Back to top

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

„Az Élet vize, a pálinka a népi gyógyászatban” című tárlatban öltözékek és régi fotók is szemléltetik a párlatkészítést, a felhasználását, rettegett betegségek elleni alkalmazását. Bemutatják a lepárláshoz napjainkban használt eszközöket is, amikkel kiváló minőségű pálinkát lehet készíteni.

A pálinka történetének a bemutatása szorosan kapcsolódik a Múzeumok Őszi Fesztiválja prevenciós programjaihoz.

Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Fotó: Bella Huba
Mint a kiállításmegnyitón elhangzott, a tárgyi anyagok válogatása során arra törekedtek, hogy más múzeumokkal is együttműködjenek, így a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum, illetve a zalaegerszegi Göcseji Múzeum készletéből is kiállítottak tárgyakat.

Mint a megnyitón elhangzott, a hungarikumként számon tartott pálinka története a messzi múltba, sok száz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy legenda szerint, amikor Károly Róbert (1310–1342) felesége, Erzsébet királyné köszvényes lett, már neki is gyógynövényes pálinka fogyasztását írták elő. Gyógyulásának híre egész Európában elterjedt, egyes legendák szerint még
200 évig élt a főzetnek köszönhetően Erzsébet, és akkor kezdték el az „élet vizének” hívni a szeszpárlatot.

A „Pálinkás jó reggelt!” köszönés eredendően a vidéki emberek reggeli szokására utal. A reggeli pálinkafogyasztás elmaradhatatlan része volt a paraszti életnek.

A pálinka segített az állati zsírok emésztésében, és a fizikai munka „megkönnyítésére” is fogyasztották. Magas alkoholtartalma miatt a pálinka erősen fertőtlenítő hatású, nem csoda, hogy gyomorfertőzés megelőzésére is itták.

A pálinka népi felhasználásáról jó néhány „recept” fennmaradt, a gyomorbántalmak mellett például köhögés, rekedtség enyhítésére fogyasztják étkezés után. Ha fél liter pálinkába öt erős paprikát teszünk, és legalább két hétig áztatjuk őket, felfúvódás, gyomorrontás, illetve minden ilyen típusú gyomorbántalomra jól használható. A modern gyógyszerek megjelenése előtt fájdalomcsillapításra szintén pálinkát ittak. Különféle ízesítésben, netán likőrként inkább asszonyok csemegéjének számított, ezért régen „konty alá való” pálinkáknak nevezték őket.

Azt tartották, hogy magas vérnyomásra csodaszer a fokhagymás pálinka, mert tágítja az ereket, ezáltal csökkentve a vérnyomást.

Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Fotó: Bella Huba
Megborsozott házi pálinkával kezelték a hasmenést, és a hideg ellen is védte fogyasztóját. Megfázásra is volt recept vele, ez úgy használt, hogy két evőkanál mézre öntöttek két centiliter házi pálinkát, és összeforralták fogyasztás előtt. Szakemberek azt mondják, hogy a házi pálinkának valóban van hatása, hiszen tiszta folyadékról, azaz alkoholról van szó. Az alkoholt oldószerként használták, vízben nem oldódó alapanyagok, gyógynövények folyékonnyá tételére, külső bedörzsölők alkotó részeinek kinyerésére és tartósítására. A sebek környéki szennyeződések eltávolítására, fertőtlenítésre alkalmazták ezeket a szereket. A bőrről elpárolgó alkohol hőt von el, így hűsítő érzést okoz, a csípéseket, égéseket kellemesen hűti. Teljes fertőtlenítő hatást csak 70 százalékosnál magasabb koncentrációban fejt ki, ennek ellenére, szükség esetén sokszor mentett életet, vagy kímélt meg pácienseket az amputálástól. Van pálinkát használó változata az egykor közismert köpölyözésnek is.

