Back to top

Őszi talajmunkák

Bár az őszről a kertben elsősorban a szüret, a hosszú tenyészidejű és másodvetésű növények betakarítása jut az eszünkbe, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az időszakban tesszük meg az első nagy lépést a következő évi növények termesztéséhez: előkészítjük a terepet és a talajunkat arra, hogy a következő évben jó termésünk lehessen.

Egy-egy növénykultúra esetében a termés betakarítását követően a területen elvégzendő munkák mind azt szolgálják, hogy a következő év(ek)ben ültetendő növények majd jól érezzék magukat.

Tarlóápolás

Nagy szántóföldi táblákon az elővetemény maradványainak „elhordását” követően a legtöbb esetben a tarlóhántás az első munka. (Ha a növénymaradványokat zöldtrágyaként be szeretnénk dolgozni a talajba, akkor azokat megfelelően aprítani kell a bedolgozás előtt.) Ha az elővetemény leérése és az őszi talajforgatás között van rá idő, érdemes kisebb területen is tarlóhántást, vagy ahhoz hasonló talajápolást végezni. Ennek elsősorban a korai növények (melyek nyáron vagy ősz legelején leérnek) esetében van nagy jelentősége.

A tarlóhántással a talaj felső néhány centiméteres rétegét „feltörjük”, megnyitjuk, ezzel segítve, hogy a csapadék be tudjon szivárogni a talajba.

A legtöbb növény esetében ugyanis a talajfelszín a betakarítás időszakára általában megkeményedik, nyáron, ősz elején sokszor kifejezetten száraz is – vagy nagyon gyorsan megszárad, hiszen a növények talajt árnyékoló hatása megszűnik. (Ha gyökérzöldségeket szedünk fel, akkor is általában csak a növénysorok közvetlen közelében lazítjuk meg a talajt a felszedéssel, miközben a sorközöket tovább tapossuk.)

A fölső talajréteget leforgatjuk egy ásónyom mélyre
A fölső talajréteget leforgatjuk egy ásónyom mélyre
A tarlóhántást általában tárcsával vagy ekével (sekélyen járatva) végzik, kiskertben kézi tárcsát, tolókapát vagy csillagkapát érdemes leginkább használni, de szükség esetén bármilyen kapával fellazíthatjuk egy kicsit a talajt.

Ez a művelet egyben a gyomok irtását is szolgálja, valamint, hogy a talajfelszínen vagy kicsit alatta levő gyommagvakat csírázásra késztessük, hogy még az őszi további talajmunkákkal kiirthassuk azokat, ne a következő évben okozzanak gondot a növények ápolásakor.

A tarlóhántás során nem szabad nagy földrögöket képezni, és hogy valóban eredményes legyen a talaj vízháztartását javító hatása, le is kell zárni boronával (gereblyével) vagy hengerrel. Ez segíti, hogy a talajból ne párologjon el könnyen a víz.

Talajforgatás

Az őszi időszak, egyben az egész év legnagyobb talajmunkája a mélyművelés. A hagyományos talajművelési rendszer szerint ez mélyszántás vagy ásás, amivel átforgatjuk a talaj felső rétegét: a forgatás mélységébe kerül a korábbi talajfelszín, felülre pedig az eredetileg a forgatás mélységében elhelyezkedő rész. Mivel az őszi szántás (ritkábban a vele körülbelül egy időben végzett altalajlazítás) a legmélyebb talajművelés az évben, ezzel a művelettel tudunk a leghatékonyabban tápanyagot juttatni a mélyebb talajrétegekbe, ami segíti majd a gyökerek fejlődését is abban a zónában. Mélysége általában gépi műveléskor 25-30 cm, kézi ásáskor 20-25 cm.

Őszi ültetéshez azonnal el kell munkálni a felszínt a szántás után
Őszi ültetéshez azonnal el kell munkálni a felszínt a szántás után

A hazai időjárási trendeket nézve, valamint az alapján, hogy a zöldségnövények mikor hagyják üresen a talajt, az őszi forgatást általában október-november folyamán tudjuk elvégezni.

Arra azonban ügyelnünk kell, hogy a forgatás elég érzékeny a talaj nedvességtartalmára: ha nem megfelelő nedvességtartalom mellett végezzük, könnyen ronthatunk is a talaj szerkezetén. Közepesen kötött vagy annál agyagosabb talajok esetében, ha túl nedves forgatáskor a föld, akkor nemcsak „kenődik” és betömörödik a szántás alsó részénél, ami majd később okoz gondot, hanem a traktor, vagy akár mi magunk is a súlyunkkal tömöríthetjük a talajt. Nem is beszélve arról, hogy a munkaeszközre ragadó föld jelentősen nehezíti a munkát. Ha a talaj túl száraz, akkor nehéz belőle szeleteket hasítani, ami szintén nem kedvező.

Középkötött talajoknál úgy állapíthatjuk meg a megfelelő nedvességtartalmat, hogy kézbe veszünk egy marék földet és összeszorítjuk a kezünket − ha nem tudunk belőle vizet kipréselni, de nedvesnek érezzük, és a markunkat kinyitva a talaj összeállva marad, akkor nyugodtan áshatunk.

