíti a korona kialakítását, visszaveti a növények fejlődését, de nem állítja le. Jónéhány levéltetű bőségesen ürít mézharmatot, ami szennyezi a tetűkolónia alatti leveleket, gyümölcsöt vagy éppen a fa alatti tárgyakat.

A mézharmat édes anyag, gyűjtik a méhek is, valamint egyes hangyafajok táplálkoznak belőle. A fényes bevonaton később megtelepszik a korompenész gomba és feketévé válik. Ez a sötét réteg gátolja a fotoszintézist, ami azt jelenti, hogy kevesebb tápanyagot képes előállítani a növény a talajból fölvett tápelemekből.

Almalevéltetű szívogatása miatt besodródott levelek
Almalevéltetű szívogatása miatt besodródott levelek
Mindezeknél sokkal nagyobb veszély, hogy számos levéltetű képes vírusátvitelre, ilyen például a kis málna-levéltetű, az említett zöld őszibarack-levéltetű, fekete répa-levéltetű, sárga burgonya-levéltetű, zselnicemeggy-levéltetű. Olyan veszélyes vírusokat terjesztenek, mint a dohány mozaik vírus, a sharka vírus, valamint számos mozaikot, levélsodródást, hervadást okozó vírust. Minél több tápnövénye van egy levéltetűnek, annál valószínűbb, hogy terjeszti ezeket a vírusokat. A vírusbetegségek legtöbbje élvezhetetlenné teszi a termést, legyen az kajszibarack, paradicsom vagy zöldbab. A leginkább veszélyben lévő zöldségfélék a burgonya, saláta, uborka, cukkini, dinnye, bab, répa, illetve a csonthéjas gyümölcsök. Számos fajból nemesítettek már vírusrezisztens fajtákat, és a levéltetvek kevésbé támadják meg az erősebben szőrözött, vastag viaszrétegű vagy egyszerűen vastagabb szövetű leveleket.

A nitrogénellátás szabályozásával is tehetünk a levéltetvek felszaporodása ellen: inkább több kis adagban juttassuk ki a tenyészidő során, mint egy nagy adagban, ami gyors hajtásnövekedéshez, laza szövetekhez vezet.

Mikor érkeznek?

A katicabogár gyorsan megtalálja a levéltetű-kolóniákat
A katicabogár gyorsan megtalálja a levéltetű-kolóniákat
Bár a kártevők első és utolsó nemzedéke szárnyas, a szűznemzéssel létrehozott utódok szárnyatlanok, így kevésbé terjednek gyorsan egyik növényről a másikra, ami megkönnyíti az ellenük való védekezést. Tavasszal, hajtásnövekedés idején sárga ragacslapokkal vagy úgynevezett sárga tállal kezdjük el megfigyelni a betelepedésüket. Sárga színcsapdát beszerezhetünk a gazdaboltokban, karóra erősítve a növényállomány felső szintjén helyezzük ki több ponton. Sárga tálnak élénksárga, legalább arasznyi átmérőjű műanyag tányért használhatunk, amit cukros vízzel töltünk meg, a vízbe csöppentsünk némi mosógatószert a felületi feszültség csökkentésére. Néhány naponta ellenőrizzük a csapdák tartalmát.

Ha hangyák menetelnek fölfelé a fák törzsén, az is utalhat a levéltetvek vagy más mézharmatot termelő szívogatók megjelenésére, ugyanis a mézharmattal táplálkoznak, ezért megvédik a szívogató kolóniákat a ragadozó rovaroktól.

Érdemes tehát a hangyák ellen is védekezni: a fa törzsére rakjunk ki ragadós övet, vagy a tövéhez csalogatóanyagos hangyacsapdát.

Zöldségeknél ajánlják a talaj takarását ezüstös fényvisszaverő fóliával, ami megzavarja a tájékozódásban a rovarokat: levéltetvek és molytetvek ellen válik be. Saját magunk is elkészíthetjük műanyagfólia, karton vagy agroszövet befestésével. Később el kell távolítanunk ezt a takaróanyagot, nehogy perzselést okozzon a róla visszavert napfény.

A zöldfátyolka lárvája falánk ragadozó
A zöldfátyolka lárvája falánk ragadozó

A levéltetveket számos természetes ellenség tizedeli, a jól ismert katicabogarak, a zöld fátyolka lárvája, a zengőlegyek és a gubacsszúnyogok lárvái, pókok, fülbemászók, ragadozó poloskák, lágybogarak. A kertben, ahol többféle növényt, fákat, zöldségféléket és dísznövényeket nevelünk együtt, több lehetőségük van ezeknek a rovaroknak a táplálkozásra, sokat segíthetnek a szívogató kártevők elleni védekezésben. Számos ismert módszer van arra, hogy több hasznos rovart csalogassunk a kertbe, téli szállást kínálva nekik, akár egy cserépbe tömködött szalmaszálakkal vagy elegáns darázsgarázzsal. Célzottan is használhatjuk a növénytársítást a hasznos rovarok becsalogatására.

