Back to top

Ebéd az ország közepén

A hajdani alföldi vízszabályozások nehéz helyzetbe hozták a kiskunsági homokhátság erdőállományait, a folyók áramlási sebessége felgyorsult, ettől egyre jobban „berágták” magukat a medrükbe, és ennek következményeként a talajvízszint süllyedt. Ezek ismeretében gondolhatnánk, hogy az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson napégette homok, pusztai növényzet vár ránk.

Ezzel szemben hatalmas fák árnyékában sétálhatunk, az erdő ölelésében fekvő Pusztavacsi Vendégháznak pedig nemcsak remek elhelyezkedése, hanem ínyenc konyhája is hívogatja a kirándulókat. A szállást a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. üzemelteti és jó gazdája a környező erdőknek is.

Pusztavacs és környékén szemet gyönyörködtető a rengeteg, Robin Hood is megirigyelné, pedig a sherwoodi vadon is tekintélyt parancsoló volt. A talajvízszint csökkenése ellenére a fásszárúak elegendő nedvességet találnak, hiába a felszíni homokborítás.

Találkozhatunk itt évszázados tölgyekkel, sűrű akácosokkal, illetve ligetes nyárasokkal.

A nyugalmi vízszint hét méter mélyen található, ezért a vízrendezést megelőzően jellemző gyümölcsösök és szőlők helyét is erdők foglalják el, ennek köszönhető a környék kedvező mikroklímája. A több ezer hektáros erdőtömb emberi beavatkozásnak köszönhető, hiszen az alacsony vízszint miatt a természetes erdőfelújítás nem valósítható meg.

„Itt a kocsányos tölgynek vannak még olyan reliktum egyedei, melyekkel akár dédszüleink is találkozhattak” – hívta fel a figyelmet Magyar István, a NEFAG Zrt. műszaki és vadgazdálkodási vezetője. Olyan értékes genetikát hordoznak, melyek jó reménységgel újabb száz esztendő újulatának alapjait jelenthetik. Erre pedig bátran alapozhatnak az erdőgazdálkodók.

A Pusztavacsi Vendégház területén a délidő ellenére is két őzsuta „fogadott” bennünket, szemmel láthatóan megszokták az emberi jelenlétet.

A nagy, összefüggő erdő tekintélyes vadállománynak ad otthont. Az 1800-as évek közepén Pusztavacson és környékén telepítették az első dámszarvas-állományt.

Az akkori szakemberek jól választottak, az állatok nagyszerűen érzik magukat, szaporodnak. Aki ellátogat erre a festői szépségű helyre, nemcsak a növényekben gyönyörködhet, de szinte testközelből figyelheti meg a vadon élő állatokat is. Találkozhatnak rudliba verődő dámokkal, őzek csapataival, illetve vaddisznókondákkal. Emellett aranysakál, borz és róka is él a környéken. Nagyon sokszínű az erdei közösség, ahol minden élőlénynek megvan a maga szerepe.

A tölgyesek kincse

A NEFAG Zrt. kezelésében lévő, meszes kémhatású talajokon zöldellő jászsági tölgyesek Magyarország kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhelyei; ott gyűjthető Közép-Európa legkiválóbb nyári szarvasgombája. Az erdőgazdaság több különleges terméket is kínál a fogyasztóknak. Az akácméz kandírozott szarvasgombával sós és édes ételekkel egyaránt harmonizál. Ajánlják salátákhoz, öntetek készítéséhez, krémlevesekhez, mustárral keverve sült húsok mellé, desszertek, sütemények, fagylaltok, turmixok ízesítőjeként, vagy akár vajas kenyérre csorgatva. A kétféle – hidegen sajtolt és finomított – szarvasgombás szőlőmagolaj bármely étel nagyszerű kiegészítője lehet, engedi érvényesülni az alap ízeket, miközben plusz kulináris élményt nyújt. A szarvasgombás fűszersó szintén sokrétűen felhasználható, előételek, levesek, főételek, köretek, desszertek is ízesíthetők vele.

