Back to top

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Munkájuknak és a társadalomban betöltött szerepüknek eredményeként nem csak az elődök, napjaink termelői is méltó módon kiérdemelték, hogy valamennyiükre megemlékezzünk egy emléknap alkalmából.

Az Országgyűlés 2018-ban döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István, az egykori „csizmás” földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítják.

nagyatadi_szabo_istvan1.jpg

Nagyatádi Szabó István, a "csizmás" miniszter alapította az első parasztpártot
Fotó: Wikipédia
Az emléknap története azonban ennél még régebbre nyúlik vissza, ugyanis néhai Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a parlamenti döntés előtt megkezdték a Földművesek Napjának a megszervezését. Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, Csokonyavisontán 2016. október 29-én írták alá azt a szerződést, amelybe belefoglalták, hogy az első emléknapot 2017 szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

A szerződés értelmében minden évben más település lett volna a rendezvény helyszíne, de a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta önkormányzatára.

A szerződésnek megfelelően 2017-ben megtartották az első emléknapot, amelynek kiemelt üzenete volt a helyi gazdálkodók kitüntetése. Petráss László szerint nem a nagyüzemi, iparosodott gazdaságokat, hanem a kistelepüléseken élő őstermelőket, kisgazda-földműveseket, családi gazdaságokat illeti elsősorban kitüntetés, akik példaértékű munkát végeznek a nagyüzemi gazdaságok mellett, és „generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”.

A 2018-ban hivatalosan is elfogadott országgyűlési határozat a következő indoklással iktatta be szeptember 17-ét a Földművesek Napjának:

„…az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás. […] A földműves verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

Mindezt szem előtt tartva, valamint kiállva a termőföldek igazságos elosztása mellett, Nagyatádi Szabó István megalapította az első országos parasztpártot. Politikai pályája során 1908-tól országgyűlési, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő, 1918–1919-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke volt.

Ez idő alatt egyik legmeghatározóbb elért eredménye a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, ami a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait próbálta enyhíteni.

A reform a megművelhető területek 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg. Ennek ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok megvalósulhassanak.

A mintegy száz év alatt mit sem változott a földművelők szerepe, ellenben a környezet és a mezőgazdasági technológiák annál inkább.

A föld, amit művelnek, amellett hogy a munkát és a megélhetést jelenti számukra, ősi köteléket is egyben ember és természet között. Ez a hivatás és életforma nem mellékesen a nemzetgazdaság motorja egy olyan világban, ahol a népességrobbanás miatt az agrárium szerepe mindinkább felértékelődik.  Napjainkban a mezőgazdasági munkákat új kihívások nehezítik, gondoljunk csak a klímaváltozásból fakadó viszontagságos időjárás-változásra, az újabbnál újabb kártevőkre és betegségekre, vagy éppen a koronavírus-járvány okozta nehézségekre.

Azonban a ma földművese éppúgy állja a sarat, mint elődei tették azt, a nehéz időkben is talpon maradtak, élelmiszert termelve a nemzetnek. Tevékenységük és létük minden értelemben igazi nemzetmegtartó erőnek nevezhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Világszínvonalú a hazai mezőgépgyártás

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége 30 éve szakmai együttműködéssel támogatja a hazai mezőgazdasági gépgyártást. Az évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget. Arról is beszéltek: a fiatalokat meg kell arról győzni, hogy agrárgépésznek lenni "szexi".

Agrárgazdasági ügyekben kizárólagos hatáskörrel

Általános tapasztalat Magyarországon, hogy a peres ügyeket több évbe telik lezárni. Ezalatt emberéletek és vállalkozások mehetnek tönkre. Van-e rá mód, hogy rövidebb idő alatt ítélet, méghozzá jogerős és végrehajtható ítélet szülessen? – kérdeztük az Mmg Direkt agrárJogos kérdések sorozatának legutóbbi részében Lovászy Csaba választottbírót.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Vidéki Nők Magyarországért díjat adtak át

Átadták a Vidéki Nők Magyarországért díjat, amit az a személy kaphat, aki a vidék értékeinek, hagyományainak megőrzésében, a természeti környezet védelmében, a hazai mezőgazdasági gazdálkodás terén kifejtett munkájában, valamint az egészséges táplálkozást biztosító élelmiszer termelésben és előállításban élen jár.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.