Back to top

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így 69 milliárd forint saját erővel és hitellel vághattak bele. Az alapkőletételen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Vitányi István országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. az 1951-ben alapított Földesi Rákóczi Szövetkezet jogutódja. Napjainkban 1300 hek­táron gazdálkodnak, főként szántóföldi növényeket termesztenek.

Emellett bérszolgáltatást nyújtanak a környékbeli gazdáknak, tejelő teheneket tartanak és árutojást termelnek. Utóbbival a nyolcadik legnagyobbak hazánkban. Emellett foglalkoznak terményszárítással és -tárolással is.

Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Évi 570 tejelő tehenet tartanak, de összesen 1138 szarvasmarhájuk van. A kft. éves tejtermelése 5,1–5,3 millió liter között alakul, döntő részét az Alföldi Tej Kft. vásárolja fel.

Ifj. Őzse László ügyvezető elmondta, a jelenlegi viszonyok között a tehenek napi átlaghozama csupán 32 liter, de arra számítanak, hogy a felújítással elérik a 40 literes napi átlagot.

A komplex tartás- és fejéstechnológia-fejlesztés keretében két 6600 négyzetméteres alapterületű istállót építenek, amelyekben egyenként 540 tejelő tehenet tudnak elhelyezni.

Figyelembe véve az ilyen telepeken szokásos vemhességi és betegségi adatokat, ez azt jelenti, hogy napi 950 fejős tehén fog termelni.

A fejési átlag növelésével napi 38 ezer liter tejet állítanak elő, ami évente mintegy 8,9 millió liter többletet jelent a mostani tejhozamhoz képest. Mindenképpen szükség van a korszerűsítésre, mert a mostani telepet 30 évvel ezelőtt újították fel, és a fejéstechnológiát is a 2000-es évek elején korszerűsítették legutóbb.

Idén nyáron meghirdették a pályázatot, amin sikeresen szerepelt az Őzse család. Az említetteken túl szintén ennek a támogatásnak köszönhetően állíthatnak üzembe egy új fejőrobotot a meglévő istállóban, a két új termelő istállóba pedig 8-8 fejőrobotot állítanak be.

Új tejházat építenek, beszereznek két 25 ezer literes tejtartályt és szeparátort, valamint két 50 köbméteres gyűjtőaknát, építenek két új takarmánysilót, új szénatárolót és a szilázs számára új silóteret.

Átalakítják a meglévő elletőistállókat, és a kibővített telep kiszolgálásához szükséges takarmányozógépeket vásárolnak.

Céljuk, hogy jobb takarmány előállí­tá­sával is csökkentsék a tejtermelés önköltségét. A valós és az amortizációval növelt önköltség eltérőek, ennek ellenére, ha mindent sikerül a terveik szerint megvalósítani, a tej előállítási költségét 25–30 százalékkal tudják mérsékelni. Ez megfelelő garancia arra, hogy a tejtermelés versenyképes legyen Földesen.

Az ünnepélyes avatón rövid tájékoztatót tartott Bodó Sándor államtitkár is. Mint mondta, a beruházás nemcsak a család számára előnyös, hanem az egész település, tehát Földes számára is, mert munkahelyeket teremt és adót fizet. A pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében támogatták, EU-s és nemzeti fejlesztési forrásból.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a 400 milliárd forintos országos fejlesztési pályázatból 40 milliárd forint a megyének jutott, ami már csak azért is helyénvaló, mert az országnak ebben a térségében található a hazai tejtermelő
szarvasmarha-állomány 20 százaléka.

A vállalkozásnak már van négy 100 kilowattos napeleme, de az új beruházás keretében komplex, energiahatékony tartástechnológiai rendszert hoznak létre, szem előtt tartva a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 2021 nyarán nyert el támogatást a tejelő tehenészeti telep felújítására. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, az építőanyagok hihetetlen mértékben drágultak meg.

Id. Őzse László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy emiatt az általuk eredetileg tervezett beruházásnak valószínűleg csak egy része valósítható meg, a drágulás miatt egyes elemeit fel kell adniuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Ma van a Tej Világnapja

A tej pozitív élettani hatásai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, a Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben május utolsó keddjét nevezte ki, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től pedig már konkrét dátumot, a június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának.

Új csávázószert készül bevezetni az uniós piacon a Corteva

Az Eden Research plc kérelmezte az Ecovelex™ engedélyezését az Európai Unióban és ezt követően majd az Egyesült Királyságban is benyújtja a kérelmet, forgalmazási partnerével, a Corteva Agriscience vállalattal. Az Eden egy AIM tőzsdén jegyzett vállalat, amely fenntartható megoldásokat fejleszt és szállít növényvédelmi, állat-egészségügyi és fogyasztói termékekhez.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

A floridai cukornád termesztő digitális tervei kikristályosodnak

Évek óta több milliárd dollárnyi technológiai innováció árasztja el az amerikai mezőgazdasági szektort is, és a gazdálkodási folyamat során a legkorszerűbb adatgyűjtést és -elemzést ígérik. Egyes gazdaságok csak most kezdik kitalálni, hogyan lehet ezeket az adatokat működésbe hozni.

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.