Back to top

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Az Európai Unió egy javaslata szerint korlátozná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőirtáshoz köthetők. Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

A magyarországi erőterületeknek több mint a fele, 13 ezer négyzetkilométernyi (1,3 millió hektárnyi) erdő tűnt el az Amazonas-medencében csak az elmúlt évben a műholdas távérzékelő módszerek tanúsága szerint.

A WWF Magyarország szakértője szerint az a fő aggodalom, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész világ szempontjából fontos erdőterületek nagy része sérülni fog, egyes becslések szerint már 2030-ra a 60 százalékát különféle degradációk, vágásterületek és leégetett foltok fogják jelenti. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a dél-amerikai földrésznek a klímája is megbillenhet, megjósolhatatlan folyamatokat beindítva, és végső esetben az egész földrész kiszáradhat – vagyis a folyamat az egész Föld klímájára hatással lehet – emelte ki a szakember.

Gálhidy László ugyanakkor fontosnak nevezte megjegyezni, hogy az, ami most Dél-Amerikában történik, az Európában az elmúlt évszázadokban már lejátszódott. „De ne felejtsük el, hogy az amazóniai erdőterületnek a 87 százaléka még mindig áll, miközben ez Európára egyáltalán nem mondható el, tehát olyasmiért kárhoztatjuk a távoli országok döntéshozóit, gazdasági szereplőit, ami Európában zavartalanul lezajlódhatott a középkortól kezdve.”

Brazíliában az erdőterületek felszámolásához komoly gazdasági érdek fűződik, miután elsősorban marhalegelőket (80 százalék), másodsorban szójaültetvényeket (20 százalék) alakítanak ki az erdők helyén.

Vagyis részint legálisan is zajlik az erődirtás, ám a teljes felszámolás 80 százaléka illegális – jegyezte meg Gálhidy László.

Egy ilyen erdőterület helyreállítása évszázadokat venne igénye, hiszen a trópusi erdők rendkívül sérülékenyek, és onnantól kezdve, hogy felszámolják őket, a talaj is nagymértékben is elveszíti a termőképességét.

A WWF Magyarország munkatársa ugyanakkor bizakodó a nemzetközi politikai nyomást illetően, amiatt, hogy az egész világ kárhoztatja a brazil erődirtás szabályozását és mértékét. Emellett Gálhidy László szerint a zöld civilszervezetek, köztük például a WWF is komoly szerepet játszhatnak, bekapcsolódva az otthoni döntéshozatali folyamatokba. Vannak olyan kerekasztalok, például a marhatenyésztőkkel és szójatermesztőkkel alakított platformok, amiknek a keretei között enyhíteni lehet az erdőirtás mai mértékét – ismertette a szakértő.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot. De meddig?

Irak elkezdett sivatagi kutakat használni az öntözésben, aminek az eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület, elérte a 8,5 millió danamot, ami kb. 850 ezer hektár.

Kanadai olívaolaj?

A világ meghatározó olajbogyó termesztője, Spanyolország, második éve küzd az aszállyal és a hőséggel. Ennek pedig komoly hatása van az olívaolaj világpiaci árára is. A szélsőséges időjárás a klímaváltozás számlájára írható, aminek a következménye az is, hogy új területek válnak alkalmassá az olajfák telepítésére: történetesen Kanadában is.

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Napelemek alatt kibírhatóbb az aszály

A növényállományok fölé telepített fotovoltaikus rendszerek árnyéka enyhítheti az aszályos időszakok negatív hatásait, publikálták nemrég a Hohenheimi Egyetem kutatói. Az Agra Europe hírét a fruchthandel.de portálon olvastuk.

Északkeleten jól jönne már a csapadék

A hét első napjaiban még többfelé öntöztek záporok, foltokban nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak, a hét további részében azonban nagyrész napos, száraz idő a jellemző, magas UV sugárzással. A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék.

Az EU megkettőzi nyáron az erdőtüzeket oltó légiflottáját

A nyári szezonra készülve az Európai Unió megkettőzi az erdő- és bozóttüzek oltására felkészített légiflottáját - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A fa a 21. század építőanyaga

Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos eseményen június elején a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói körüljárják a fa, mint megújuló nyers- és építőanyag alkalmazási lehetőségeinek kérdéseit.

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.