Back to top

A mitikus japán farkas

Az ősi Japán sötét erdejét járó vándorok abban bíztak, hogy megjelenik nekik okuri-ōkami, egy farkas, akinek segítségével biztonságban megérkezhetnek úticéljukhoz. Ez a mitikus lény valószínűleg a japán farkas alapján született meg, mely kis termetű volt, rövid lábakkal és tömzsi fülekkel. Évezredekig élhetett Japánban, amíg a 20. században az emberek ki nem pusztították őket.

Fotó: Wikimedia Commons/Lupus hodophylax -Iconographia Zoologica - Special Collections University of Amsterdam
A tudósok a japán farkas fennmaradt csontjaiból nyert DNS segítségével állapították meg, honnan származtak ezek a jószágok: Kelet-Ázsia egy régóta eltűnt szürke-farkas populációjából született a faj, mely közeli rokonságot mutat a mai háziasított kutyákkal is.

Peter Savolainen, a stockholmi Királyi Technológiai Intézettől elmondta, hogy ez egy igen különös tanulmány. Véleménye szerint  bizonyítékkal szolgál arra, hogy

a kutyák háziasítása Kelet-Ázsiában kezdődött, ahogy ő és pár más tudós eddig is gyanította, ellenben más kutatókkal, akik szerint Európa vagy a Közép-Kelet az ebek őshazája.

A mai modern fajták valószínűleg egyetlen szürke farkas populációra vezethetők vissza. De hogy ezek a farkasok hol és mikor éltek, arról régóta viták folytak. A probléma részben onnan ered, hogy ugyan ma is élnek szürke farkasok, de az a bizonyos populáció eltűnt, és vele együtt a genetikai nyomok is a kutyák eredetére vonatkozóan.

Itt jön képbe a japán farkas (Canis lupus hodophilax). Egyesek szerint ez a faj a japán zoológia egyik legnagyobb rejtélye, hiszen nem tudják honnan származik, vagy hogy került Japán szigetére. Egy ilyen ordas csontjaiból nyert DNS segítségével még az idei év elején megállapították, hogy az egyik késő pleisztocénben kihalt szibériai farkaspopulációjával áll rokonságban. Ráadásul nemrégiben olyan bizonyítékokat tártak fel, mely szerint Szibériában jelentek meg először a kutyák. Elképzelhető, hogy a japán farkasok és a kutyák közelebbi kapcsolatban is lehettek, mint a földrajzi elterjedésük?

Ennek bizonyítására az evolúció biológus Yohey Tera és kollégái a japán Hayamában található Felsőfokú Tanulmányok Egyetemről (Graduate University for Advanced Studies) kilenc farkas komplett genomját szekvenálták. Ezek olyan múzeumi példányok voltak, melyeket régi házak tetejéről gyűjtöttek, ugyanis a hiedelem szerint a farkasok koponyái védelmet nyújtottak. A kutatók emellett 11 japán kutyafajta genomját is szekvenálták, köztük olyan népszerű fajtákét is, mint a shiba inu. Az így nyert adatokat összevetették más kutyafélék rendelkezésre álló genomjával, mint a rókák, sakálok, dingók, különféle farkasok és a világ különböző pontjáról származó modern fajták.

A japán shiba inunak a legtöbb nyugati fajtával ellentétben álló, hegyes fülei vannak
A japán shiba inunak a legtöbb nyugati fajtával ellentétben álló, hegyes fülei vannak

Az eredmények alapján a japán farkas külön csoportként kitűnt a többi faj közül,

állt a jelentésükbe, melyet a bioRxiv preprint (lektorálás előtt álló) szerverén jelentették. "Különböznek minden más kutyától vagy farkastól" - mondta Terai.

Az adatok segítségével evolúciós törzsfát készítettek, amin jól látszott, hogy a japán farkast tartalmazó ág közelebb áll a kutyákhoz, mint bármi máshoz. Ebből azt állapították meg, hogy testvéri kapcsolat áll fenn a két faj között.

"Ha ez igaz, akkor nagyon fontos" - mondja Laurent Frantz, egy másik evolúció biológus a Müncheni Ludwig Maximilian Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban.

"Ez az első alkalom, hogy egy farkaspopuláció ilyen közeli rokonságot mutasson a kutyákkal."

