Back to top

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

A mostani kísérlet egy hosszú távú kutatás részeként valósult meg, és az egyetem Vadvilág megőrzési Intézetének professzora, Matt Johnson felügyeli. A jelenlegi csoport nagyjából 300 költőládát helyezett el a Napa völgy szőlészetei környékén baglyok számára.

A kutatók 75 szőlészetben végeztek felmérést a Napa völgyben, melyek négyötöde használ már költőládákat, és érezhető különbségekről számoltak be. A gyöngybaglyoknak négy hónapig tart a fészekrakási időszak. Egy bagolycsalád akár 1000 rágcsálót is elpusztíthat ezalatt, évente pedig 3400 kártevőtől szabadítják meg a környezetüket.

Egyelőre a diákok eredményei alapján a baglyok csökkentik a hörcsögök számát, az egerekét azonban nem. Azt is vizsgálják, hogy a pockok számára milyen hatással vannak a ragadozók, ezek az eredmények azonban egyelőre nem meggyőzőek.

A tanulmány legfontosabb része azonban az, hogy a baglyok jelenléte csökkentette a rágcsálóirtó mérgek használatát a Napa völgyben.

2021 január óta a Kalifornia peszticid-szabályozásáért felelős minisztériuma szigorította az ezekre a szerekre vonatkozó előírásokat, mivel a mérgezett rágcsálókat elfogyasztó madarak és egyéb állatok is áldozatul eshetnek.

A kutatók elmondása alapján a tanulmányban részt vevő borászok nagy része a költőládák kihelyezése óta nem használ rágcsálóirtó szereket a birtokaikon. Azonban hogy a baglyokra támaszkodva lehet-e csökkenteni a mérgek használatát az egész Napa völgyben, egyelőre nem biztos. Egy másik tanulmány szerint az itt termelő szőlészetek 80 százaléka használ költőládákat, és nagyjából 21 százaléka rágcsálóirtó szereket.

Költőláda vörös vércsének
Költőláda vörös vércsének
Fotó: Tóth-Gál Enikő
A gazdák évszázadokon át használták a baglyokat és más ragadozómadarakat a rágcsálók ellen, azonban a modern kemikáliák kiszorították ezeket a természetes védekezési módokat az utóbbi időkben. Világszerte egyre több gazdaság kezd újra a ragadozómadarakra támaszkodni annak érdekében, hogy csökkentsék a környezetükre gyakorolt negatív hatásokat a toxikus peszticidek használatának mellőzésével. Egyre több mezőgazdasági területen bukkannak fel a ragadozómadaraknak szánt költőládák az Amerikai Egyesült Államokban, Malajziában, Kenyában, Izraelben, és Magyarországon is.

A Napa völgyben más környezetbarát gyakorlatokat is alkalmaznak a szőlészetek. Igyekeznek kevesebb vizet használni és kerülik a mélyszántást. A szőlősorok közé évelő fűféléket telepítenek, amivel csökkenthető a talajerózió és javul a természetes tápanyag- és szénkörforgás.

Egyelőre azonban hosszú az út a fenntartható mezőgazdaság eléréséig. A Napa völgy 40 ezer hektárnyi szőlőjéből mindössze 3800 bír organikus minősítéssel. Azonban a költőládák számának növekedésével remény van rá, hogy a gazdák egyre inkább a természetes módszereket fogják használni a rágcsálóirtó vegyszerek helyett.

Forrás: 
www.ecowatch.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Egri Bikavér egyedi palackban

Színre lépett az Egri Borvidéki Palack, az Egri Borműhelyhez tartozó borászatok kézzel fogható, és hosszú távon használandó „marketing eszköze”. A 2018 óta egyesületi formában működő szervezet tagjai elkötelezettek az iránt, hogy megmutassák, Eger a világ egyik legnagyszerűbb borvidéke.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Rágcsálók elleni védelem a kikötőből

Ha az egerek bejutnak a betárolt árpába, zabba vagy búzába, az nagy gondot okoz. A mérgezés és a csapdázás segíthet ugyan valamennyit, de a padlóra rakott raklapokon elhelyezett zsákokat elkerülhetetlenül kirágják, a lyukas zsákokból pedig szétszóródik a gabona.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.