Back to top

Tizenhároméves csúcson a búza ára

A termelők örülnek neki, hogy rekordot dönt a búza ára – de mi lesz a fogyasztókkal? A szerb kormány a maga módján próbálja kezelni a helyzetet. Idén a legjobban termő és a legjobb minőséget adó haszonnövények egyike volt a búza Szerbiában, a többi kalászos gabonafélével és az olajrepcével együtt. A tavaszi vetésű haszonnövények kivétel nélkül kevesebbet termettek a vártnál.

Az ország tárolóiban jelenleg 3 és fél millió tonna kenyérnekvaló vár értékesítésre. Ebből 1,7 millió tonna fedezi az ország szükségleteit, a többit külföldön értékesítik. Egyedül az jelent gondot, hogy a búzatermesztők többsége, látva, hogy a kenyérnekvaló világpiaci ára folyamatosan emelkedik, nem adta el, hanem csak tárolásra adta be a terményt a toronytárolókba.

Most úgy néz ki, hogy a még magasabb ár reményében továbbra sem sietnek értékesíteni.

Branislav Nedimović: egy klasszikus agrárország viszonylag könnyen alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez
Branislav Nedimović: egy klasszikus agrárország viszonylag könnyen alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez
Aki idén aratáskor meg volt szorulva és eladta a termést, annak be kellett érnie 19–20 dináros búzaárral, pedig jelenleg már 31 dinárt fizetnek a standard minőségű búzáért a felvásárlók (1 RSD = 3,11 HUF). Ilyen ára 2008 óta nem volt Szerbiában a kenyérgabonának.

Nőtt a búza vetésterülete

Az utóbbi években Szerbiában 550–600 ezer hektár között volt a búza vetésterülete, de idén – a nem végleges, becsült adatok alapján – legalább 900 ezer hektáron került földbe a mag.

A vetésterület növekedéséhez a búza csillagászati ára mellett az idei csapadékhiány is hozzájárult,

ugyanis a múló évben kiderült, hogy az őszi vetésű haszonnövények (búza, olajrepce) jól hasznosítják a téli csapadékot, és kevésbé hatott ki a fejlődésükre a tavaszi-kora nyári szárazság, mint a legnagyobb területeket elfoglaló szójáéra és kukoricáéra.

A magas búzaár értékéből elvesz az alapanyagok drágulása

Branislav Nedimović szerbiai mezőgazdasági miniszter a minap arról beszélt, hogy az idei őszi vetés azért kerül átlagosan több mint 55 ezer dinárba (460 euróba) hektáronként, mert drasztikusan drágult a műtrágya, a növényvédő szer, az üzemanyag és a vetőmag. A műtrágya ára a duplája a tavalyinak, és még mindig folyamatosan drágul. Mivel műtrágya Szerbiá­ban nincs elegendő, ezért Oroszországból, Magyarországról, Horvátországból, Romániából kell behozni.

A földgáz árának emelkedése miatt ennek a termelési alapanyagnak is folyamatosan nő az ára, az összes országban.

Így néz ki a „szociális” kenyér Szerbiában
Így néz ki a „szociális” kenyér Szerbiában
Ugyancsak emelkedik a foszfor- és a kálium alapanyagok ára, és mint mondta, ennek a folyamatnak sajnos nem lehet elejét venni.

Mit szólnak az árak emelkedéséhez a fogyasztók?

Arra a kérdésre, hogy mindez hogyan hat az élelmiszerek árára, a politikus azt válaszolta (mi mást mondhatott volna): A termelési költségek meg kell, hogy jelenjenek a késztermék árában, mesterségesen lehetetlen féken tartani őket. Meggyő­ződése, hogy a szerb mezőgazdaság sem működhet a nemzetközi trendektől függetlenül. Ez van. Tetszik, nem tetszik, ebben a helyzetben kell feltalálnunk magunkat, fogalmazott az agrártárca vezetője.

Elmagyarázta, hogy a koronavírus-járvány tektonikus zavarokat okozott az élelmiszerpiacon, de valószínűnek tartja, hogy Szerbia könnyebben megússza őket, mint sok más ország,

ugyanis kiváló termőképességű talajokkal rendelkezik, és sokkal több élelmiszernek valót termel, mint amennyire szüksége van. Éhezéstől tehát a nyugat-balkáni országban egyelőre nem kell tartani. Nedimović kiemelte: „Az itteni mezőgazdasági termelők számára jó, hogy 50–70 százalékkal is megugrott a gabona ára”.

Mit mond az agrárközgazdász?

Žarko Galetin azzal magyarázza a helyzetet, hogy a koronavírus-járvány miatt felborult a kereslet és a kínálat korábbi egyensúlya a világpiacon. Az élelmiszerimportáló országok hatalmas készleteket halmoznak fel, emiatt megugrott az élelmiszer iránti kereslet. Ez aztán az árak drasztikus növekedését eredményezte – magyarázza a belgrádi agrárközgazdász.

A gabonafélék és az olajnövények ára különösen magasra szökkent, az áremelkedés esetükben a 60 százalékot is eléri. Ennek következtében most még inkább padlóra kerültek az állattenyésztők, ugyanis a takarmánygyártók könyörtelenül bekalkulálják az állati tápok árába a nyersanyagok árának emelkedését. Az így felduzzadó árakat viszont képtelenek megfizetni a tenyésztők.

– Akárhogy is nézzük, az előállt helyzet azt fogja eredményezni, hogy a hús is drasztikusan megdrágul – teszi hozzá a szakember.