Pusztavacs zsáktelepülés, és szinte teljes egészében erdők fogják körbe, külterületének 63 százaléka fával borított. A település akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. Ez a pont az északi szélesség 47. fok 11. fokpercén, és a keleti hosszúság 19. fok 30. fokpercén fekszik. Ennek tiszteletére építették 1979-ben a nyolcszögalakú, 11 méter magas, impozáns Jeltornyot. A 2004-ben felújított, kedvelt turistacélpont környezete természetvédelmi terület, ahol a kis- kunsági legelők több értékes társulása is megtalálható.

Az első írásos említés 1274-ből való Pusztavacsról. A település szívében titokzatosan meghúzódó templomrom a régi korok mementója. Egyes források szerint a templom már az Árpád-korban állt, mások a 14. századra teszik az építését.

A 12 méter magas falazatok anyaga kő és tégla, az épületmaradvány ma műemlék. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, előtte áll a 13 aradi vértanúról készített kopjafás szoborcsoport és a helyi tanítók emlékének állított faragott faoszlop. A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében áll Coburg-kastély (a Főtanácsos kastélya) jellegzetes homlokzatával, impozáns megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

A Budapesthez közeli Pusztavacsot sokan nem csak az emlékhely miatt keresik fel, szívesen kirándulnak a környékbeli erdőkben. Turistautak szelik át, és a sík terep a kerékpározókat is vonzza. Az erdőgazdaság kezeli a közeli Pusztavacsi Parkerdőt, ahol pihenőhelyeket, esőbeállókat, piknikezési lehetőséget alakítottak ki. Lenyűgöző tölgyerdőben járhat az erre kiránduló.

A Pusztavacsi Vendégházat 2013-ban építették a régi vadászház helyére, idényben a vadászatot kedvelők népesítik be, az év többi időszakában viszont nyitva áll a nagyközönség előtt is. Hat szobával, az azokhoz tartozó konyhával várják a vendégeket. Sokan elsősorban a csendért jönnek, mások gyalogos csillagtúrákat szerveznek, vagy járműbe ülve a távolabbi nevezetességeket fedezik fel.

Remek az elhelyezkedése, hiszen könnyen megközelíthető – Budapesttől 55 kilométernyire fekszik, az M5-ös autópálya szomszédságában –, mégis távol esik a nagyváros zajától.

A magas színvonalon tervezett és ízlésesen kivitelezett vendégház hangulatos családi rendezvények, esküvők, baráti találkozók helyszíne. Korlátot csak befogadó képessége jelent, mivel egy időben legföljebb negyven főt tudnak leültetni az éttermi részben. Jól felszerelt konyhájuk, képzett szakácsuk a legkényesebb igényeket is kielégíti. Főzéskor természetesen a vendégek gasztronómiai érzékenységét is figyelembe veszik.

Az erdő, a jó szemű vadászok megkönnyítik a konyha alapanyag-választását, a vadételek leggyakrabban dámhúsból készülnek. Sültek, pörköltek, raguk kerülnek a tányérra, de esetenként fácán is jut a levesbe. „A vendégház specialitása a rántott dámgerinc, melyhez a húst néhány napon keresztül tejes-fűszeres lében pácolják, mielőtt a serpenyőbe teszik. Nem volt még olyan vendég, aki visszautasította volna” – árulta el Kovács Zoltánné Erős Katalin, a konyha rendíthetetlen őre. A sültekhez viszont a boros vagy mustáros pác illik legjobban.

Erdei gombát, gyümölcsöket vásárolnak, a szomszédos faluból származik a sajt, míg a környékbeli termelők, kisgazdák kertjei a friss alapanyagok kimeríthetetlen forrásai.

A NEFAG Zrt. kincse, a szarvasgomba gyakran játszik főszerepet a tányérokon, egyedi íze semmivel sem összetéveszthető. Az ételek ízesítésére használják nyersen, készítenek szarvasgombás olajat, sót, mézet, de kedvelt ínyencség a vajhoz reszelt szarvasgomba is.

Sokan jönnek el a szakácsnő főztjének egyedi ízvilágát megismerni, szeretik az általa vezetett konyhát. Étlapot senki ne várjon, a fakanál korlátlan ura mindig az adott évszaknak, az alapanyagoknak megfelelő ételeket készíti. A minőségről sokat elárul, hogy még soha nem érkezett hozzá panasz.

