Back to top

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Ezek a kis tavak nem szerepelnek semmilyen nemzeti monitoring programban. Ezen változtatna az Ökológiai Kutatóközpont, akik elindították Az én tavam elnevezésű programot a lakosság bevonásával. Ezeknek az apró állóvizeknek nagyobb a jelentősége, mint gondoltuk. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik:

300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90%-a eltűnt, a megfigyelt édesvízi populációk pedig átlagosan 84%-kal lettek kisebbek – a WWF jelentése szerint.

Az esztétikai céllal létrehozott kis tavak afféle biohűtőként működnek
Az esztétikai céllal létrehozott kis tavak afféle biohűtőként működnek
A kis kerti tavak változatos élőhelyet kínálnak védett élőlények számára. Kétéltűek, mutatós vízinövények jelennek meg tavacskáinkban, sőt, egy magyar kutatócsoport tanulmányában arra is fényt derített, hogyan kerülnek halak telepítés nélkül a különféle belvizekbe. A vízimadarak által elfogyasztott halikrák egy része képes lehet túlélni a tápcsatornán át vezető utat, és egy eredetétől távoli vízben kikelni. A vizsgálat során a kutatók nyolc récével etettek meg 500 ezüstkárász- és 500 pontyikrát. Az eredmények alapján az ikrák mindössze 0,2%-a épségben átjutott a madarak emésztőrendszerén, így ne lepődjünk meg, ha esetleg halak is felbukkannak kerti tavainkban betelepítés nélkül.

A kerti tavak fontos természetvédelmi szerepet töltenek be
A kerti tavak fontos természetvédelmi szerepet töltenek be
A felmérés első eredményei arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes vizektől, magyarán fontos természet- és élőhelyvédelmi szerepet töltenek be.

Kis városi ökoszisztémák alakulnak ki, tehát segítik a biodiverzitás, a növény- és állatvilág sokszínűségének fenntartását, ugyanakkor enyhítik a klímaváltozás negatív hatásait is.

Remek példa erre a nyári hőségben mindinkább kialakuló hősziget-effektus, amit jelentősen mérsékelhet az ilyen, növényekben gazdag vízfelület. Úgyhogy csak bátorítani tudjuk kedves olvasóinkat, hogy amennyiben környezeti adottságaik engedik, alakítsanak ki a kertjükben tavat.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Mi kerül a karácsonyi halászlébe? – Tápláló és egészséges a magyar hal

Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a hazánkban megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékük révén az egészséges táplálkozás részei. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal elengedhetetlen kelléke is.