Back to top

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

No meg az elzártságából adódóan jelent még sok-sok legendát, mendemondát, melyeket az elmúlt néhány évtizedben több-kevesebb sikerrel igyekeznek megcáfolni az utódok, így mi is. Mostani írásunkban ezért nem a mai Kaszóról olvashatnak, sokkal inkább szeretném bemutatni annak régmúlt történetét, fűszerezve néhány talán kevésbé ismert információval, történettel.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, hogy a Kaszó név honnan ered és mi a jelentése. Eggyel több titok, ami ezt a környéket körüllengi. A környékbeli földrajzi nevek azonban beszédesek, sok mindenről mesélnek. Például a Hamuház onnan kapta a nevét, hogy a Szlovákiából idetelepített burgerok hamuzsírt égettek ezen a helyen. A hamuzsírt a hadiiparban használták, a lőporkészítés egyik alapanyaga volt. Oroszvágás pedig az a hely, ahol az orosz fennhatóság ideje alatt a legnagyobb mértékű volt a ki- termelés. De még ma is felkereshetjük a Sissy-fákat, amelyeket 1898-ban ültettek Erzsébet királyné emlékére. Az Erzsébet királyné emlékfái című könyvben olvashatjuk a következőket: „Az Esztergomi rom. kath. főkáptalan Abauj-Torva, Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Somogy és Zala vármegyékben fekvő birtokain különféle fanemekből ligeteket és facsoportokat létesített, melyek mindegyikét emléktáblával jelölte meg.”

Hohenlohe-Oehringen herceghez
Hohenlohe-Oehringen herceghez
A 20-as Hochstand egy magaslest jelöl, elnevezésének eredete Christian Kraft zu Hohenlohe-Oehringen herceghez köthető. A Baláta-tónál található magaslesről lőtte az öreg herceg élete utolsó, 20-as bikáját. A Trónörökös nyiladék az egykori főúri vadászatoknak állított emléket. Ha azonban valaki az itteni helynevekre kíváncsi, szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy először a Hollósfa-nyiladékról mesélnek majd neki a helyiek. A nyiladék történetét elolvashatjuk Studinka László: Egy marék vadászemlék című könyvében (1984): „Ez a hatalmas erdőség még a századforduló idején is jórészt egy tagban a keszthelyi Festeticsek birtoka volt. Úgy hallottam gyerekkoromban, hogy a gróf (csak utóbb kapta a keszthelyi birtok tulajdonosa a hercegi rangot) Keszthelytől a Dráváig végig a saját birtokán utazhatott, leginkább az erdőben. Én úgy tudom, hogy a műt század végi belterjes erdőkultúra előtt ezek a somogyi erdőségek inkább legelőerdők voltak, makktermő, öreg tölgyesekkel. Hiszen Dél-Somogyban akkoriban főként a makkoltatás, disznótartás, kanászkodás dívott. Ezeknek az erdőknek az utolsó maradványai még ma is megtalálhatók: ott minden község volt közbirtokossági legelője ilyen gyönyörű tölgyekből állt, mint egy óriási angolkert.

Kaszó ma is gazdag vadállománnyal büszkélkedhet
Kaszó ma is gazdag vadállománnyal büszkélkedhet

Sajnos ezek a terebélyes tölgyek is pusztulnak-vesznek, minden évben hullanak az ősfák a fejsze alatt, hovatovább elfogy utolsó maradványuk is.

Az új, rendezett erdők telepítésekor (ezek is nagyrészt tölgyesek, de már soros, sűrű „kultúrerdők”) valakinek okos ötlete támadt: úgy alkották meg, tűzték ki a nyiladékrendszert, hogy északról délnek az egész erdőrengetegen át egy, mintegy húsz méter széles nyiladék vezet, a hollósfai nyiladék. Erdei ember, ott, azon a környéken mind ismeri: ma is megvan belőle vagy negyven kilométernyi darab. Nyílegyenes. Lelátsz rajta a Dráváig.

Hohenlohe-kastély, Kaszó
Hohenlohe-kastély, Kaszó
Amikor ezt a szép nevét kapta, bizonyára hollómadár fészkelt valamelyik, mellette még itt-ott meghagyott öreg tölgyön. Azóta elfogytak a vén tölgyek, el a hollók is, de a neve megmaradt örök idők emlékére.”

Maradjunk még továbbra is a régmúltban, emlékezzünk meg a terület egyik legismertebb tulajdonosáról, a birtokalapító Hohenlohe hercegről. Teljes nevén Karl Christian Kraft zu Hohenlohe- Oehringen herceg 1848. március 21-én született a németországi Oehringenben, és 1926. május 14-én, 78 évesen hunyt el Kaszón. A köztiszteletben álló Hohenlohe-Oehringen német grófi család 1800-ban kapott hercegi címet. Christian Kraft hercegről egy korabeli lexikonban így emlékeztek meg: „Egyike Magyarország legnagyobb birtokosainak. Főképp a Tátrában vannak nagy terjedelmű földbirtokai és vadászterületei.”

