Back to top

Felismerni művében az alkotót

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert
Bizonyára sokan ismerik korunk egyik elismert természetfestőjét. Rajzainak, festményeinek részletekig kidolgozott háttere, az állatok anatómiailag kiváló ábrázolása, a némiképp minimalista, mégis látványvilágban gazdag kompozíció megteremtése egyaránt fémjelzi alkotótevékenységét. Prihoda Judit állatok és a természet iránti szeretete kis- korából eredeztethető. Rendszeresen töltötte a vakációt Kisvárdán élő nagyszüleinél, akik különféle háziállatokat tartottak, és még nutriát is tenyésztettek. Hosszan figyelte őket, majd ösztönösen papírt, ceruzát ragadott, hogy megörökítse a látottakat.

Véletlenek márpedig léteznek

Tehetsége hamar feltűnt a szüleinek, ezért tizenkét évesen beíratták a Barcsay Gyermekképző Művészkör rajzóráira, ahol a kockológiától az emberábrázolásig, valamint a perspektívákról, árnyékolásról szerzett mélyebb ismereteket.

Később eljutottak egészen a portrékig, akkorra Judit már kifejezetten a természet és az állatok témájában alkotott.

Középiskolában minden tanárát lerajzolta az órákon, majd az érettségit követően a Képzőművészeti Egyetemre készült, bátorság és önbizalom híján azonban inkább elvégezte a Dekoratőr és Kirakatrendező Képző iskolát. Utána biológia–rajz tanári szakra jelentkezett, ám későbbi szerencséjére nem nyert felvételt.

„Az elutasítást akkor súlyos csalódásként éltem meg. De bízom a véletlenekben, és valóban sorfordító pillanat következett az életemben. Amikor elmentem egy műhelybe bekereteztetni a festményeimet, azokat látva a keretező mester felajánlotta, hogy felhívja Muray Róbertet, aki már akkor nagy név volt a vadász- és természetfestészetben.

Az elismert művész hajlandó volt fogadni, és miközben nézegette a képeimet, megkérdezte, szeretnék-e komolyabb szinten is alkotni ebben a témában.

Neki köszönhetően sokat tudtam fejlődni, és rengeteg vadászt is megismertem általa, aminek az lett az eredménye, hogy sorra érkeztek a megkeresések és megrendelések” – meséli Prihoda Judit.

Muray mellett Csergezán Pállal is összesodorta az élet. Érdekessége a dolognak, hogy Csergezán osztálytársa volt nagyapjának, és jó barátságban álltak egymással. Így hát lehetősége adódott kikérni a véleményét az alkotásairól. A neves festő finoman fogalmazva sem rejtette véka alá véleményét, de pont ez a kritikus szemlélet és őszinteség segítette leginkább Judit további fejlődését.

Ezen tapasztalatokkal és tudással felvértezve már volt annyi bátorsága, hogy beadja jelentkezését a Képzőművészeti Egyetemre. Tervezőgrafika szakra nyert felvételt maximális pontszámmal, majd jelentkezett a rajz és művészettörténet tanári szakra is. Így 2006-ban a tervezőgrafikai diplomája mellett tanári diplomát is szerzett.

„Az egyetemi években a szerzett elméleti tudást elmélyíthettem a gyakorlatban, jobban megértettem a művészettörténelem folyamatát, amiben a 21. századi alkotóknak is helye van, csak meg kell mutatni egyéniségünket az alkotásokban. Hiszek abban, hogy a mai napig lehet valami újat alkotni a festészet területén, az egyediséget személyiségünk, látásmódunk adja.”

Afrikai kiruccanások

Először 2000-ben egy fotós szafarin vett részt Dél-Afrikában.
Számos őshonos állatfajt megfigyelt, és elraktározta gondolataiban a táj részleteit is. A látottak olyan mély nyomot hagytak benne, hogy diplomamunkájának is ezt a témát választotta. Később pedig belevetette magát a munkába, és 72 illusztrációt tartalmazó könyvet adott ki Afrika meséi címen. Egy vadászat alkalmával 2007-ben Namíbiába látogatott. Az ott látott táj és állatvilág ugyancsak megihlette, és sajátos képi világgá értek benne, így születtek a „modern barlangrajzok”. A sajátos világot olajfestés-technikával tudta a leginkább kifejezni alkotásaiban. A vastagon, pasztózusan használt olajfesték a barlangok felületét szimbolizálja, amire száradás után ujjal festette a barlangrajzokéhoz hasonló állatalakokat. Így a múlt és a jelen egy képben alkotja az ábrázolt valóságot.