Homoktalajon inkább azzal kell számolni, hogy az átforgatandó rögök forgatás során szétesnek, legtöbbször nem tisztán átforgatjuk az alját a tetejére, hanem a rétegben keverednek is az egyes részek.

Köztes megoldás, hogy csak azt a részt ássuk fel a kertben, ahová talajra igényes növényt ültetünk
Köztes megoldás, hogy csak azt a részt ássuk fel a kertben, ahová talajra igényes növényt ültetünk
A mélyszántással vagy az ásással az is a célunk, hogy a talajt felkészítsük a téli csapadék befogadására. A talajszeletek átforgatásakor a nagyobb rögök között nagyobb üregek vannak, amelyek segítik, hogy például a gyorsan olvadó hó az egyébként fagyott talajba is bejuthasson, és ott raktározódjon. A középkötött-kötött talajokon nem kell megijednünk a forgatáskor képződő nagyobb rögöktől. Ha időben elvégezzük a munkát, akkor számíthatunk rá, hogy egy átlagos tél folyamán ezek a rögök szétfagynak, és tavasszal könnyen elmunkálhatók lesznek. (Ezzel ellentétben, ha például tavaszi vagy nyári szántást végzünk, ezeket a rögöket a forgatást követően mihamarabb – lehetőleg még aznap –, még a kiszáradásuk előtt szét kell aprítani, mert ezt elmulasztva szinte lehetetlen jó magágyat készíteni.)

Ha az őszi forgatást korán (szeptemberben) végezzük, akkor a nyári szántásokhoz hasonlóan számítanunk kell rá, hogy a talaj kiszáradhat,

s mivel a rögök között viszonylag nagy rések vannak, nem csak a felszínén, hanem még a mélyebb rétegekből is könnyen vesztünk vizet. Emiatt a korai forgatás után a talajt el kell munkálni (gépi boronával, vagy kézi ásáskor gereblyével). Természetesen, ha még az ősszel szeretnénk beültetni vagy bevetni a területet, akkor is érdemes rögtön elmunkálni a forgatott talajt.

Alaptrágyázás

Az őszi talajforgatáshoz szorosan hozzátartozik az alaptrágyázás is, hiszen a gyökérzóna alsóbb részére leghatékonyabban így juttathatunk elegendő táp­anyagot.

Az ásás előtt közvetlenül szórjuk ki a talajfelszínre a bedolgozandó szerves trágyát, valamint a következő évben termeszteni kívánt növények foszfor- és káliumigényének nagy részét.

Ez a két tápelem viszonylag lassan táródik fel, a talajban jól raktározódik, és mivel lassan mozog, a mély műveléssel tud csak biztosan eljutni a növények gyökérzónájának aljára. Az ősszel kijuttatott nitrogén legnagyobb része átlagos teleken kimosódik a gyökérzónából, így csak akkor adjunk nitrogént ősszel, ha sok a szármaradvány vagy nem megfelelően érett szerves trágyát juttatunk ki. Akkor ugyanis a nitrogén a szerves anyagok harmonikus lebomlásához szükséges.

„Alternatív” talajművelési rendszerek

Az imént leírt hagyományos őszi talaj-előkészítés mellett mindenképpen említést érdemel, hogy nem mindig kell forgatni.

Egyes természetközelibb termesztési megoldásoknál ún. forgatás nélküli talajművelési rendszert alkalmaznak, főként azért, hogy a talajéletet minél kevésbé zavarják meg, és megőrizzék a talaj eredeti szerkezetét.

Forgatás után mindenképp zárjuk le a felszínt, ha száraz időszakra lehet számítani
Forgatás után mindenképp zárjuk le a felszínt, ha száraz időszakra lehet számítani
Ebben az esetben a talajt „csak” lazítják, tárcsával vagy nehéz kultivátorral. Ahogy a kiskertekben, így nagyobb területeken is kifejezett előnye, hogy jelentősen csökkenti az alap-talajművelés munkaigényét („erőt és időt spórol”), így nem csak a környezetet kímélő hatása az előnye. Mivel az alsóbb talajrétegek nem cserélnek helyet a felsőbbel, vesztünk némi tápanyagot (ami fentről lemosódott), annak visszanyerésére jól átgondolt, okos vetésforgóra van szükség sekélyen és mélyebben gyökerező növények megfelelő váltakoztatásával, és emellett a tavaszi talaj-előkészítő munkák egy kicsit nehezebbek. Növényfajtól és az egyéb termesztéstechnológiai elemektől (a termesztés intenzitásától, pl. az öntözéstől) függően, mondjuk a forgatás nélküli talajművelés esetében számíthatunk hozamkiesésre, így érdemes mérlegelni, hogy mennyit ér a kevesebb munka és a környezettel való nagyobb harmónia.

A két rendszer között középút is eredményesen alkalmazható, főként úgy, hogy nem minden évben végzünk forgatást. Az egész területünket egy időben „pihentetve”, vagy a vetésforgónkban csak a talajszerkezetre kifejezetten igényes növények előtt ásunk (szántunk), egyúttal szerves trágyát is bedolgozva a talajba, a területnek így mindig csak egy részén.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.