Back to top

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Bíbor Rosella
Bíbor Rosella
Fotó: pixabay
Sara Ryding, az ausztrál Deakin Egyetem tudósa ezeket a változásokat írja le a Trends in Ecology and Evolution folyóiratban.

Sokan kérdezik az éghajlatváltozásról, hogy miként fognak megküzdeni vele az emberek, vagy, hogy milyen technológia képes megoldani, de szerinte

legfőbb ideje felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, és ez sokkal rövidebb idő alatt történik, mint ami az eddigi evolúciót jellemezte.

"Az általunk létrehozott klímaváltozás nagy nyomást gyakorol rájuk, és míg egyes fajok alkalmazkodni fognak, mások nem."

Kiemeli, hogy az éghajlatváltozás összetett és sokrétű jelenség, amely fokozatosan bontakozik ki, ezért nehéz a megfigyelt állati alakváltások egyetlen okaként meghatározni. Ezek

a módosulások azonban széles földrajzi régiókban és fajok sokaságában mennek végbe, így az éghajlatváltozáson kívül alig vehető észre más közös vonás.

Különösen madaraknál jelentettek masszív alakmódosulást. Az ausztrál papagájok több faja átlagosan 4-10 százalékos csőrnövekedést produkált 1871 óta, és ez minden évben pozitívan korrelált a nyári hőmérséklettel.

Téli sármánypinty
Téli sármánypinty
Fotó: pixabay
Az észak-amerikai téli sármánypintyeknél a rövid távú szélsőséges hideg és a csőrnövekedés összefüggését mutatták ki.

Emlősfajokban is jelentettek változásokat. A kutatók arról számoltak be, hogy megnövekedett az erdei egerek farokhossza, valamint az álarcos cickányok farok- és lábmérete.

"A függelékméretek eddigi növekedése meglehetősen kicsi - kevesebb, mint 10 százalék -, így a változások nem valószínű, hogy azonnal észrevehetők" - mondja Ryding.

Az előrejelzések szerint azonban az olyan kiemelkedő függelékek, mint például a fülek, növekedni fognak, így a nem túl távoli jövőben élő Dumbókat láthatunk."

Erdei egér
Erdei egér
Fotó: pixabay
Ryding az elmúlt 100 év múzeumi madármintáinak háromdimenziós szkennelésével szeretné megvizsgálni az ausztrál madarak alakváltozását.

Abban bízik, hogy így csapata jobban megértheti, hogy mely madarak változtatják a függelékek méretét az éghajlatváltozás következtében és miért.

"Az alakváltás nem azt jelenti, hogy az állatok megbirkóznak az éghajlatváltozással, és minden rendben van"

– hangsúlyozza. Csak annyit bizonyít, hogy fejlődnek a túlélés érdekében. Abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy ezeknek a változásoknak milyen más ökológiai következményei lehetnek, vagy hogy minden faj képes változni és túlélni. "

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal

A múlt hét közepe óta többfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék az országban. A felszín közeli réteg kellő nedvességet kapott az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez, illetve a már elvetett gabona csirázásához, keléséhez. Bár a hideg idő nem kedvez a kis növények fejlődésének, a folytatásban száraz időjárásra és lassú melegedésre van kilátás.

Versenyezni hívja a diákokat a mezőgazdasági kar

Ösztöndíjat nyerhetnek az Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára a legjobb TDK dolgozatokat író középiskolások, a kar szakirányú továbbképzéseire pedig tandíjkedvezményt kaphatnak az OTDK-n résztvevő hallgatók.

Akkora medúza jelent meg a horvát tengerparton, hogy a kutatók is meglepődtek

A horvátországi Split Oceanográfiai és Halászati Intézetének kutatói egy akkora medúzával találkoztak a Trogir melletti Marina-öbölben, amekkorát korábban még nem láttak - írja a Croatia Week.