Az egyediség titka

Prihoda Judit alkotói irányzatában elsősorban az állatok helyes anatómiájának a leképzése, illetve a táj élethű lenyomata a legszembetűnőbb. A különféle technikákat harmonizálva pedig elérte, hogy festményei megtévesztésig hasonlítanak a természet egy-egy pillanatára. És ettől váltak igazán egyedivé.

Fotó: Csatlós Norbert

„Új festészeti technikákat, eszközöket nem igazán találtak fel, viszont az elmúlt évtizedekben megjelent egy ennél sokkal átfogóbb eszköz, a számítógép” – magyarázta Judit, hogy a grafikai programoknak köszönhetően már a számítógéppel is létrehozható egy festmény, ám az csak egy sokszorosítható fájl, és nem összehasonlítható a kézi festéssel.

„Mikor Eugène Delacroix idejében megjelent a fotózás, sok művész kétségbeesett, hogy a festményt kiszorítja az új találmány. Nem így történt, miként a számítógép megjelenését követően sem. Sőt, a kézzel készített, ember alkotta tárgyakra most sokkal nagyobb az igény, ami megnyugvással tölt el, ugyanis ha a munkám, az életem, vagyis a festészet végérvényesen perifériára szorulna, abba én érzelmileg belehalnék”

– vallja a művésznő.

Kaszó-korszak

Főként olajjal, akrillal, akvarellel és pasztellel dolgozik, de a koronavírus-járvány kitörése óta már nem Dunakeszin, hanem Kaszón ragad ecsetet. Hogy miért? Egyfelől szerettek volna férjével olyan helyre költözni, ahol kevés ember él, ezzel is leszűkítve a fertőzés kockázatát, másfelől pedig a Kaszó Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor kifejezetten értékeli Prihoda Judit munkásságát. Így esett, hogy a kezdeti egy hónapos ottlétükből (amely során a kaszói tájról, természetről készültek különféle alkotások a vadászház addigi képei helyett) kettő lett, végül pedig mintegy másfél éve élnek Kaszón. El is nevezték ezt az időszakot Kaszó-korszaknak. Az időközben elkészült Kaszó-naptár egyebek mellett tartalmazza az erdőgazdaság területén, a szeptemberi bőgésben esett, terítéken megörökített gímbikák festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert

A trófeamustra során pedig Judit megalkotta az elejtett vad „élő képmását”, amit a hozzá tartozó trófea mellé helyeztek el.

Emellett számos képet készített az erdőgazdaságnak, vegyük csak a kidőlt fa csendéletét, amely rajznak első vonalait a szemem előtt vetette papírra. Várhatóan további művészeti alkotások készülnek Kaszón, mint például a szeptemberben újrainduló Kaszó-naptár újabb kiadása.

FeHoVa-tól Salzburgig

A vadásztársadalom egyik legnevesebb hazai rendezvényén, a FeHoVa-n is rendszeres kiállító Prihoda Judit, és alkotói show-műsorokat is tart a színpadon a nagyközönségnek. Először 2003-ban Hollandiában vett részt nemzetközi kiállításon (Wild in de Natuur), ahol rengeteg kiváló művész állatábrázolásait lehet megtekinteni. Egészen 2015-ig kiállítója volt a rendezvénynek. Emellett megmutatta képeit a dortmundi, hannoveri és salzburgi vadászati kiállításokon is. Természetesen a szeptemberben megrendezendő vadászati világkiállításon is helyet kapnak alkotásai a rendezvény számos helyszínén.

Postabélyegek

Az egyetemen a tervezőgrafikus tanára bélyegtervezéssel is foglalkozott. Egy előadás után beajánlotta Juditot a Magyar Postához, ahol megbízták, hogy természethűen rajzolja meg a magyar kutyafajtákat. A rajzait ábrázoló bélyegek limitált példányszámban kerültek forgalomba 2004-ben.

MMG Direkt

Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás a pandémia ellenére hatalmas sikerrel zárult. Mintegy 100 ország képviselte magát a rendezvényen. Tapasztalatokról, eredményekről és a szervezés kihívásairól kérdezte Gulyás Andreát a kiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatóját Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.

„Egy a Természettel” - Gulyás Andreával a Világkiállításról | MMG - Direkt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.