0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A világkiállítás világszínvonalú szakmai rendezvénye

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek; csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

A mintegy 1500 program közül kiemelendő a szeptember 29-e és október 3-a között megrendezett Egy a Természettel Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia, amely a tudományos és szakmai programokon belül talán az egyik legjobban várt esemény volt. A hazai rendezésű konferencia öt napból állt, amiből négy elméleti a felújított HUNGEXPO vadonatúj konferenciaközpontjában tartottak a világ élvonalába tartozó audiovizuális technikai háttérrel. A záró ötödik nap a terepen zajlott, amely során a Pilis Parkerdő Zrt. erdei és arborétumi környezetében ismerkedhettek meg az érdeklődők a Budapest erdő- és vadgazdálkodásával, valamint a hazai vadfajokkal.

Az ötnapos rendezvény minden egyes napja egy-egy szakmai témakört ölelt fel, amelyeket a felkért levezető elnökök moderáltak.

Az előadások végén a közben online megküldött kérdésekkel lehetett az előadóktól kérdezni. A konferencianapok tematikusak voltak, vagyis az azonos napon lezajló előadások egy-egy fő témakör köré csoportosulnak. Az előadásokat magyar angol és német nyelveken lehetett hallgatni, melyet szinkrontolmácsok biztosítottak.

A napi témakörök a következőek:

1. nap: „Biodiverzitás – Természet-, vad- és élőhelyvédelem” – levezető elnök: Dr. Jánoska Ferenc intézetigazgató, egyetemi docens (Soproni Egyetem);

2. nap: „Vadászat és társadalom” – levezető elnök: Prof. Dr. Heltai Miklós (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem);

3. nap: „Vadegészségügy – aktualitások, eredmények, megoldáskeresés” – levezető elnök: Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor (Állatorvostudományi Egyetem)

4. nap: „Merre tovább, vadászat? – Innováció, kutatás, jövőkép” – levezető elnök: Merczel István (SEFAG Zrt.)

5. nap: Terepi nap (A-B programokkal): Az A. program bemutatta a nagyváros környéki erdő- és vadgazdálkodást, az örökerdő-gazdálkodás fontosságát a városi erdőkben és a vadgazdálkodás nehézségeit egy sűrűn lakott nagyvároson belül, míg a B. program a Budakeszi Vadasparkban az oktatás és a természeti környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

A konferencia nem titkolt célja, hogy bemutassa a vadászat nem ellentétes a természetvédelmi törekvésekkel, hanem a fenntartható táj-, természet- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze.

További célja volt Magyarország vadászati és vadgazdálkodási múltjának, valamint a Kárpát-medencében e téren elért tudományos eredményekeinek a megjelenítése. Felidézték a vadgazdálkodás nemzetközi viszonylatban is megoldásra váró feladatait, felhívták a figyelmet a világban zajló orvvadászat súlyos vadvédelmi és gazdasági következményeire, valamint a klímaváltozás vadállományt és élőhelyeket érintő hatásaira.

– Szerettük volna nemzetközi térben bemutatni a vadászat és vadgazdálkodás megoldásra váró kérdéseit, a hazánkban és a világban zajló szakmai kísérleteket, a különböző innovatív megoldáskereséseket a gyakorlatban, mindezt döntéshozó, pragmatikus szakemberek oldaláról.

Egy-egy rázósabb témában arra törekedtek előadóink, hogy ne csak magát a problémafelvetéseiket vezessék fel, hanem a jó megoldásokat és a jövőhöz alkalmazandó gyakorlatot is. A namíbiai, német, amerikai, horvát, svéd, cseh, finn előadók mellett természetesen szerettük volna ezeréves államiságunk vadászati történetét megcsillantani, bemutatva azt, hogy a magyar vadgazdálkodást voltaképpen egy terebélyes fának is tekinthetjük, amely ma is életképesé és a jövőben is tud hova fejlődni – ismertette Gőbölös Péter, a konferencia kurátora, a magyar állami erdészeti részvénytársaságok vadászati világkiállítási közreműködésének a koordinátora, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója.

Az előadások között megismerhettük azt is, hogy a vadászat a tradicionális tájgazdálkodás szerves része, és egy általánosan ismert külterjes gazdálkodási tevékenység annak ősi múltjával együtt.

A tematikus napok bemutatták a vadgazdálkodást a tájgazdálkodási és természetvédelmi törvény, hatósági és az egyes szakterületek összefüggéseiben is, mindezt a felmerülő esetleges konfliktusokkal. Ezek mellett az előadások foglalkoztak a klímaváltozás hatásai miatt kialakuló élőhelyi változásokból adódó problémákkal is, és ismertették annak jelenlegi kezelési lehetőségeit.

Egy pódiumbeszélgetés keretén belül ügyvéd és bíró előadóink nagyon élvezetesen jelenítettek egy egyébként első hallásra száraznak tűnő témát, nevezetesen a vadászattal kapcsolatos jogszabályokat, a magyar vadgazdálkodást kiemelkedő színvonalon működésben tartó jogi hátteret, mindezt jogtörténeti kitekintéssel. Az érdeklődők megismerkedhettek a nemzetközi törvényi szabályozások különbözőségeivel és az ember által létrehozott törvényi szabályozásoknak a vadra és vadászatra vonatkozó hatásaival is.

