Back to top

Erdészképzés és sok minden más

Ritmusváltás zajlott a közelmúltban a Soproni Egyetemen: alapítványi intézményként működik tovább és a 21. század kihívásainak megfelelve a fenntarthatóságot tűzte zászlajára. Fábián Attila rektorral többek között a változásokról, a megújult oktatásról, a gyakorlatorientált képzésről, kutatásról, a hagyományokról és nemzetközi kapcsolatokról, de legfőképpen az erdőről beszélgettünk.

Fotó: Csatlós Norbert

„Amikor az erdei ökoszisztéma kerül szóba, olyan sokrétű rendszert vizsgálunk, melyben a természet minden egyes ága, annak flórája és faunája egyszerre megtalálható. Ennek a rendszernek valamilyen módon részévé kell, hogy váljon az ember. Úgy, hogy egyszerre óvja és műveli is azt a bizonyos tájat.

Ezt a komplexitást szeretnénk átadni a hallgatóinknak. Egyszerre kell tehát foglalkozniuk az erdőgazdálkodással, a természetvédelemmel, a környezetvédelemmel, és nyilvánvalóan a vadgazdálkodással is, hiszen a sokrétű ökoszisztémának a vadon élő állatok is a részei.

Hallgatóinkat arra tanítjuk, hogy fenntartható módon ügyeljenek annak a természeti környezetnek a megmaradására, amellyel egyben gazdálkodnak is” ‒ fogalmazta meg az alapgondolatokat Fábián Attila.

Rugalmas rendszer

A fenntarthatósági szemlélet rendszerszintű bevezetésében nagy előny, hogy az egyetemen egyszerre megtalálhatók a fenntarthatóság természeti, gazdasági és társadalmi vetületével foglalkozó tudományágak. Egy „nemzeti erdőlabort” szeretnének létrehozni, amiben mind a négy egyetemi karnak fontos szerepe van. A gazdasági területen például a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar készít képzési blokkot a környezet-gazdaságtan vagy éppen az ökoturizmus témájában, amit az erdőmérnök-hallgatók is választhatnak. Ugyanez vonatkozik a faipari mérnök hallgatókra, nekik elengedhetetlen, hogy gazdálkodást tanuljak, hiszen majd cégeket alapítanak, vállalatoknál dolgoznak. Gazdasági ismeretek nélkül ma már senki nem létezhet. Emellett ott találjuk a Benedek Elek Óvodapedagógiai Kart, amely elsősorban a kisgyermekek nevelésével foglalkozik. Nyilván a fókuszban az óvodapedagógia áll, de az országban is egyedülálló módon kidolgozták az úgynevezett Zöld Óvoda Programot, aminek segítségével már gyerekkorban az ökotudatos nevelés első lépéseit teszik meg.

„Nem latin neveket fognak az óvodások megtanulni, hanem azt a szemléletet, hogy vigyázzák, őrizzék a természetes környezetüket”

– árulta el a szakember, hogy ezentúl az erdei iskolák mintájára a képzési alapok lefektetésével szeretnék az erdei óvodai programot is beindítani.

Rugalmas rendszer kialakítására törekszenek az erdészeti szakközépiskolákkal, hiszen az a cél, hogy megfelelő átmenet legyen a két oktatási szint között, a szakközépiskoláktól az egyetemig. Így a már megszerzett tudás nem vész el, hanem integrálni lehet a következő szint képzéseibe.

Gyakorlat és kutatás

Az oktatásban számítanak az állami erdőgazdaságokra és a magánerdő-gazdálkodókra is.

Különösen szoros a kapcsolatuk a Tanulmányi Erdőgazdasággal (TAEG), amelyet tovább erősített az a változás, hogy a Soproni Egyetemért Alapítvány lett mindkét intézmény fenntartója.

Ennek révén hallgatóik úgy járnak ki a 17 ezer hektárnyi hegyvidéki és síkvidéki erdészeti területre, mintha hazamennének.

„A TAEG végzi a gazdálkodás napi feladatait, miközben a gyakorlatokon keresztül bevonja hallgatóinkat a munkába. Még tart a rendszer megújítása, aminek köszönhetően nemcsak sokkal többször tudnak kimenni a hallgatók a terepre, hanem akár több napot egybefüggően foglalkozhatnak egy-egy szakterülettel. Ezen a téren óriási előrelépésre számíthatunk.”

Ugyanakkor a kutatásokat a Tanulmányi Erdőgazdaság területén túl, az egyetemhez csatlakozott Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) fajtakísérleti állomásain is el tudják végezni. A szakember megerősítette, eddig is kiváló kapcsolatot ápoltak az Intézettel, de azzal, hogy része lett az egyetemnek, együttműködő partnerekké váltak a kutatásban.

„Az ERTI több mint 100 dolgozója között sok magasan képzett kutatót is találunk. Ők az egyetemmel karöltve olyan újításokkal jelennek meg, amelyek a jövő klímavédelmében komoly szerepet játszanak.”