Ezért most az a kérdés, hogy a kormány képes lesz-e tenni valamit annak érdekében, hogy a fogyasztók is jól járjanak, és a termelők se károsodjanak. Merthogy ez volna az ideális megoldás.

Emlékeztetett rá, hogy a nyár folyamán a kormány 7-ről 10 dinárra emelte az értékesített tej literje után a termelőknek járó támogatást, és közölte, hogy a múlt héten jó hírek érkeztek Kínából. Peking azt kérte, hogy Szerbia már csak néhány „dokumentumot” juttasson el hozzájuk, hogy engedélyezzék a csirkehús kivitelét a hatalmas ázsiai piacra. Erről később részletesebben beszámolunk, a tejre azonban már néhány sorral lentebb visszatérünk.

„Szociális kenyér" Szerbiában

Egyelőre maradjunk a drága búzából készített kenyér áránál! A szerb kormány kínosan ügyel rá, hogy az ország leg­elesettebb lakói ne éhezzenek, ezért úgy határozott, hogy továbbra is korlátozza a T-500-as típusú lisztből készülő fehér kenyér árát. Ezek a kenyerek legalább fél éven át nem lehetnek drágábbak 46 dinárnál (1 RSD = 3,11 HUF).

Eddig 46,5 dinár volt a limitált ár. Hogy most miért lett fél dinárral olcsóbb, nem tudni.

Egyébként a szabadpiacon ennek a kenyérnek 55–60 dinár lenne az ára. A többi kenyérfajta szabadáras, vagyis attól egyelőre nem kell tartani, hogy a pékek tönkremennek.

Az olcsó kenyérhez az állami árutartalékokból biztosít olcsó lisztet a kormány. A miniszter jelezte, hogy 30 ezer tonna búza van félretéve erre a célra. A tartalékból mindössze 30 dínárba kerül 1 kilogram T-500 liszt.

A Szerbiai Pékek Uniója támogatásáról biztosította a kormány döntését, senki nem tiltakozott ellene. Az olcsó kenyér kérdése ezzel lekerült a napirendről.

Csődközeli helyzetben a tejtermelés

A tej felvásárlási ára nyolc éve nem emelkedett
A tej felvásárlási ára nyolc éve nem emelkedett
A tejtermelők igényét nem elégítette ki az, hogy a kormány nyáron megemelte az értékesített tej literje után járó állami támogatást, ugyanis ez a tejprémium csak a töredéke a tej árának.

A méltánytalanul alacsony tejár miatt a termelők annak sem tudnak igazán örülni, hogy az agrártárca 20 ezer dinár támogatást nyújt nekik minden egyes borjú után.

Ugyanis az elmúlt egy évben a takarmány ára több mint 50 százalékkal emelkedett, de a tej felvásárlási ára nyolc éve nem nőtt. Sőt: míg 2016-ban még 42 dinárt kaptak a termelők a standard minőségű tej literjéért, addig manapság csak 36 dinárt fizetnek érte a feldolgozók. A behozott tej leverte a szerbiai tej árát. A termelők hiába hangoztatják, hogy a tej felvásárlási ára alig 60 százaléka az önköltségnek, panaszuk süket fülekre talál. Mezőgép vagy fejőgép vásárlására hiába kapnak támogatást, ha az általuk termelt tej minden egyes literje veszteséget hoz a konyhára.

A ponty ára is az egekben

Emberemlékezet óta nem volt rá példa, hogy Szerbiában a ponty ára élősúlyban elérte volna a csont nélküli sertéshús árát. Most mégis bekövetkezett. Ennek oka, hogy megdrágultak a halak etetésére használt gabonafélék. Ennek tudható be, hogy a ponty ára rövid idő alatt 50 százalékkal emelkedett.

A tenyésztők elmagyarázták, hogy nemcsak rengeteg a kiadásuk takarmányra, de a halastavak őrzése sem olcsó mulatság.

Utóbbi híján – a szerbiai viszonyokat ismerve – egy ponty sem maradna a tavakban. A halat két- vagy háromnyaras korában értékesítik, így nem kívánnak magyarázkodni.

Magas ára ellenére keresett a hal a Vajdaságban
Magas ára ellenére keresett a hal a Vajdaságban

Aki pontyot akar enni, az fizessen érte a tó tulajdonosának 320 dinárt. Aki viszont halasboltban kívánja megvásárolni, az 450 dinárt is kénytelen leszurkolni érte. Azért van, aki ezt az árat is hajlandó megfizetni, ugyanis minden valamire való halfogyasztó tudja, hogy ponty nélkül nem lehet jó halászlét főzni.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.

A koronavírus alatt ez legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

Miért együnk hazai halat?

A halételek remek élettani hatásait számos tanulmány alátámasztja. A hazai halfogyasztás mégis inkább az ünnepek és nyaralás környékére korlátozódik. Miért érdemes egész évben a mindennapi receptjeink közé is felvenni a halat? Milyen minőségűek a hazai halak, és melyek a legkedveltebb fajok? Hogyan épül fel a hazai haltenyésztés?

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Az Auchan idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre

Megállapodott az idei béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), az áruházlánc idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre - közölte az Auchan kedden az MTI-vel.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.

Segítség az eredményes pályázatbenyújtáshoz

Az Agrárminisztérium az előző évekhez hasonlóan, 2022-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati, illetve a környezet- és természetvédelmi civil szervezeteknek, hogy szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához vissza nem térítendő támogatásban részesülhessenek.

Látványosan növekedett az elmúlt években az agrárium teljesítménye

A magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 és 2021 között 161%-kal bővült – közölte Nagy István agrárminiszter.