Német adatok szerint a sárgarépa vonzza a zöldfátyolkákat, egyes ragadozó poloskákat, a hajnalka és a cickafark a katicabogarakat, zengőlegyeket.

Csalánlé

A csalánlé régi biokészítmény, az utóbbi években pedig már az Európai Unió hivatalos növényvédőszer-listájára is fölkerült mint levéltetű elleni egyszerű anyag. A recept szerint egy liter vízben kell áztatni 75 g friss vagy 15 g száraz csalánlevelet 3-4 napig, 20 °C-on, naponta fölkeverve. Ezután leszűrjük és ötszörös mennyiségű vízzel hígítjuk, a kémhatását 6-6,5 pH-ra állítjuk be.

Permetezésre csak olyan szereket használjunk, amik kímélik segítőtársainkat, és csak a betelepedés kezdetén, amikor még nem képesek kellően visszaszorítani a levéltetvek szaporodását. A levéltetvek lágy testű rovarok, a 2-3%-os káliszappanos vagy egyszerű mosogatószeres oldat kiszárítja a testüket. A nyári olajok (Vegesol eReS, Vegarep EC) vagy a narancsolaj tartalmú Prev B2 a légzésüket gátolja meg, illetve a narancsolajnak erősen szárító hatása is van. Ásványi olajak is léteznek erre a célra, például a Vektafid A. Mindegyiknél fontos, hogy bő lémennyiséggel és jó fedettséggel permetezzünk, mert csak akkor hatnak, ha bevonatot képeznek a levéltetvek testén. Nagy melegben, 30 °C fölött ne használjunk olajos készítményt, mert perzselhet. Használhatunk etil-alkoholt is a pusztításukra, denaturált szeszből készített 1-2%-os oldat nedvesítő szerrel együtt alkalmas növényvédelemre.

Az áttelelő tojásokat téli és tavaszi lemosó permetezéssel gyéríthetjük.

A fülbemászó is hasznos rovar
A fülbemászó is hasznos rovar

Biokészítmény a NeemAzal® T/S, ami egy trópusi növény, a neem fa magjának rovarölő hatású kivonatát tartalmazza, és jól használható levéltetvek ellen.

Mindezek a módszerek az atkák ellen is hatásosak, bár ezek a kártevők sokkal ellenállóbbak, mint a levéltetvek, jobban bírják a meleget és a szárazságot, nagyon gyorsan szaporodnak.

A pókszabásúakhoz tartoznak, akár nyolc lábuk van, akár négy, a hagyományos termesztésben speciális atkaölő szerekkel védekeznek ellenük. Biológiai védekezésben ellenük is hatásosak az olajok, a neem fa magjának kivonata, de legalább 3-6 alkalommal heti rendszerességgel kell megismételni a kezelést, hogy visszaszorítsuk a károsításukat. Nagy adagú kénnel, valamint kovafölddel is lehet védekezni ellenük.

A levéltetveknél említett hasznos rovarok az atkákat is pusztítják és ragadozó atkák is táplálkoznak velük. Szerencsére hazánkban négy-öt faj is elég gyakori ahhoz, hogy ha megkíméljük őket, elbánnak a kártevő atkákkal.

Legveszélyesebbek növényinkre a takácsatkák, amelyek szívogatásukkal nagyon legyengítik a növényt, akár a pusztulásukat is okozhatják. A szívogatásuk nyomán apró ezüstös pöttyök láthatók először az alsó leveleken, majd egyre följebb. A levélfonákot pedig pókhálószerű szövedék borítja, benne porszemnek látszó levedlett lárvabőrökkel. Maguk az atkák szabad szemmel alig láthatók.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Új elnök a KKOSz élén

A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének idei tisztújító közgyűlésén már nem indult újra Dr. Szent-Miklóssy Ferenc, aki 26 évig vezette a szervezetet. Az új elnök, András Károly az itt látható videóban az új elnökség terveiről beszélt. A kertbarátok szakmai munkáját a kiadónk Kerti Kalendárium című havilapja is évtizedek óta segíti.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

Drágább lesz a dísznövény, árat emelnek a kertészetek

Mélyebben a zsebébe kell nyúlniuk azoknak, akik valamilyen fával, cserjével szeretnék beültetni kertjüket, vagy otthonuk belső terét tennék komfortosabbá egy-egy dísznövénnyel. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglakozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.