Back to top

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

A szabadföldi kísérletbe bevont búza genomját egy, a búza által egyébként termelt aminosav, az aszparagin mennyiségének csökkentése érdekében módosították.

Az aszparagin ugyanis a rákkeltő akrilamiddá alakul át a búzából készülő kenyér pirításakor vagy sütésekor.

A kutatás vezetője szerint az aszparagin mennyiségét lényegesen csökkenteni lehet anélkül, hogy befolyásolnák a búza minőségét. Laboratóriumi kísérletekben a kutatók ki tudták kapcsolni a TaASN2 nevű aszparagin-szintetáz gént, és ezáltal jelentős mértékben, 90 százalékkal csökkent a génszerkesztett növény magvaiban az aszparagin koncentrációja a kontroll búzáéhoz képest.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mitikus japán farkas

Az ősi Japán sötét erdejét járó vándorok abban bíztak, hogy megjelenik nekik okuri-ōkami, egy farkas, akinek segítségével biztonságban megérkezhetnek úticéljukhoz. Ez a mitikus lény valószínűleg a japán farkas alapján született meg, mely kis termetű volt, rövid lábakkal és tömzsi fülekkel. Évezredekig élhetett Japánban, amíg a 20. században az emberek ki nem pusztították őket.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

Az utolsó mohikán

Az északi szélesszájú orrszarvú a kihalás szélén áll. A faj megőrzéséért dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy kivonják a programból az alfaj két utolsó élő egyedének egyikét, a 32 éves Najint. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.