Back to top

Erdő és kerámia

Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.

Ez a történet pedig úgy indult, hogy két fiatal találkozott egy keramikusipari iskolában. El-ellógtak a suliból együtt, és romantikus udvarlásképp a fiú megkérdezte a lányt: tudsz-e fülezni. (Avatatlanok kedvéért: agyagbögrére fület tapasztani.) A leányzó pedig azonmód bizonyította rátermettségét. Jól végződő meséhez illően, lánykérés lett a dologból és közös műhely. A Bükkös patak partján, zöld fák alatt épülgetett a házuk, ahol máig él és munkálkodik a pár, Szilágyi Péter és Rencz Marianna.

Jó minőségű holland alapanyagból készítik kőedény, porcelán használati tárgyaikat, amik kézreálló formájukkal, egyedi mázukkal és jellegzetes dekor motívumaikkal képviselik a Szilágyi-műhelyt.

Azt vallják, érdemes magas kaolintartalmú, drágább anyagból dolgozni, mert az magasabb hőfokon tömörre égethető, az edény nem porózus, mint az egyszerű fazekas agyagból készülők, így kevésbé kopik-törik, ellenállóbb, szebb. Mindig is praktikus, napi használatú tárgyakkal kísérleteztek. Kezdettől fogva járták az országot, inaskodtak híres népi fazekasoknál és ellesték a fortélyokat. Idővel kialakult a saját, felismerhető stílusuk, de azon se lepődnek meg, ha furcsa, 21. századi igényű megrendelést kapnak.

Manufaktúra jelleggel dolgoznak. Péter maga tervezi és építi a kemencéket, a különböző eszközöket, és nagyon tud korongozni, a formákat megadni. Marianna újító kedvű. Tőle ered a képi világ és a fekete karcolásos technika a szintén maga készítette mázba, ez senki másnál nem köszön vissza. Tanítványokat is neveltek, és volt, aki náluk maradt munkatársnak. Deli Levente szinte már családtag, biztos kézzel, gyakorlott mozdulatokkal jó húsz éve festi, dekorálja a tárgyakat.

A Szilágyi kerámiák a nagyobb vásárok révén messze földre eljutnak. A covid-ínség idejét pedig a törzsvevőiknek köszönhetően tudták átvészelni. Szívesen dolgoznak erdészeknek.

A FeHoVa kelendő portékája volt évekig az étkészletük, csipkebogyós motívummal, erdei színvilágú barnás, olívzöldes mázzal, szarvas-, muflonfigurás kiegészítőkkel.

Egyik legkedvesebb munkájuk a Soproni Egyetemnek készített borospohárkészlet makkos, tölgyleveles díszítéssel. Kimondottan nekik tervezték, és nagyon szépre sikerült.

Erdőszeretetük régi keletű. Marianna Visegrádon nőtt föl, természetes volt, hogy hétvégén szórakozásképpen kirándulni jártak. Rendszeresen gombásztak, szedték a „kékmálnát”, a vadszedret, főzték belőle a szörpöt. Erdészcsaládnál vaddisznókolbász, fácán, szarvashús gyakran került az asztalra. Nagybátyja, Rencz János erdőmérnök a Visegrádi Erdészet igazgatója volt évtizedeken át. Erdésztechnikus nagynénje pedig nyugdíjasként a Telgárthy-rét fölötti füvészkertben vezetett csoportokat. Ott, a Muflonkunyhóban lakott „Bandi bácsi”, aki a körzetre felügyelt, és ő lett Mariann fiatalon megözvegyült édesanyjának későbbi férje. Békében boldogan éltek a víz, villany nélküli kis faházban. Úgy tűnik, sikerült a természet és a művészet iránti vonzódást a Szilágyi lányoknak is továbbadni. Zsófi művészetterápiás foglalkozást tart óvodában. Bogi fotós, majd keramikus iskolát is végzett, és a jövő igényeivel elkészítette a műhely webshopját.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.