Back to top

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Mennyire veszélyes a klímaváltozás az élelmiszertermelésre? | Szűcs Mihály, OMSZ | MMG - Direkt

 

Európai Bizottság 2017-ben elrendelt egy direktívát, amelyben a bizottság által meghatározott ágazatok számára hasznos adatokat kötelező nyilvánosságra hozniuk a tagországoknak – ide tartoznak a meteorológiai adatok is. Így Országos Meteorológiai Szolgálatot érintő kormányrendelettel június 6. óta az OMSZ adattárából számos adat elérhető. Ide tartoznak a megfigyelési és előrejelzési adatok, amik a visszajelzések alapján évről évre frissülnek, ezzel számos ágazat, így a mezőgazdaság szereplői is hasznos információkhoz juthatnak, segítve ezáltal az előretervezést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatosan monitorozza a felmelegedési folyamatok alakulását hazánkban, ehhez kapcsolódóan közel 120 évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre.

A mérések során számos hatást le kell szűrni, hogy hiteles adatok kerüljenek az OMSZ adattárába, amelyek azt mutatják, hogy évről évre pár százalékfokkal felkúszik a hőmérő higanyszála.

– A változó időjárás szélsőségeket is eredményez, egyre hosszabbodnak az aszályos periódusok és a hőhullámok hossza – mondja Szűcs Mihály, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi elnökhelyettese, az előrejelzési és éghajlati főosztály vezetője, aki az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnessel, lapunk munkatársával beszélgetetett. – Ezeket az extrémitásokat klímamodellezéssel próbáljuk szimulálni – folytatja a szakember –, hogy mi várható időjárásunkban az elkövetkező évtizedben.

Azonban ezek az előrejelzések számos ismeretlen egyenlettel terheltek, hiszen a légköri folyamatok, a vulkáni hamu megjelenése, az óceániai áramlatok és a jégtakarók változása mind befolyásolják a felmelegedési folyamatokat. Az optimista megközelítés az, ha nagyjából másfél Celsius-foknyi emelkedésnél sikerülne megállítani a globális felmelegedést, ha ez egy egyáltalán még lehetséges. Mindez, persze, a globális társadalom hozzáállásán is múlik.

- A mezőgazdaság különösen érdekelt az éghajlat változásában. Az látszik, hogy a mediterrán övezet valamelyest feljebb tolódik, ami az aszályos periódusokat és hőhullámok hosszának a növekedését okozza

– utóbbi kitolja és egyben csökkenti a fagyos napok számát. A jövőben is várható a csapadékos napok számának a csökkenése, ugyanakkor az egy nap alatt lehulló csapadékösszeg növekszik – így teljes bizonyossággal nem tudjuk kijelenti, hogy az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenne – mondja Szűcs Mihály. A csapadék eloszlása viszont már annál inkább változik. Egyes térségekben fokozott öntözésre lesz szükség, máshol a hirtelen nagy mennyiségű csapadék belvizeket, a földek elöntését eredményezheti.

Azonban a klímaváltozásnak a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, de valahol okozója is. Az állattenyésztésben a kérdőző állatok által termelt metán, valamint a szén-dioxid miatt jelentős az ágazat káros anyag kibocsátása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellezésének adatai azt mutatják, hogy fej fej mellett haladva a legjelentősebb kibocsátószektorok az ipar, a közeledés és a mezőgazdaság.

Várhatóan az elkövetkező 15-20 év múlva a jelenlegi trendek jelentősen nem változnak, továbbra is lassú felmelegedés várható ritkán, de nagy mennyiségben leeső csapadékkal, egyenetlen eloszlásban, illetve hosszabb szélsőségesen magas hőmérséklettel.

A tévhitekkel ellentétben az évszakok megmaradnak, a tavaszi időszakban azonban nagyobb szárazság várható az eddigiektől megszokottnál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Végre javulhat az aszályhelyzet

A következő három forró nap fokozott figyelmet igényel a vízügyes szakemberektől is, de az előrejelzések szerint a hétvégétől mérsékelten javulhat az aszályhelyzet - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Csapadékvíz-kezelés zöldtetőkkel

A városok mérete növekszik, de mivel a lélekszámuk is emelkedik, egyre zsúfoltabbak lesznek. A házak szorosan egymás mellé épülnek, és az épületek, burkolt felületek folyamatos térnyerése drasztikusan lecsökkenti a zöldfelületek arányát. Ez pedig a városi hősziget-effektus kialakulásához vezet.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.

A halgazdaságokban is fogy a víz

Az aszály miatt a halastavak vízszintje is kritikus. A gyorsan felmelegedő vízben könnyen alakul ki oxigénhiány, de a halak táplálékforrása is fogytán van. Állami segítség nélkül pedig sok halgazdaságot a csőd fenyeget.

Újabb állatkínzó ellen emeltek vádat

Családi házában bezárva, gondozatlanul tartott 19 kutyát egy zalai faluban egy osztrák nő, emiatt vádat emeltek ellene - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.