A vadászati konferencia egyik napján egy párhuzamos szekcióülést is rendeztek, melynek témája a vadkár volt.

A mezőgazdasági és az erdészeti vadkár felmérése, annak következetes és kidolgozott módszereinek megvitatása kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a vadászati konferencián keretin belül megjelenjen, miként a vad-gépjármű ütközések problémaköre is.

– A konferenciát egy pozitív és mindemellett jó lelkületű, kreatív csapat támogatta a háttérből. Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nél kiemelkedő segítőim és alkotótársaim voltak Köteles Petra szakmai munkatárs, Szakácsi Mónika rendezvényszervezési vezető, Dobos Réka rendezvényszervezési igazgató és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. részéről Kovács Tamás vadászati ágazatvezető kollégám – mondta Gőbölös Péter. – Igyekeztünk minél szélesebb célcsoportnak szervezni a konferenciát, ezért létrehoztam egy, az ágazatunk napi gyakorlatában elmélyült szakmai tanácsadói kört, akiknek az őszinte és kritikus véleményére, tanácsaira és ötleteire is számíthattam. A szakmai kreatív csapatunk tagjai: Ripszám István vezérigazgató (Mecsekerdő Zrt.), Kovács Ferenc vadászati főosztályvezető (Agrárminisztérium), dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens (Soproni Egyetem), Fodermayer Vilmos erdőgazdálkodási és műszaki igazgató (Gemenc Zrt.). Ki kell, hogy emeljem dr. Szekrényes Tamás vadgazdálkodási és halgazdálkodási ágazatvezetőt (VERGA Zrt.), aki egy kolléga közbejött betegsége miatt lépett be, és „beugró” elnökként remekül vezette le a vadkárszekció ülését – fejezte ki köszönetét a konferencia kurátora. 

A négy plenáris napot a legkorszerűbb videó- és hangrendszerrel rögzíttették és archiválták, így a konferenciáról egy videoarchívumot és a későbbiekben online felületet hoznak létre a szervezők, mely ingyenes hozzáféréssel teljesen nyilvános lesz.

A videoarchívumban az egyes előadások külön-külön is nézhetőek lesznek, szabad online eléréssel, megoszthatósággal, meghivatkozhatósággal, beágyazhatósággal és kereshetőséggel.

Azonban a konferencia teljes anyaga nemcsak mozgóképen, hanem egy gyönyörű könyv formájában is megjelent „A VADÁSZAT EGY A TERMÉSZETTEL” – „HUNTING IS ONE WITH NATURE” címmel.

A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia emlékkönyve 260 oldalon és 1000 példányban jelent meg az Egy a Természettel Nonprofit Kft. gondozásában. A kemény fedeles, színes portrékkal, képekkel és grafikonokkal illusztrált kiadványban angol és magyar nyelven is tartalmazza az előadók biográfiáját, illetve az előadások összegzett levonatát. Letisztult tördelése révén rendkívül áttekinthető, szövegezése szakmailag lektorált, ezáltal valóban hiteles áttekintést nyújt napjaink vadgazdálkodási helyzetéről és nehézségeiről.

„A vadászatnak, mint ősi, tradicionális emberi tevékenységnek a tudományos háttere interdiszciplináris tudományként írható le, mint ahogy ezt a konferencián hallott értékes előadások is megmutatták. A vadászat mögötti szenvedély, a természet heves szeretete, a vadon élő állatok és azok élőhelyének védelme, a vadászattal kapcsolatosan pozitívan gondolkodók részéről azonnal megjelenő ideák.

Nem így vannak azok, akik részben tájékozatlanságból, részben a szándékos és hangulatkeltő félretájékoztatások miatt sok téves, valótlan információval rendelkeznek a vadászatról és az annak alapját biztosító – szakmai döntéseken alapuló – vadgazdálkodásról.

Ahogy Loyolai Szent Ignác írja „Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához.”

Bízom benne, hogy a konferencián elhangzott – elmélyült és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó – előadások, a vadászat tudományos hátterében lévő megfigyeléseinek és eredményeinek bemutatása egyfelől egy „időkapszula” a jövőnek, másfelől egy fényforrás, mely a vadászat körül levő hazugságok sötétjét szétoszlatja” – olvasható a könyv zárszavában, ami méltó módon összefoglalja a konferencia célját.

És valóban, a szakkönyv egyfajta tudományos „időkapszula” is egyben, rögzíti a magyar és a nemzetközi kutatási pillanatképnek a négy napon megjelent részét.  

A konferencia kiváló előadásainak tartalma alapján bizalommal nézhetünk a jövőbe. Láthatjuk, hogy napjainkban is számos kiváló és újszerű kutatás zajlik világszerte, biztosítva a vadászat és vadgazdálkodás jövőjét, mely továbbra is képes lesz a szabályozó és védő, megőrző szerepét betölteni a tájgazdálkodásban, figyelembe véve az ökológiai összefüggéseket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu