Back to top

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

„Az Élet vize, a pálinka a népi gyógyászatban” című tárlatban öltözékek és régi fotók is szemléltetik a párlatkészítést, a felhasználását, rettegett betegségek elleni alkalmazását. Bemutatják a lepárláshoz napjainkban használt eszközöket is, amikkel kiváló minőségű pálinkát lehet készíteni.

A pálinka történetének a bemutatása szorosan kapcsolódik a Múzeumok Őszi Fesztiválja prevenciós programjaihoz.

Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Fotó: Bella Huba
Mint a kiállításmegnyitón elhangzott, a tárgyi anyagok válogatása során arra törekedtek, hogy más múzeumokkal is együttműködjenek, így a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum, illetve a zalaegerszegi Göcseji Múzeum készletéből is kiállítottak tárgyakat.

Mint a megnyitón elhangzott, a hungarikumként számon tartott pálinka története a messzi múltba, sok száz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy legenda szerint, amikor Károly Róbert (1310–1342) felesége, Erzsébet királyné köszvényes lett, már neki is gyógynövényes pálinka fogyasztását írták elő. Gyógyulásának híre egész Európában elterjedt, egyes legendák szerint még
200 évig élt a főzetnek köszönhetően Erzsébet, és akkor kezdték el az „élet vizének” hívni a szeszpárlatot.

A „Pálinkás jó reggelt!” köszönés eredendően a vidéki emberek reggeli szokására utal. A reggeli pálinkafogyasztás elmaradhatatlan része volt a paraszti életnek.

A pálinka segített az állati zsírok emésztésében, és a fizikai munka „megkönnyítésére” is fogyasztották. Magas alkoholtartalma miatt a pálinka erősen fertőtlenítő hatású, nem csoda, hogy gyomorfertőzés megelőzésére is itták.

A pálinka népi felhasználásáról jó néhány „recept” fennmaradt, a gyomorbántalmak mellett például köhögés, rekedtség enyhítésére fogyasztják étkezés után. Ha fél liter pálinkába öt erős paprikát teszünk, és legalább két hétig áztatjuk őket, felfúvódás, gyomorrontás, illetve minden ilyen típusú gyomorbántalomra jól használható. A modern gyógyszerek megjelenése előtt fájdalomcsillapításra szintén pálinkát ittak. Különféle ízesítésben, netán likőrként inkább asszonyok csemegéjének számított, ezért régen „konty alá való” pálinkáknak nevezték őket.

Azt tartották, hogy magas vérnyomásra csodaszer a fokhagymás pálinka, mert tágítja az ereket, ezáltal csökkentve a vérnyomást.

Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Fotó: Bella Huba
Megborsozott házi pálinkával kezelték a hasmenést, és a hideg ellen is védte fogyasztóját. Megfázásra is volt recept vele, ez úgy használt, hogy két evőkanál mézre öntöttek két centiliter házi pálinkát, és összeforralták fogyasztás előtt. Szakemberek azt mondják, hogy a házi pálinkának valóban van hatása, hiszen tiszta folyadékról, azaz alkoholról van szó. Az alkoholt oldószerként használták, vízben nem oldódó alapanyagok, gyógynövények folyékonnyá tételére, külső bedörzsölők alkotó részeinek kinyerésére és tartósítására. A sebek környéki szennyeződések eltávolítására, fertőtlenítésre alkalmazták ezeket a szereket. A bőrről elpárolgó alkohol hőt von el, így hűsítő érzést okoz, a csípéseket, égéseket kellemesen hűti. Teljes fertőtlenítő hatást csak 70 százalékosnál magasabb koncentrációban fejt ki, ennek ellenére, szükség esetén sokszor mentett életet, vagy kímélt meg pácienseket az amputálástól. Van pálinkát használó változata az egykor közismert köpölyözésnek is.

Alkoholt tartalmazó üvegharangocskákat tettek a bőrre, az üveg alatt az alkohol elpárolgásával vákuum keletkezett, és a vákuum szívó hatásával javították a keringést, csökkentették a gyulladásokat és a fájdalmat.