A legfontosabb, hogy az adatok szerint a kutyák és a japán farkasok egyazon felmenőktől származnak: egy mára kipusztult szürke farkas populációból, mely valahol Kelet-Ázsiában élt. Ez két vitatott elméletet is megerősít a kutyák háziasításával kapcsolatban. Savolainen régóta érvelt amellett, hogy a kutyák valahol Délkelet-Ázsiában bukkantak fel először, míg Frantz és kollégái Északkelet Szibéria mellett tették le voksukat. Az új tanulmány azonban egyik elméletet sem erősíti meg, de egyértelműen kizárja azokat, melyek Nyugat-Európába vagy a Közel-Keletre képzelik az ebek őshazáját.

Persze nem minden kutyafajta áll ugyanolyan közel a japán farkasokhoz genetikailag. Terai és kollégái úgy találták, hogy a keleti fajták - melyekbe az olyan ősi fajok tartoznak, mint a dingók, a új guineai éneklő kutyák, vagy a modern japán fajták - DNS-ük 5 százalékában egyeztek a japán farkasokkal. A nyugati fajták, mint a németjuhász vagy a labrador retriver, ennél kisebb egyezést mutatott. A kutatócsoport feltételezése alapján a japán farkasok a kelet felé vándorolt kutyákkal szaporodhattak (egy korábbi elmélet szerint a háziasított kutyák egy ponton keleti és nyugati populációra váltak szét). Később ezek a keleti fajták a nyugatiakkal kereszteződtek újra, így a japán farkas genetikájának csak egy töredéke maradt meg a nyugati fajtákban.

Az új guineai éneklő kutya a dingók egyik változata
Az új guineai éneklő kutya a dingók egyik változata
Fotó: Patti McNeal/Wikimedia Commons

Hogy az ősi japán farkas DNS-e vajon hogyan befolyásolja a modern fajtákat, Terai egyelőre csak találgatni tud. A csapata négy farkas gént azonosított a japán kutyafajtákban, de egyelőre nem egyértelmű, hogy mit kódolnak vagy hogy miért maradtak fent. Az egyiknek a mutáns változata egereknél az étel gyors befalását eredményezte, mondta Terai.

A falánk táplálkozási viselkedés segíthette a japán kutyafajták túlélését az ősi mezőgazdaságból élő falvakban, ahol rengeted rizs és zöldség volt, ám hús nem sok.

"Ezeknek a kutyáknak rengeteget kellett enniük, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jussanak." Más gének a külső megjelenésért lehetnek felelősek, például a shiba inuknak hegyes fülük van, akár a farkasoknak, nem nagy, lógó fülük, mint sok nyugati fajtának.

Az új eredmények ellenére Savolainen és Frantz is egyetértenek abban, hogy több adatra van szükség arra, hogy megerősítse, a modern kutyafajták és a japán farkas közös őstől származnak, avagy egy másik farkaspopuláció volt az ember legjobb barátjának felmenője. "Ez egy jó lépés előre" - mondta Frantz. "A farkasok a kulcs a kutyák megértéséhez, tehát nagyon izgalmas lesz végignézni, hová jutunk majd."

Forrás: 
www.science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.

A kvantumbiológia területén is úttörő a MATE

A kvantumbiológia egyetemi oktatásba és kutatásba történő integrálásában világszinten úttörő szerepet vállal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – jelentették be a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A most formálódó új tudományterület hétköznapi gondolkodással szinte felfoghatatlan lehetőségeket tartogat, többek között az eddig rejtett élettani folyamatok megértése, a betegségek okainak feltárása és az egészséges élelmiszerek előállítása terén.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.

A növényi alapú étrend a migrénes fejfájásra is megoldást nyújthat

Egy tanulmány szerint a növényi alapú étrendre való áttérés teljesen megszüntetheti a krónikus migrént. Ezzel kapcsolatban az orvosok kiemelték annak a férfinak az esetét, akinek eltűnt a migrénes fejfájása, miután megváltoztatta táplálkozási szokásait.

Gazdálkodóként teljesedne ki az ezredfordulós generáció Kínában

Hu Siqin ígéretes karriert futott be Sanghajban egy Fortune 500-as cégnél, több mint elég pénzzel, de valami a nagyváros ragyogó fényei ellenére hiányzott neki, amit ő "gyökereknek" nevez.