Sóskakrémleves baconchipsszel

Hozzávalók: 100 dkg sóska, 3 evőkanál liszt, 5 dl tejszín, 50 dkg bacon, ízlés szerint só, bors, cukor.

Elkészítés: A sóskát apróra vágjuk, kevés olajon megpároljuk, amikor megpuhult összeturmixoljuk. Felöntjük vízzel, sóval, borssal, cukorral ízesítjük, végül hozzáadjuk a lisztből és a tejszínből készített habarást és összeforraljuk. A bacont 3×3 cm-es darabokra aprítjuk, majd kevés olajon ropogósra sütjük. Kiszedés után az olajat lecsepegtetjük róla. A kész levest a ropogós baconchipsszel tálaljuk.

Szarvasgerinc wellington módra,
szarvasgombás burgonyapürével

Hozzávalók: 80 dkg szarvasgerinc, 100 dkg csiperkegomba, 50 dkg leveles tészta, 40 dkg serrano sonka, 1 tojás, ízlés szerint só, bors, mustár, kakukkfű. A körethez: 1 kg burgonya, 20 dkg vaj, 1-2 db szarvasgomba, 3 dl tej, só ízlés szerint.

Elkészítés: A csiperkegombát megtisztítjuk, nagyon apróra vágjuk, fűszerezzük sóval, borssal, kakukkfűvel, majd zsíron/olajon lepirítjuk. Amíg hűl a gomba, a gerincet is befűszerezzük, mustárral bekeverjük, és a serpenyőben minden oldalára kérget pirítunk. Folpackra sorba kiterítjük a sonkaszeleteket, bekenjük a gombás péppel, majd rátesszük a húst, szorosra csavarva feltekerjük és betesszük a fagyasztóba. Kinyújtjuk a leveles tésztát, majd a hűtött húst kicsomagoljuk, ráhelyezzük a tésztára és szorosan feltekerjük, végül egy felvert tojással bekenjük. A 180 Cº-ra előmelegített sütőben 50 percig sütjük. A körethez a burgonyát bő vízben megfőzzük, ha puha leszűrjük, majd burgonyatörővel áttörjük, és hozzáadjuk a vajat, a forró tejet és a sót. Tetszőleges mennyiségű friss szarvasgombát reszelünk bele, majd habosra keverjük.

Citromos-levendulás szelet

Hozzávalók a piskótához: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 6 evőkanál liszt. A citromos krémhez: 2 citrom leve és lereszelt héja, 10 dkg cukor, 2 tojás, 30 g vaj, 25 dkg mascarpone, 200 ml tejszín.

A levendulás krémhez: 4 dl tej, 3 evőkanál levendulaszirom, 1 csomag tejszínes pudingpor, 40 g liszt, 20 dkg cukor, 25 dkg vaj, 25 dkg mascarpone.

Elkészítés: A szokásos módon piskótát sütünk, három lapba vágjuk. A krémhez a két citrom levét és lereszelt héját a cukorral és a tojással gőz fölött besűrítjük, majd ha kicsit hűlt, belekeverjük a vajat. A mascarponét felverjük tejszínnel, majd hozzáadjuk a teljesen kihűlt citromkrémet. A levendulás krémhez beleszórjuk a tejbe a levendulát és gyöngyözésig főzzük, majd fedő alatt pihentetjük. Ha kihűlt, leszűrjük a tejet, újraforraljuk, hozzáadjuk a lisztet és a pudingport, és keményre főzzük. Amíg kihűl a puding, a vajat kikeverjük a cukorral és a mascarponéval. Ehhez a keverékhez adjuk a félretett pudingot és ezt is alaposan kikeverjük. Csillagcsővel szerelt nyomózsákba tesszük mindkét krémet, a krémcsíkokat váltakozva nyomjunk a piskótalapra, végül tetszőlegesen díszítjük.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Mi kerül a karácsonyi halászlébe? – Tápláló és egészséges a magyar hal

Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a hazánkban megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékük révén az egészséges táplálkozás részei. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal elengedhetetlen kelléke is.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.