Back to top

Fűrészművész

Mi tagadás, meglepő találkozás volt: augusztus hevében, vásári sokadalomban állított meg egy adventi életkép. Jászol, kisded, Mária és József, köröttük pásztorok subában, cifraszűrben, lábuknál puli, kuvasz, komondor. A háromkirályok magyar szentjeink, kezükben történelmi attribútumaikkal. Magyar Betlehem? Az bizony. Készítője meg nemes egyszerűséggel a fűrészművész.

Nézegetve még a harsonás angyalokat, karácsonyi harangot, koszorút, böngészve a történelmi Magyarország-kirakót, végül egy csinos kis zenélő fadobozkát választottam. A kísérő cédula pedig elárulta a fűrészművész becsületes nevét: Pongrácz Zoltán.

Egy késő őszi napon kerestük fel hűvösvölgyi otthonában, mely jelenleg műhelyül is szolgál. Ahogy mondja, a lombfűrészelés nem igényel sok helyet és szerszámot. Megjegyzem, akinek volt szerencséje a ’60-70-es években koptatni az iskolapadot, az nem úszta meg a találkozást a lombfűrésszel politechnika órán. Szorgosan hegedültünk a tág keretben feszülő vékony fémszállal, ami álnok pendüléssel szakadt el a nebulók kezében. Zoltán viszont kiskorától kedvelte és ügyesen bánt vele.

„Volt a töri könyvben egy osztrák kétfejű sas, ami nagyon megtetszett. Lekopíroztam egy falemezre, kifűrészeltem, még be is festettem. Nagyon büszke voltam, milyen jól sikerült. Abba se akartam hagyni.”

Később építőmérnöknek tanult, majd próbálkozott vállalkozással is, de nem bizonyult elég dörzsöltnek. Akkortájt járt az édesanyja a Szentföldön, ahonnan lombfűrésszel készült ajándéktárgyakat hozott. „Mikor megláttam, éreztem, nekem ilyeneket kell csinálnom. Bár akkor még nem gondoltam, hogy ebből fogok megélni. További inspirációt adott, hogy találtam egy újsághirdetést, amiben lombfűrészgépet kínáltak eladásra. Rögtön tudtam, hogy ez kell! Megvettem, 28 éve használom. Remek, békebeli német masina. Különb, mint az újak.” Eleinte saját kedvére dolgozgatott, majd eljutva egy karácsonyi vásárra, örömmel látta, hogy kelendőek a munkái. Ezután 20 évig járt kézműves vásárokra, kialakított egy kollekciót, amin felismerhető a keze nyoma.

Hasonlítanak gyümölcsükre

Felesége is társ a munkában, képzett rajztanárként formát tud adni az ötleteknek. Így volt ez a magyar Betlehem megalkotásakor is.

Mesterségek Ünnepére vitték a hagyományos betlehemi összeállítást, mikor egy érdeklődő nekik szegezte a kérdést: meg tudnák-e csinálni magyar motívumokkal is. Mártának föl volt adva a lecke.

Tömérdek fotót áttanulmányozott, mire kitalálta a magyar pásztorok figuráit, hiteles öltözetben. Így tett szent királyaink megjelenítésekor is. Jellegzetes a palástjuk, és sokatmondó az ajándékuk. István kezében a Szent korona, László a székesegyház-építő, Imre jelképe a liliom – a napkeleti bölcsek arany, tömjén és mirha ajándéka helyett ők ezt adják. Találó ötlet a magyar pásztorkutya-sereglet, a kis fekete puli Mária lábánál, és a jászolba benéző szürkemarha. Nincs teve, nincs pálmafa. Az egész képet belengi valami naiv báj. Technikai megoldásképp a figurák egyenként mozgathatók, átrendezhetők.

A Betlehemek alakjain az apró motívumok festéssel érvényesülnek. Más esetben készítőjük igyekszik kihasználni a fa természetes tónusait. Többféle alapanyaggal próbálkozott, míg kikötött a gyümölcsfáknál. „Rájöttem, hogy a gyümölcsfák színesek, és az emberek szeretik a szép fát. Szívesebben veszik meg, és nekem is jobb vele dolgoznom, mert jellemzően tömöttebb az állaguk. A barackfát még a fűrész is jobban viszi, a kissé „zsírosabb” anyaga miatt.

Úgy tapasztalom, a fák hasonlítanak a gyümölcsükre színben, meg kicsit az anyaguk karakterében is. Egy árnyalatnyit más a sárgabarack fája, mint az almáé, bár kellemes, világos, meleg tónusú mindkettő. A szilvának különösen szép rózsaszínes jellege van.