Ezek a területek Észak-Szlovákiában, a lengyel–szlovák határ közelében húzódnak, Javorina településsel a központban. Nem csupán a birtok hajtotta hasznok, de annak egyes részei is alapját képezték a későbbi kaszói birtok bérletének, majd később megvásárlásának. Reminczky Károly, Bemutatom a vadászokat című kötetében sokat megtudhatunk a hercegről, mint emberről, gazdáról és mint vadászról is. „Minden bizonnyal Hohenlohe herceg volt a világ legszenvedélyesebb vadásza. Az az óriási jövedelem, melyet magyarországi nagybirtoka és német fürstein-koncernbeli tagsága biztosítottak részére, lehetővé tették, hogy hosszú élete alatt szenvedélyének olyan mértékben áldozzon, hogy végül elérje a világ legeredményesebb vadászának címét is. Nem volt soha azelőtt és nem is lesz a jövőben sem senki, aki annyi és olyan jó minőségű trófeát mondhasson magáénak, mint Hohenlohe herceg tehette, aki például egyedül zergéből 1010 darabot ejtett el.

Javorinai vadászaton
Javorinai vadászaton

Amikor a herceg először került a magyar Tátrába, annak varázslatos szépsége és vadászatilag páratlan volta annyira lekötötték, hogy először kibérelte, majd meg is vásárolta a javorinai 15 000 holdas erdőterületet.

A nemes és egészen kivételes minőségű törzs vadállománnyal bíró őserdőszerű területen, attól a pillanattól kezdve példátlan vadtenyésztés vette kezdetét. Az agglegény herceg úgyszólván egyedül vadászterületének élt. Nem csak szóban lévő javorinai erdő- birtokának jövedelmét, hanem minden magyarországi más gazdaságának hozamát is jó néhány éven keresztül kizárólag tenyészvadak vásárlására fordította. Vadállományát féltő gonddal óvta és ezek közül minden darab, akár azt már területén találta, akár oda behozatta, mindig érezte a herceg vigyázó kezét, míg csak eleget nem tett a természet követelte rendnek, és nem szaporította az erdőt és a sziklás bérceket fiaival és golyóra meg ne érett. Harminc erdővédje őrizte Javorinán az erdő lakóit embertől és ragadozótól. Egytől-egyig olyan válogatott, ritka képességű, elszánt és bátor legények, akik nem ijedtek meg sem a környékbeli, sem a határon túli szervezett orvvadászoktól és akikkel bizony nem egy súlyos harcot vívtak, míg csak el nem vették végleg minden kedvüket törvénytelen mesterségüktől.

Javorina vadászkastély
Javorina vadászkastély

A vadak etetésére egy-egy télen vegyesen 100 vagon szénát, herét, zabot, vadgesztenyét és e célra felállított pékműhelyben sütött különleges tápkenyeret, a medvék részére pedig külön is legkevesebb 100 rossz lovat áldozott.

És mentől kedvezőtlenebb volt az időjárás, mentől jobban süvöltött a szél, mentől nagyobb volt a hó, vadőrei annál pontosabban és lelkiismeretesebben adagolták az ennivalót a terület különböző részein felállított etetőkön. Soha nem jöttek a szarvasok és az őzek hiába a jászlakhoz, mert mindig ott várta őket a táplálék. A hívatlan négylábú ragadozókkal hamarosan kész lett az éber vadőr társaság, és, ha olykor-olykor megjelent egy-egy farkas vagy hiúz, rögtön kegyetlen hajtóvadászat indult utánuk és a hívatlan látogatók vagy golyónak estek áldozatul, vagy pedig a legagyafúrtabban felállított csapóvasban fogództak meg. Ahogy a herceg meggyőződött vadállományának jó szaporodásáról, erdőbirtokát további vásárlásokkal és bérletekkel növelte. Így végül már 50000 holdon volt az egyedüli vadászúr.”

A 23 méter magas víztorony 1913-ban épült, és a hercegnek köszönhetően Kaszónak előbb volt közvilágítása és telefonja, mint a környező településeknek
A 23 méter magas víztorony 1913-ban épült, és a hercegnek köszönhetően Kaszónak előbb volt közvilágítása és telefonja, mint a környező településeknek
Amikor 1911-ben a kaszói területet megalapozták, a herceg magával hozta szakembereit is a javorinai birtokairól. Manapság Kaszón a Pitonyák és a Fehér család tagjai mondhatják el magukról, hogy őseik a javorinai Hohenlohe birtokról származnak. De lássuk csak, miként is jellemezték korabeli írásokban a herceget: „A herceg valóságos uralkodói életet élt. Mindenkivel szemben bizonyos tartózkodást mutatott. Főtisztviselői, ha kihallgatásra jöttek, kizárólag frakkban léphettek eléje. Vadász személyzetét tiszti és altiszti osztályba sorolta. Fővadászának három aranycsillaga volt és századosi fizetése. Alvadászai szintén csillagjelzéssel voltak rangba osztályozva. Minden alkalmazottja feszes vigyázz állásban, katonai jelentkezéssel kellett, hogy fogadja, még a legsűrűbb erdőben is. Ha valami eszébe jutott, akárhányszor éjszaka rendelte magához embereit…”

A víztorony ma
A víztorony ma
A herceg egyébként a magyar arisztokráciát semmibe vette. Szorosabb barátságot mindössze Festetics Tasziló herceggel ápolt, aki hozzá hasonlóan szenvedélyes vadász volt. Egyébként korabeli elbeszélésekből úgy tudni, hogy – lévén agglegény volt – akár a herceg életéből is írhatták volna a My fair Ladyt. Akárcsak Higgins professzor, a herceg is beleszeretett egy virágárus lányba, azonban a család nem engedte a házasságot.

Abban az időben köztudott volt, hogy amennyiben a herceg hölgy vadász- vendéget fogadott, különösen ügyelt arra, hogy az elégedetten távozzon. Tudták ezt a vadászai is, így aztán megkülönböztetett figyelmet fordítottak a vadászhölgyekre.

Az egykori cselédszállások egy részéből alakítotték ki a Főherceg Fogadót
Az egykori cselédszállások egy részéből alakítotték ki a Főherceg Fogadót
A vadászatnak nagyon szigorú rendje volt a hercegi birtokon, amit a területen gyakran megforduló vadászvendégekkel is éreztetett. A herceg ezeket a vendégeket általában három csoportba osztotta. Remniczky így ír erről: „Először említem, akiket szívesen látott és kiktől nem sajnálta még a világ végéről, kincsek árán beszerzett tenyész vadállományát sem. Ide számította Vilmos császárt, Ferdinand, bolgár cárt, Frigyes főherceget, Izabella főhercegnőt, Festetics Tasziló herceget, illetve más királyi és főúri barátait, valamint az egészen magas hivatalt viselő személyeket.” A következő osztályba azok tartoztak, akikkel szemben a herceg lekötelezve érezte magát. Tőlük nem sajnálta a jobb zergéket és a közepes bikákat.

Különleges növény- és madárvilágáról híres a B Kisvasút szeli át a kaszói rengeteget aláta-tó és környéke
Különleges növény- és madárvilágáról híres a B Kisvasút szeli át a kaszói rengeteget aláta-tó és környéke
Fotó: Balaitnecz István
Ugyanakkor kapitális vadhoz nem juthattak. A harmadrendbe tartoztak a zsaroló, hatalmaskodó hivatalnokok, akik a vadászatra való meghívást is kierőszakolták. Ugyanakkor a herceg a vadászait személyesen tette felelőssé, hogy ezek az emberek csak szinte teljesen „értéktelen” vadhoz juthassanak.
Kisvasút szeli át a kaszói rengeteget
Kisvasút szeli át a kaszói rengeteget
Egyébként

a sokadik osztályba sorolt vendégek trófeája addig nem hagyhatta el a területet, amíg azt a herceg személyesen meg nem tekintette.

Javorina mellett Kaszó volt a herceg kedvenc vadászbirtoka. Ha csak tehette, itt töltötte idejét. Vonattal jött Nagykanizsára, ahova hintóval mentek érte. (Oda-vissza 55-60 km!) Utak akkoriban még nem voltak a kaszói erdőben, ez a birtok a vadászatért állt. A herceg nem engedte Kaszón a fakitermelést, még amikor telefonoszlopokra volt szükség, akkor is a javorinai birtokáról hozatott fenyőoszlopot.

Óriási fejlesztéseket vitt véghez Kaszón: bevezette a telefont, villanytelepet csináltatott. Kaszónak előbb volt közvilágítása, mint a szomszédos Somogyszobnak vagy Nagyatádnak. Olyan európai kultúrát teremtett az erdő közepén, amiről a legtöbb helyen álmodni sem mertek volna.

Életének utolsó hónapjait is Kaszón töltötte a herceg. Az 1925-ös szarvasbőgésben hordszéken vitték ki a Baláta-tóhoz, ahol a korábban már említett 20-as bikáját hozta terítékre. Mint kiderült, az volt élete utolsó bikája. Mi, akiknek szerencsénk van ezen a herceg által megteremtett területen a mai kor elvárásait figyelembe véve erdő- és vadgazdálkodni, igyekszünk tovább- vinni azt a szenvedélyes szeretetet az erdő és vad iránt, amely Karl Christian Kraft zu Hohenlohe-Oehringen herceget jellemezte.


Kaszó Zrt. Ökocentrum

(A cikkben több helyen idéztünk Nagy Jenő: Kaszó 600 éve című könyvéből)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.