– Régen sokkal-sokkal többen és több alkalommal használták a pálinkát otthoni gyógyászati célokra, mára ez a „kezelési forma” jócskán lecsökkent. Ugyanakkor megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak – fogalmazott a tárlatot bemutató Szöllősi Edit pálinkaszakértő, hozzátéve: ez természetes dolog, hiszen manapság már oly sokféle gyógyszer és egyéb specifikus készítmény létezik, melyek kiszorítják a pálinkát. – Ugyanakkor szinte minden családban van valaki, vagy akár akadnak többen is, akik, ha meghallják, hogy baj van, azonnal a pálinkát javasolják. Fáj valami, viszket, sebes? Na, akkor ott a pálinka. Igyál egy kupicával, dörzsöld be, attól jobb lesz! – mondják magabiztosan, a régi öregekre hivatkozva. A pálinka pedig legtöbb családnál ott van kéznél, és sokan hallomásból ismerik is a hatásait, megjegyezve, hogy természetes italról van szó. Ezek a hatások persze nem bizonyítottak, de ettől még a pálinka használhat.

Az bizonyos, hogy a gyomor működését, az emésztést segíti, megkönnyíti. Nem hiába kezdik több országban is az étkezéseket egy jófajta töménnyel.

Meg esetleg utána is következik még egy… Egy biztos: a köztudatban még ott vannak a pálinka „jóságai”, de persze hozzá kell tenni, hogy mértékkel és kulturáltan kell fogyasztani. Az is tény, hogy a népi gyógyászat helyett a pálinkák – azok ezernyi fajtája – kezd elmenni a csúcsgasztronómiai felhasználás irányába. Mindent összevetve, azt mondom: igenis szükség van rá, hogy a pálinkával és gyógyászati hatásaival kapcsolatos hagyományokat megőrizzük.

A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat
A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat

A látványos és informatív kiállítás a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indul, és végigjárhatjuk, hogyan változott a pálinka szerepe az életünkben. A tárlat gazdag anyagát a múzeum támogatói által felajánlott tárgyak is színesítik. Az átfogó kiállításon azt is megtudhatják a látogatók, hogy a pálinka került be elsőként a Hungarikumgyűjteménybe.

– Még 2008-ban született meg az Európai Unióban a szeszes italok teljes körű szabályozása, amiben a pálinka is megtalálható gyümölcspárlatként, a törkölypálinkát pedig törköly kategóriába sorolták.

Amikor 2013-ban a Hungarikum törvényt elindították, és az egész mozgalom kezdődött, a magyarság nemzeti értékeinek összegyűjtésére, akkor első számú hungarikumként az akkor már uniós oltalmat élvező pálinkát választották. Természetesen a törkölypálinkát is – mondta Szöllősi Edit.

Az Élet vize, a pálinka szerepe a népi gyógyászatban című kiállítás 2022. március 19-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Kivonul a svájci csokoládégyártó Oroszországból

A csokoládégyártó svájci Lindt & Sprungli Group elhagyja az orosz piacot.

Piacra dobják a rabok által készített tésztákat

Gluténmentes tésztaüzem egységet indított az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, ahol Pasta Schönfeld márkanév alatt sajátmárkás termékeket készítenek a fogvatartottak.

EIT Food Accelerator Network - induló agrár cégek gyorsítója

Az EIT Food bejelentette azt a 61 agrárélelmiszeripari startup-ot, amelyeket kiválasztottak, hogy csatlakozzanak az EIT Food Acceleration Network (EIT FAN) 2022-höz. A kiválasztott induló projektek és vállalkozások ipari kapcsolatokra, befektetési lehetőségekre, programozásra és erőforrásokra tehetnek szert céljaik elérése és növekedésük felgyorsítása érdekében.

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.

Egyelőre nem érződik a boltokban, de az élelmiszerek világpiaci árai csökkennek

Júliusban estek a világpiacon az alapvető élelmiszeripari termények árai, derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének világpiaci élelmiszer-árindexéből.