Fotó: Csatlós Norbert

Együttműködések

A Sopronban szerzett tudással felvértezett diákok sokféle területen elhelyezkedhetnek. Az ökológiai és gazdálkodási ismereteken túl műszaki képzésen vesznek részt, útépítéssel, geodéziával, hídtervezéssel foglalkoznak.

„Ezen a területen sok még a dolgunk, mert a hajdanvolt jogosítványokat szeretnénk rendeletileg, törvényileg is visszakapni.

A nálunk végzett erdőmérnök az itt szerzett tapasztalatokkal bármikor és bárhol képes másodosztályú erdészeti utat tervezni. Jelen pillanatban ugyan ezt megteheti, de nem írhatja alá a terveket.

Mindezt szeretnénk kibővíteni olyan informatikai, modern távérzékelési ismeretekkel, amit a végzett erdőmérnök például drónkezelőként az erdei vagyonértékelésben, vagy a vadkárelhárításban, a vadkár értékelésében is hasznosíthat.”

Száz éve

A város és az egyetem sorsa szorosan összefonódik. Sopron éppen száz éve nyerte el a Civitas Fidelissima, a leghűségesebb magyar város címet. 1921. szeptember 9-én zajlott a második ágfalvi csata, ahol a soproni egyetemisták véráldozattal járultak hozzá a győzelemhez, hiszen két hallgatójuk – Mahatsek Gyula és Szecsányi Elemér – életét veszítette.

„Mi akkor megcselekedtük, amit kellett, hiszen az osztrák támadás visszaverése lehetőséget teremtett arra, hogy népszavazást írjanak ki. A környező települések, illetve Sopron lakossága szavazott, egyetemistáink segítettek lefordítani, hogy mi szerepel a szavazólapon. A végeredményt pedig mindenki tudja.”

Bár úgy tűnik, a Soproni Egyetem messze fekszik Budapesttől, a világ legjobb helyén, Közép-Európa szívében találjuk az intézményt. Két főváros közelében dolgoznak, Pozsony és Bécs egy-egy órányira található, a 45 percre fekvő Schwechat révén „saját nemzetközi repülőtere” van. „Az a természetes környezet, amely körbevesz bennünket, a Fertő-tó csodájával, az Alpokalja egyedülálló értékeivel nagyban segíti egyetemünket, hogy a határokon átnyúló együttműködéseket megerősítse és kihasználja.” Kiváló kapcsolatokat ápolnak ausztriai, illetve szlovákiai partnerekkel, de ez nemcsak az Erdőmérnöki Karra igaz, hanem a Faipari Mérnöki és a Közgazdaságtudományi Karra is.

Az utóbbi esetében például a tanulmányi mobilitás keretében több mint 30 európai egyetemen lehet ösztöndíjas félévet, féléveket eltölteni az ERASMUS+ és a CEEPUS programok révén.

Selmec öröksége

Az egyetem nagyon szép, egyedi hagyományokkal rendelkezik. Fábián Attila is Sopronban végzett erdőmérnökként, és ma már okleveles faipari és közgazdászmérnökként is feladatának érzi a selmeci örökség megőrzését, ápolását.

„Sportnyelven szólva ismerem az öltöző szagát, pontosan tudom, miként gondolkodnak az erdőmérnök kollégák. Volt évfolyamtársaim mára fontos szerepet töltenek be az erdőgazdaságok vezetésében, szoros kapcsolatot ápolunk, hiszen a selmeci barátság nem múlhat el, sokan a firmáim, vagy a balekjaim voltak.”

Ugyanakkor közgazdászként el kell fogadtatnia a vállalatszerű gazdálkodást az egyetemen, hiszen az árbevételek jelentős részét maguknak kell előteremteniük. Ebben az ökonómiában jártas kollégáknak sokszor segítséget kell nyújtani az ökológiával foglalkozó munkatársaknak.

A Soproni Egyetem a közeljövőben fogja aláírni a magyar állammal azt a hosszú távú keretszerződést, amely többször öt- éves ciklust ölel át, illetve egy rövid távú, ötéves szerződést is, melyben a finanszírozás feltételeit rögzítik. „Úgy hiszem, a kormány felismerte, hogy a felsőoktatásnak szüksége van többletforrásra ahhoz, hogy európai szinten - néhány egyetemünk világszinten - tudjon működni. Ez a forrás lehetőséget teremt arra, hogy megtartsuk kollégáinkat, tisztességes kutatási, oktatási feltételeket teremtsünk, amire már régen vágyik a magyar felsőoktatás. Most rajtunk a sor, hogy azt a fajta kutatói miliőt megteremtsük, amiből eredmények is születhetnek”- fogalmazott Fábián Attila, aki hisz abban, hogy a Soproni Egyetem a magyar felső- oktatás meglepetéscsapata lesz.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A természet menyegzője, sokrétű haszon

A szelídgesztenye virágzásának időszaka igazi fesztiválhangulatot teremt a természetben, mesés édenkertté változnak a szelídgesztenyések. Különös menyegzője ez a természetnek, mely az ember számára is sok mindent ad.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.