Back to top

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

A növényi alapú étrend az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mind egészségügyi, mind etikai okokból. A növényi alapú étrend egyik szélsőséges formája a „fruitarianizmus”, ami egy olyan étrend, amely nagyrészt nyers gyümölcsök fogyasztásán alapul. Első pillantásra egészségesnek tűnhet, de vajon milyen hatással van a szervezetre ez a korlátozott étrend? Vajon a diéta szempontjából egészséges választás-e?

Szilárd bizonyítékok vannak arra, hogy a növényi alapú étrend jót tesz a szervezetnek. A szívbetegségek kockázatát 40%-kal, a stroke kockázatát pedig 29%-kal csökkenthetik.

A növényi alapú étrendről az is bebizonyosodott, hogy hasznos stratégia lehet a fogyás elősegítésére, és fenntarthatóbb, mint a húsokon alapuló étrendek.

A főleg gyümölcsökön alapuló táplálkozás a legszigorúbb diéták közé tartozik, és szinte semmilyen bizonyíték nincs az egészségre gyakorolt pozitív hatásainak alátámasztására. Nincs egyértelmű leírás arra vonatkozóan, hogy a gyümölcsös étrendnek miből kellene állnia, bár az egyik gyakran idézett szabály szerint az étrend 55-75%-a nyers gyümölcsökből kell, hogy álljon. Ezen túlmenően van némi variabilitás; egyes gyümölcsevők gabonaféléket, míg mások dióféléket és olajokat is fogyasztanak.

Az Apple társalapítója, Steve Jobs kísérletezett a gyümölcsös étrenddel, amelyet diófélékkel, magvakkal és gabonafélékkel is kiegészített.

A fruitarianizmus egyes követői a 80-10-10-es szabályt követik: a kalóriák 80%-a friss gyümölcsökből és zöldségekből, 10%-a fehérjéből és 10%-a zsírból származik.

Ez a szabály tévesen azon a meggyőződésen alapul, hogy az emberek nem mindenevők, hanem „frugivorok”, mint azok az állatok, amelyek inkább nyers gyümölcsöt esznek. E nézet hívei azt állítják, hogy az emberi emésztőrendszer fiziológiailag úgy van kialakítva, hogy megeméssze a gyümölcsöket és a nyers zöldségeket.

Néhány fruitariánus azt állítja, hogy a „nyers táplálkozás” jelentős egészségügyi előnyökkel jár, mint például a rák gyógyítása, valamint a puffadás és a testszag megszüntetése, de nincsenek szilárd bizonyítékok ezen állítások alátámasztására. Egyértelmű és jelentős fizikai egészségügyi problémákat is kell figyelembe venni, amikor az emberi szervezetet nagyrészt gyümölcsalapú étrenddel látják el. Ha ezt az étkezési mintát követjük, kizárjuk azokat az alapvető élelmiszercsoportokat és tápanyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van az egészség fenntartásához.

Míg a legtöbb gyümölcs egészségesnek és táplálónak tekinthető, a szinte kizárólag gyümölcsökre épülő étrend hiányt szenved a tápanyagokból,

többek között a fehérjéből, a vasból, a kalciumból, a B-vitaminból (beleértve a B12-vitamint) és a D-vitaminból, a cinkből és az omega-3 zsírsavakból. Ezeknek a tápanyagoknak a hiánya  csontritkulást (csontlágyulás), vérszegénységet, valamint csont-, izom-, és bőrproblémákat okozhat. Egyszerűen fogalmazva, a gyümölcsök önmagukban nem tartalmaznak miden olyan tápanyagot, amelyre a szervezetnek szüksége van.

Emellett figyelembe kell venni a gyümölcsösök magas fruktóztartalmát is. A fruktóz egy egyszerű cukor, akárcsak a glükóz, de az emberi szervezet egészen másképp dolgozza fel. A fruktóz kizárólag a májban metabolizálódik, és túlzott fogyasztása zsírfelhalmozódást okozhat a májban, ami a máj inzulinrezisztenciájához vezethet. Már vitatott, hogy a gyümölcsökből származó fruktóz ugyanolyan káros-e, mint a fruktózszirup, amelyet az élelmiszerekhez adnak édesítés céljából, ugyanakkor a magas fruktóztartalmú étrenddel etetett patkányokon végzett kísérletek az emberi zsírmájbetegséghez hasonlót mutattak ki.

Súlyos kockázat

Ezek a fajta korlátozott étrendek gyakran az orthorexia nervosa nevű étkezési zavarral, vagyis a kizárólag „tiszta” ételek fogyasztásának egészségtelen megszállottságával is összefüggésbe hozhatók. Ez azt jelenti, hogy

ami kezdetben egészséges lépésnek indulhat (a több gyümölcs és zöldség, kevesebb egészségtelen étel fogyasztása), az étkezési zavarhoz, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.

Mivel kevés bizonyíték van az ilyen korlátozott étrend előnyeire azok, akik ezt az étrendet követik, potenciális veszélynek teszik ki az egészségüket. A hiányzó tápanyagokat pótló élelmiszerekkel való kiegészítése segíthet, de a fruitarianizmusról vallott ortodox nézeteket követők ezeket is elutasíthatják. Az étrend megváltoztatása előtt (különösen, ha a változtatás szélsőséges lesz), mindig bölcs dolog előbb orvossal egyeztetni. A gyümölcsfogyasztás sokkal biztonságosabb és egészségesebb megközelítése, ha több gyümölcsöt és zöldséget építünk be egy kiegyensúlyozott étrend részeként.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

A szezon utolsó feladatai – Növényvédelmi előrejelzés 42. hét

Amikor a gyümölcsfák és a szőlő már lehullajtotta lombozata felét, elkezdhetjük az őszi lemosó permetezést. A lehulló lombozatot pedig érdemes 1%-os nitrogéntartalmú műtrágyaoldattal kezelni, az felgyorsítja a levelek korhadását.

Lelket ápol, aki kertet művel

Lassan vége az idei szezonnak a kertben, a vérbeli hobbikertész azonban már lélekben a tavaszra készül. Nekik is hasznos volt Sipos József növényorvos jó tanácsokban bővelkedő, de könnyed hangvételű előadása. A nagymamája „boszorkányfüzetéből” is megosztott néhány praktikát.

Ön mennyi élelmiszert pazarol?

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

Keresett a szerb szeder

Míg sok áfonyaforgalmazó továbbra is Chilére, Spanyolországra, valamint Peru-ra összpontosít, Szerbiában robbanásszerűen megnőtt a bogyós gyümölcsűek iránti érdeklődés. Már nemcsak a szomszédos európai országok, hanem a tengerentúli kereskedők is érdeklődnek a szerbiai termelés iránt.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.