Back to top

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

A családi háznál mindig akadt valamilyen háziállat, de főként a madarak körül lehetett megtalálni a gyermek Tóth Gábort. Rendszerint a padláson kuporgott a galambok között, és édesanyja felszólítása ellenére mindig visszaszökött a gerlék közé. „Fel sem tűnt, mennyi időt töltök a madarak között, annyira lekötött a látványuk. Ez persze a tanulás rovására ment.

A tankönyvek helyett is inkább az ornitológiai szakkönyveket bújtam, és amelyekből rengeteg dolgot megtanultam a madarakról”– meséli gyermekkorából sarjadó állatszeretetét Tóth Gábor.

Fotó: Csatlós Norbert
Szakirányú végzettsége híján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állatházában kapott munkalehetőséget, aminek feltétele volt, hogy elvégezze a baromfi- és kisállattenyésztő szakmunkásképzőt. „Saját patkányt is tarthattam a munkahelyemen, ugyanis az intézetben a leselejtezett laboregerek, -patkányok gondozását is rám bízták. Ennek köszönhetem, hogy megismerkedhettem a solymászattal. Több solymász is kért az intézettől rágcsálókat a madaraik táplálására, ez pedig később odavezetett, hogy a Margit-szigeten tagja lettem egy solymász baráti közösségnek. Ott ismerkedtem meg solymász mesteremmel, és ösztönzésére elvégeztem a solymászathoz szükséges tanfolyamot és vadászvizsgát.”

A kényelmes munkahely idővel kevés fizetséggel szolgált, így éppen kapóra jött, hogy vadászattal foglalkozó lelkes fiatalokat kerestek a Budakeszi Vadasparkba.

Sikerrel jelentkezett, és olyannyira jól érezte magát, hogy a munkaidő után is sokáig a vadasparkban maradt, az otthon tartott görényeit, nyestjeit pedig rendszerint bevitte munkahelyére. A vadasparkban tudták, hogy jól ismeri a ragadozó madarakat, így később felkérték, tartson előadást a gyerekeknek ezekről az állatokról. A bemutatók hatalmas sikere megerősítette abban, hogy a továbbiakban ezzel szeretne foglalkozni. Időközben kiutazott Angliába, és solymászbemutatókon önkénteskedett. A szigetországban azt is megtapasztalta, hogy a természetcsatornák a legnézettebb tv adások, amiből arra következtetett, hogy a természettől eltávolodott emberek így szeretnék annak hiányát ellensúlyozni. Ezt bizonyította az is, hogy rendszerint tömegek érkeztek a solymászbemutatókra.

Fotó: Csatlós Norbert
Hazatérve is azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb volt az igény a ragadozómadár-bemutatókra, de a törvény ezt nem engedélyezte. Olyannyira nem, hogy ezt a tevékenységet a vadasparkban is betiltotta a hatóság. Tóth Gábor ezért 2000-ben új utakra lépett.

Azon állataival vállalt fellépéseket, amelyekre nem vonatkozott a tilalom, emellett pedig kertgondozóként dolgozott.

Később solymász ismerősei által felkérték madaras bemutatók tartására a Börzsönyben, amiből végül hat évre szóló rendszeres előadássorozat lett, és ahol igen sok tapasztalatot szerzett az előadó-művészet területén. A felkérések szaporodtak, ezért egy céget létrehozva megalapította az Állati jó bemutatót!

„A mai napig az motivál, hogy megnevettethetem a közönséget, miközben tanulnak valamit a természetről, az állatokról. Azt hirdetem, hogy a természet itt van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Ha valaki egy kicsit is figyel, rövid időn belül biztosan szemtanúja lesz valamilyen természeti történésnek” – véli Tóth Gábor.

„Kerek történeteimben a humorral próbálom még inkább elmélyíteni az ismereteket, a sorozatos „aha!” élményeken keresztül.

Fotó: Csatlós Norbert
Hitelességüket pedig az támasztja alá, hogy együtt élek ezekkel az állatokkal. Meséim sosem az állataimról szólnak, hanem az adott fajjal kapcsolatos tudnivalókat mondom el. Ez alól az egyik rókám képez csak kivételt, aki Richard Gere mellett a Rókavadászat című filmben szerepelt.”

Hogy egészen pontosak legyünk: kutyák, kecskék, mintegy 150 galamb, papagájok, kanárik, vándorsólyom, lugger-sólyom, virginiai uhu, maláj bagoly, erdei fülesbagoly, pettyes uhu, koiba kuvik, továbbá siklók, pitonok, 6 vadászgörény, 2 nyest, rókák, borz, egerek és patkányok alkotják Tóth Gábor állatait, de a későbbiekben már nem szándékozik bővíteni a repertoárt.

Az állatok egy részével rendszeresen fellép idősotthonokban, óvodákban, iskolákban, egyetemeken, az Erdővarázson és a FeHoVa-n, de szülinapokra is szokott meghívást kapni.

Egy kislány például 6-tól 12 éves koráig minden évben Tóth Gábor bemutatóját kérte az ünnepi zsúrjára.

Az Állati jó bemutatón többféle témát boncolgat. A 2003-ban összeállított Alkalmazkodás mesterei előadásában például a lakott területre beköltözött állatokat ismerteti. Elmeséli, miért keresik fel otthonainkat, és mit tegyünk abban az esetben, ha kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Kiskerti ornitológia programjával pedig főként télen a házak között megjelenő énekesmadarak életébe nyújt betekintést, felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy etetőt, itatót, odút helyezzünk ki apró, tollas madarainknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Vele született képesség

A vadasparkban töltött éveit követően az intézmény vezetői kikérték Tóth Gábor véleményét is állataik bemutatásához. Elsőként a vadaspark hiúzát szerették volna betanítani különféle feladatokra. A konzultációk után megtörtént a hiúz idomítása, és igen szórakoztató bemutatók születtek. Később azzal keresték fel a szakembert, hogy a betanítás ellenére a hiúz nem hajlandó elvégezni a feladatokat. Tóth Gábor első gondolata a nagymacska elhízása volt, ám a gondozók elmondták, hogy az állatot kondicionálták. Ezt követően a szakember leült a hiúz ketrecéhez, és mintegy négy órán át figyelte, ahogyan alszik. Eközben egy lovas haladt el a vadaspark előtti úton. A sakálok, rókák figyelték a történést, nyüszítettek, ugráltak, míg a hiúz továbbra is aludt. Ekkor Gábor, kezén a solymászkesztyűvel – ami a madarak jutalmazása miatt erősen hússzagú – szélirányba állt a hiúzzal, és a nagymacska egyből felpattant helyéről. „Az állat süket volt. Ha látta, hogy a gondozók készülődnek a bemutatóhoz, ezáltal az etetéshez, hibátlan bemutatót tartott, ha viszont az előkészületeket nem a szeme előtt végezték, nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat. Velem született képesség lehet, hogy az állat viselkedéséből és a közvetlen környezetében történő eseményekből összefüggéseket tudok levonni, ami már sok esetben felderítette a választ egy állat furcsa viselkedésére.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Kimentették a szajnai delfint - de végül nem élte túl

Szerda hajnalban egy hat órán tartó művelettel sikerült kiemelni a Szajnából a belugát, mely múlt hét csütörtökön bukkant fel a folyóban.

Lehet agárral vadászni

Július 29-én megjelent az az agrárminisztériumi rendelet, amely a vadászvizsga-tanfolyam és maga a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral és a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga szabályozásáról szól. A rendelettel a magyar agárral történő vadászat elől az utolsó akadály is elhárult.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.