A körte is nagyon szép, és jó minőségű. Nyilván a tavaszi-nyári pászták is egyedivé, rajzolatossá teszik az anyagot. Érdekes, hogy a diófa szürkés- barnás színe miatt a belőle készült kisebb tárgyak nem fogynak. Kis méretben egyszerűen nem mutatós. Nagyobb tárgynál már érvényesül a faanyag eleganciája. Adventi koszorút, mécsestartót készítek dióból.”

Japánba szakadt dobozka

A zenélő dobozok mutatják a legnagyobb változatosságot. Harminc különböző dallam párosul a fadobozkákhoz, amiknek fedelén lombfűrészelt díszítés utal a bennük rejlő muzsikára. A doboztestet égerfából készíti a mester. „Bár puhafa, nagyon szeretem az égert, gyönyörű, világos, homogén, könnyű vele dolgozni. A dobozok tetejére pedig natúr almafa vagy bükkfa kerül. Utóbbi nem annyira tetszetős, ezért bepácolom, és mahagónis, pirosas árnyalatot kap. Így jobban kedvelik.”

A zene Zoltántól sem áll távol, mulatságban szívesen bőgőzik, baráti társaságban húzza a talpalávalót.

A zenedobozokba is értő füllel igyekszik kiválasztani az időtálló, nemesebb dallamokat. A kis mechanikus szerkentyűk készen kaphatók, jórészt internetről rendeli.

Ennek kapcsán egy kedves történetet is felidéz. „Japánból kaptam levelet, egy ottani zenész hölgy mesélte el, hogy kedvence Mozart A-dúr szonátája, amit régóta hiába keresett zenedobozban. Ám mikor a budapesti repülőtéren várakozva hirtelen meghallotta, szinte földbe gyökerezett a lába. Valaki nézegette a kis dobozt, és mikor letette, ő azonnal lecsapott rá. Megvette, hazavitte, és azóta is örömmel hallgatja. Egy viszonteladóm forgalmazza a reptéren, így akadt rá a hölgy. Messzire eljuthatnak a munkáim.”

És hogy hozzá honnan érkeznek a fák? Amerre jár-kel az országban sokfelé lát elöregedett, vagy kivágott gyümölcsfát. Elkéri, megveszi, régi jó asztalos ismerőse meg fölvágja a rönköt, és méretre szabja. A fűrészművész elárulja, gyönyörködik az egzotikus trópusi fákban, de nem használja őket.

„Annyi szép hazai fa van, inkább azzal dolgozom. A mi gyümölcsfáink bőven kielégítik az igényeimet.”

Fából rakott történelem

Kreatív játék és egyben hasznos ismeretterjesztő összeállítás a történelmi Magyarország vármegyéit bemutató kirakó. Ennek is megvan a maga históriája. „Akkoriban Barcson tanítottam vízgazdálkodást a műszaki középiskolában, és egyik kollégám előállt az ötlettel, hogy csináljak kirakót a régi megyékből. Egy fotógyűjtemény, a ’Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország-tabló’ is sarkallt a feladatra.

Sok fejtörés után sikerült megvalósítani, igaz, ehhez a készlethez nem tudtam natúr fát használni. Túl vékony és nagyméretű hozzá, pöndörödne, elhasadna az anyag. Így maradt a rétegelt lemez különböző színekre pácolva.”

Kiderült, van még egy titkos érdekessége is a kirakónak, jelesül, hogy kalandozásra csábít. „Nálunk családi programmá vált, hogy bejárjuk ezeket a helyeket. Ha utazunk, kirándulunk, szerét ejtjük, hogy megnézzük a hajdani vármegyéket és megismerjük történelmi központjukat, az emlékekkel teli városokat.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Beláthatatlanul drágul a hűtés

Az alma hűtőtárolása energiaigényes tevékenység, hiszen a gyümölcsöt nagy mennyiségben, több hónapon át tárolják. Ezen kívül az öntözés költségének tetemes része is az áramfogyasztásból adódik. A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük meg tőlük, hogyan tudnak megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásaik vannak.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Fejenként 6,1 kilogramm barack

Az Európai Bizottság agrárpiaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss őszibarack és nektarin fogyasztása az EU-ban a tavalyihoz képest 3%-kal, 6,1 kilogrammra nőtt, de 5%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától.

A feldolgozókat is rosszul érinti a gyenge almatermés

Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet keddi közleményében.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.