Back to top

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.

Észak-Nyugat Lengyelország területe szokatlan erdőnek ad otthont, amelynek fái természetellenesen hajlottak meg. Így a Görbe Erdő lett a régió egyik látványossága, amely külföldről is vonzza a turistákat.

Fotó: Pixabay

A Görbe Erdő mintegy harminc kilométerre délre található Szczecintől, ahol 0,5 hektáros területen helyezkednek el az érdekes alakú fák, amelyekről senki nem tudja, miért így növekedtek.

A terület szigorúan védett természeti érték.

A természet különlegessége ez, amely mintegy száz furcsán torz fenyőből áll, de sajnos a kora miatt részben haldoklik. Az erdőfelügyelőség ezért úgy döntött, hogy új Görbe Erdőt telepít.

- Nemrégiben észrevettük, hogy a Görbe Erdőnk, amely világszínvonalú látványosság, öregszik, a fák lassan elpusztulnak. Az 1970-es években még 400 finoman meghajlott fenyő volt itt, most már csak száz maradt.

Fennáll a veszélye annak, hogy a következő években eltűnik, mert területe egyre csökken. Ez egy természetes folyamat, amely előttünk zajlik. A fenyőfa körülbelül száz éves kort ér meg, és most az élete a végéhez közeledik." - mondta Andrzej Szelążek, a szczecini állami erdők regionális igazgatóságának vezetője.

A Görbe Erdő revitalizációs terve többek között két terület létrehozását irányozza elő, és kétféle módon próbálják meg újratelepíteni. Az egyiken egyikén a Görbe Erdőt alkotó fák magjaiból nyert csemetéket ültetnek el. Így megfigyelhető lesz, hogy hajlamosak-e a törzsek csavarodására. A másik parcellán a fenyőcsemetéket mechanikusan deformálják.

Fotó: Pixabay

A szakemberek elmondták, amint ezek a csemeték elkezdenek növekedni, néhány év múlva megkezdik a hajlítási folyamatot. Lassan eltávolítják a fő hajtást, és meghagynak egyet, a legerősebb oldalágat, amit meghajlítanak, és megfigyelik, hogyan viselkednek növekedés közben a törzsek. A revitalizáció első szakaszának részeként 1100 fenyőcsemetét ültetnek el.

Semmilyen dokumentáció nincs arra vonatkozóan, hogyan történhetett a fák torzulás.

de azt feltételezik, hogy valami oknál fogva hasonló módon alakult ki, azaz az oldalhajtások vették át a főszerepet. és így jött létre Görbe Erdő.

Fotó: wikipedia

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/turystyka.wp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

A feldolgozókat is rosszul érinti a gyenge almatermés

Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet keddi közleményében.

Ötven hektárnyi ősgyep és nádas égett le

Ősgyep és nádas égett mintegy ötven hektárnyi természetvédelmi területen, Átány közelében - közölte a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő kedden az MTI-vel.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.