Back to top

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Madármegfigyelő-torony a Malomtelelőnél
Madármegfigyelő-torony a Malomtelelőnél
Fotó: Csontos Péter
Végighaladva rajta játékos, érdekes és élményszerű formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek is a gemenci ártér állataival, egyedi növénytársulásaival, meseszerű gombáival és lebilincselő történelmével.

A 11 állomásból álló interaktív Molnárka tanösvény a Gemenci Állami Erdei Vasút Malomtelelő és Lassi megállói között kanyarog az erdő szívében.

Már a megközelítése is izgalmas, hiszen az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából, Pörbölyről érdemes erdei vasúttal megtenni a majd 8 kilométeres utat Lassi állomásig, ahonnan elindulhatunk a közel 2 kilométeres túrára. A tanösvény gyalogosan és kerékpárral egyaránt megközelíthető.

Kövesd a molnárkát

Ártérleső vízi tanösvény

Az egész napos, kb. 14 km-es túra során a Rezéti-Dunán evezve az ártéri erdő világába is bepillanthatunk. A túra a pörbölyi Ökoturisztikai Központból indul. A regisztráció és a felszerelés átvétele után a résztvevők kisvasúttal utaznak Nyárilegelőre, ahol a 2 és 4 személyes túrakenukat vízre teszik. A kenutúra a rétisasok, barna kányák, hódok, kócsagok és szürke gémek birodalmán keresztül vezet a Rezéti-Dunán, Nyárilegelőtől egészen a Senki-szigetig. A képzett túravezetők közreműködésével a kevésbé gyakorlott vagy kezdő vízitúrázókra is emlékezetes élmények
várnak, ám 7 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlják.

A túrák időpontjáról a Gemenc Zrt. honlapján tájékozódhatnak. A korlátozott számú férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában telefonon, e-mailben vagy személyesen.

Az ösvény kabalafigurája a tavi molnárpoloska, vagyis a molnárka, aki házigazdaként kíséri végig az állomásokon a turistákat. A látogatók információt kaphatnak egyebek mellett a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő nagyvadról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, jellegzetes fafajairól, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint az évszázados hajómalmokról. A tanösvény egyik megállója az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol a madármegfigyelő toronyból jó szerencsével rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.

A tanösvény egész évben látogatható.

Bármely évszakban érdemes kilátogatni az ártéri erdőbe, mert mindig más arcát mutatja. Tavasszal ligeti csillagvirág, kora nyáron nyári tőzike tündököl, ősszel a keményfás ligeterdő színkavalkádja ejti ámulatba az embert, télen pedig a gímszarvasrudlik és a vaddisznókondák is hamarabb észrevehetők.

Látogató- és családbarát jellege, valamint a szemléletformálásban betöltött szerepe miatt a tanösvény 2014-ben elnyerte Az Év Ökoturisztikai Létesítménye díjat.

Ökoturisztikai csomópont

Ha már meglátogatjuk a tanösvényt, akkor érdemes hosszabb időt is eltölteni a környéken. Lassi megálló sok élményt ígér. Ez a környék több mint másfél évszázada – a Duna szabályozása előtt - átkelőhely volt, hiszen itt volt a folyó főmedre.

A csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak, nagy beszélgetéseket folytattak, miközben ráérősen várták a kompot.

Ezért is nevezték el lassítónak a területet, később a nevet egyszerűsítették, így lett Lassi. Az állomás mellett álló romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületben alakította ki az erdőgazdaság a halászati kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, és egy izgalmas dioráma segítségével bepillantást nyerhetünk a víz felszíne alatti élővilág mindennapjaiba is. A kisebb épületben ártéri terepasztal és egy halászháló-készítő műhely is életre kelt.

Képes táblák könnyítik a madarak felismerését
Képes táblák könnyítik a madarak felismerését
Miután megtekintettük a kiállítást, érdemes egy kicsit kifújni magunkat, a hangulatos pihenőpark, erdei játszótér, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely erre kiválóan alkalmas. De ez még semmi! Itt található Magyarország egyetlen varsamászókája. Ennek a szabadtéri játéknak a segítségével a gyermekek játszva ismerhetik meg a dunai halászati kultúra kiemelkedő eszközének, a varsának a működését.

Pihenésünk közben nemcsak a kisvonatról leszálló útitársakat üdvözölhetjük, hanem a kéktúrázókat is,

hiszen az Alföldi Kéktúra szekszárdi dombvidékét a bajai Duna-híddal összekötő szakasza közvetlenül érinti a megállót.

Hajómalmok emléke

A Molnárka tanösvény másik végén az erdei vasút Malomtelelő megállója található, már mesebeli neve is múltat idéző. Közel kétszáz éve Baja környékén 70-80 hajómalom őrölte a gabonát. Ezeket a különleges vízi építményeket télen a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Ez a terület alkalmas volt erre a feladatra, hiszen a folyó főmedre akkor a jelenlegi Rezéti-Duna volt, amelynek azóta tóvá alakult mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a vízi szerkezetek.

Körülbelül egy kilométert kell gyalogolni Lassitól déli irányba, hogy elérjünk Nyárilegelőre.

Lassi állomásépületében halászati kiállítást rendezett be az erdőgazdaság
Lassi állomásépületében halászati kiállítást rendezett be az erdőgazdaság
Itt a vonatról általában a vízitúrázók szoktak leszállni, hogy a speciális teherkocsikról leemeljék és vízre bocsájtsák a kenukat. Gemencen tehát, ha valaki vízitúrázni akar, akkor ahhoz először bizony kisvonatoznia kell. Persze mindez még különlegesebbé teszi a kenutúrák hangulatát.

Baricz Árpád

Fotó: Csontos Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg az Európai Bizottság a 2030-as klímapolitikai célok költségeit

Az Európai Bizottság klímacsomagja jelentős hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre és az erdőgazdálkodókra is az előttünk álló évtizedben. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és a gazdák számára egyaránt – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket az új Uniós Erdőstratégia kialakításakor

A fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodásban foglalt klímavédelmi célkitűzések eléréséhez, azonban ezt nemzeti hatáskörben elfogadott szabályokkal lehet a leghatékonyabban ösztönözni – közölte Nagy István agrárminiszter. Az erdőgazdálkodás döntően nemzeti kompetencia, ezért Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a nemzeti erdészeti politikákat.

Két év után szabadítottak meg egy szarvast egy gumiabroncstól a nyakán

Több mint két éve kóborolt egy hím szarvas a nyakán egy gumiabronccsal Coloradóban, míg meg nem szabadították tőle - közölték vadvédelmi szakemberek.

Digitalizáció az erdőgazdaságban

A Mecsekerdő Zrt. digitális készletnyilvántartás bevezetésével korszerűsíti gazdálkodását: az új, mobiltelefonos alkalmazással mellőzhetők a papír alapú nyomtatványok, ami nem csak a vállalat környezettudatosságát erősíti, hanem az értékesíthető készletekről, fatermékekről naprakész adatok állnak rendelkezésre.

Indul a gombaszezon – az óvatosság különösen fontos

Az erdészek arra intenek, hogy minden esetben vizsgáltassuk be szakértővel a gombát, mielőtt az az asztalra kerülne.

Egy nap a Nagyerdőn

Debrecen erdőbirtokán 1939. október 10-én az Ohatitól a Gúti erdőig, összesen 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő északkeleti sarkának egy harminchektáros, és alább még öt kisebb darabját. Erre is emlékeztek a Nagyerdő Napja elnevezésű rendezvényen, amit a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete szervezett, a Nagyerdő Hetéhez kapcsolódva.