Back to top

Az utolsó ostromlott vár

A Mecsek hemzseg a legendáktól, regéktől és népi mendemondáktól. Ha nem is minden kőnek, de számos kútnak, sziklának, romnak vagy barlangnak, keresztnek és képes fának története van, némelyiknek több is. Ha végigpásztázzuk a Kelet-Mecsek vadregényes domborzatát, az egyik meredek hegycsúcson Máré vára tűnik elő a rengetegből. Az egykori lovagvár falai máig őrzik a múlt szövevényes titkait, és ezzel együtt a helyhez kapcsolódó mondákat is.

Magyaregregy környékén másfél tucat elpusztult középkori falut tártak már fel, így a legrégebbi történetek eredete sokszor homályba vész. A monda szerint a közelben egykor két vár állott.

Fotó: Pazirik Informatikai Kft.

Magyaregregytől délre, Máré várában a frissen házasodott Móré Fülöp élt, a közeli Miklós-várban pedig testvére, a nőtlen Miklós gróf lakott. A király hívó szavára azonban Fülöp hadba vonult, és bár arra kérte szépséges ifjú feleségét, hogy várjon rá hűségesen, ahogy múltak az évek, az ara egyre kevésbé bízott a vitéz hazatértében, így elsiratta halottnak hitt férjét.

A szomszédos vár ura, Miklós egyre gyakrabban látogatta a bánatos „özvegyet”, mígnem Máré várának asszonya többé nem törődött urának tett hűségi fogadalmával. A gróffal kibontakozó szerelmük gyümölcse csodaszép kislány lett, ám éppenhogy nővé érett, a halottnak hitt Máré vitéz mégis hazatért a hosszú csatározásból. A hűtlenség és árulás éktelen haragra gerjesztette, és mérgében mindkét várat halomra lövette az ágyúival. Ott pusztult el az asszony Miklós gróffal együtt. A romok alól az anya utolsó erejével még megátkozta tulajdon leányát, aki ugyan életben maradt, de azóta is a vár pincéjében raboskodik a temérdek kinccsel együtt.

Az átok alól csak minden 77. évben, piros pünkösd hajnalán van esélye szabadulni, amikor kijöhet börtönéből a Vár-völgyi patakban fürödve fésülgeti hosszú haját. Ha ilyenkor járna arra egy jókötésű vadász, aki egymás után megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát, megszűnne a rabság, és a hős nemcsak a lányt, de a beomlott pincében elrejtett temérdek kincset is elnyerné. Mostanáig azonban nem akadt ilyen versenyző, így az elátkozott lányt tovább őrzi az ott álló három kőkatona, és a Vár-völgyi szél néha még ma is magával hozza sóhajait – szól a rege.

Fotó: Guba Csaba

Castrum Mare

Vajon inkább a valós történetek hatnak a legendákra, vagy fordítva? Máré vára – legalábbis ami maradt belőle – ma látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont. De a hely stratégiai jelentőségét feltehetően már a rómaiak is felismerték, akik őrtornyot építettek ide.

A Máré vár keletkezése a régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehető. Az épület és a birtok az idő során több ízben átalakult: a gótikus vár a 16. század elején reneszánsz stílusban épült újjá, majd a török időkben inkább katonai szempontból nyúltak hozzá, így például külső védművekkel is bővült.

Az erősséget először Castrum Mare alakban, egy 1316-ban kelt oklevél átírásában említik, amelyben I. Károly király Bogár István várnagynak adományozta a birtokot. A vár körülötti viszályok olykor a szappanoperáknál is szövevényesebben alakultak – kitartó taktikázás és hosszú pereskedések, birtoklás és elzálogosítás, fej- és jószágvesztés, drága örökösök és szemtelen rablások követik egymást az évszázadok során.

Virtuális történelmi séta

A vár közelében halad el az összesen 320 kilométer hosszú Dél-Dunántúli Piros Túra, melyen végighaladva megismerhetjük a Dél-Dunántúl kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit. A várkapunál pecsételőhelyet is találunk. Máré vára szerdától vasárnapig, 10-18 óráig látogatható, a Várkapitány telefonszáma és további hasznos információk (például a megközelítésről vagy az aktuális látogathatóságról) a marevar.hu oldalon olvashatók. A Mecsek rejtett ékköve néven, egy ingyenesen letölthető alkalmazás segítségével, virtuális séta keretében egy interaktív történelmi időutazást is tehetünk. Emellett az elméleti rekonstrukció fázisairól több videót is találunk az interneten.