Alkoholt tartalmazó üvegharangocskákat tettek a bőrre, az üveg alatt az alkohol elpárolgásával vákuum keletkezett, és a vákuum szívó hatásával javították a keringést, csökkentették a gyulladásokat és a fájdalmat.

– Régen sokkal-sokkal többen és több alkalommal használták a pálinkát otthoni gyógyászati célokra, mára ez a „kezelési forma” jócskán lecsökkent. Ugyanakkor megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak – fogalmazott a tárlatot bemutató Szöllősi Edit pálinkaszakértő, hozzátéve: ez természetes dolog, hiszen manapság már oly sokféle gyógyszer és egyéb specifikus készítmény létezik, melyek kiszorítják a pálinkát. – Ugyanakkor szinte minden családban van valaki, vagy akár akadnak többen is, akik, ha meghallják, hogy baj van, azonnal a pálinkát javasolják. Fáj valami, viszket, sebes? Na, akkor ott a pálinka. Igyál egy kupicával, dörzsöld be, attól jobb lesz! – mondják magabiztosan, a régi öregekre hivatkozva. A pálinka pedig legtöbb családnál ott van kéznél, és sokan hallomásból ismerik is a hatásait, megjegyezve, hogy természetes italról van szó. Ezek a hatások persze nem bizonyítottak, de ettől még a pálinka használhat.

Az bizonyos, hogy a gyomor működését, az emésztést segíti, megkönnyíti. Nem hiába kezdik több országban is az étkezéseket egy jófajta töménnyel.

Meg esetleg utána is következik még egy… Egy biztos: a köztudatban még ott vannak a pálinka „jóságai”, de persze hozzá kell tenni, hogy mértékkel és kulturáltan kell fogyasztani. Az is tény, hogy a népi gyógyászat helyett a pálinkák – azok ezernyi fajtája – kezd elmenni a csúcsgasztronómiai felhasználás irányába. Mindent összevetve, azt mondom: igenis szükség van rá, hogy a pálinkával és gyógyászati hatásaival kapcsolatos hagyományokat megőrizzük.

A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat
A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat

A látványos és informatív kiállítás a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indul, és végigjárhatjuk, hogyan változott a pálinka szerepe az életünkben. A tárlat gazdag anyagát a múzeum támogatói által felajánlott tárgyak is színesítik. Az átfogó kiállításon azt is megtudhatják a látogatók, hogy a pálinka került be elsőként a Hungarikumgyűjteménybe.

– Még 2008-ban született meg az Európai Unióban a szeszes italok teljes körű szabályozása, amiben a pálinka is megtalálható gyümölcspárlatként, a törkölypálinkát pedig törköly kategóriába sorolták.

Amikor 2013-ban a Hungarikum törvényt elindították, és az egész mozgalom kezdődött, a magyarság nemzeti értékeinek összegyűjtésére, akkor első számú hungarikumként az akkor már uniós oltalmat élvező pálinkát választották. Természetesen a törkölypálinkát is – mondta Szöllősi Edit.

Az Élet vize, a pálinka szerepe a népi gyógyászatban című kiállítás 2022. március 19-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszagolják a beteg húst

A skót kormány bejelentette egy kutyás csapat létrehozását, amely segít megelőzni az afrikai sertéspestis és más egzotikus betegségek bejutását az országba.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

A tőzsdére is kihat a rossz floridai narancstermés

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint Floridában a második világháború vége óta a legalacsonyabb lehet a narancstermés - írta hétfőn a The Wall Street Journal.

Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Új GM-jelölési előírás az USA-ban

Január 1-jével megváltozott a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek jelölése az USA-ban.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Február végéről nyárra halasztották a nagy biokiállítást

A regisztrált kiállítók kérésének eleget téve, illetve a tervezhetőség érdekében úgy döntöttek a szervezők, hogy a február végi időpontról július 26–29-re halasztják a nürnbergi Biofach – Vivaness kiállításpárost.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.