Fotó: Pazirik Informatikai Kft.
Pazirik Informatikai Kft.
Pazirik Informatikai Kft.

A Kelet-Mecsek remek túraútvonalakkal és számos érdekes úti céllal várja a természetjáró közönséget. Ellátogathatunk a magyar Svájcnak nevezett Óbányai-völgybe, felfedezhetjük az üveges mesterség emlékeit Kisújbánya és Pusztabánya környékén, Püspökszentlászlón arborétum és a Házaspárok útja vár, de érdemes a Mecsek legmagasabb csúcsát is meghódítani, és körbenézni a Zengő új kilátójáról.

A török, a tűz és a tank

A várat Pécs eleste után, 1543-ban ellenállás nélkül foglalták el a törökök, és csak a 16. század végén álltak tovább. Mivel addigra a vár stratégiai szerepe lassan leáldozott, az elhagyatott épületet a természet fokozatosan visszahódította magának. Feltehetően egy tűzvész következtében pusztult el, a következő században már csupán elhagyott romként említik a pécsi püspök birtokában.

Ám a sasfészek még akkor sem nyugodhatott békében. Ahogy a várról szóló legendában is, meg kellett érnie egy utolsó ostromot. 1956-ban a Vár-völgyből egy orosz tank a romok mögött menedéket kereső szabadságharcosok, a „Mecseki láthatatlanok” közé tüzelt. Máré várát ezért nevezik az utolsó ostromlott magyar várnak.

A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vár- történeti kiállítást rendeztek be a helyben talált leletekből.

A vár ma már ismét élettel telhet meg a Várkapitány felügyelete alatt. A csoportok mellett a kirándulók előtt is nyitva a kapu, és ha fellépcsőzünk a falak pereméig, páratlan kilátásban lehet részünk.

Fotó: Laczkó Martin

Boszorkányos vidék

A vár alatt és közelében egykor számtalan vájat haladt. Az alagútrendszerből állítólag még a tíz kilométerre fekvő Szászvár település is elérhető volt a föld alatt, mindenesetre jó alapot adtak a várhoz kötődő történetek kialakulásához.

Ha igazak a régi legendák, a közeli Magyaregregy lakóinak nem sok nyugalmas éjszakája lehetett. A sárga kereszt, majd a zöld sáv turistajelzést követve elérhető a Barna-kő sziklamonstrum környéke, ami a néphiedelem szerint szellemek tanyája volt, akik a hegy gyomrába fúrt alagutakban hangos kopácsolással kutattak arany után éjjelente.

A Mária-kút közelében lévő vadregényes völgy egy része még napsütéses időben is nyirkos és sötét. Ez a Rikájó, ahol a legenda szerint a környék vasorrú banyái gyülekeztek szombat éjjelente, hátborzongató visításaikat és rikoltozásukat messze vitte a szél. Állítólag a környékbeli családok rosszalkodó gyerekeit is azzal ijesztgették, hogy a Rikájóba küldik őket – és ettől még a legrakoncátlanabbak is megszelídültek.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt.

Légifelvételek és rekonstrukciós fotók:
Pazirik Informatikai Kft.

MMG Direkt

Az idei szüret nagyon jól indult. A korai fajták mennyiségben és minőségben is remek eredményeket produkáltak. Egymást követő két jó évjárat után 2021 is reményekkel telinek ígérkezik. Ugyanakkor, ha tájegységekre bontjuk, az egyes területek között nagy lesz a szórás minőségben és mennyiségben egyaránt. Légli Ottóval a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az idei év nehézségeiről, extrém időjárásáról, a klímaváltozás és a szőlőfajták kapcsolatáról, illetve arról, miként változtak borfogyasztási szokásaink az elmúlt években.

Kihívásokkal teli, de ígéretes szüret 2021-ben – Légli Ottó elnök, HNT | MMG - Direkt

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.