Back to top

Közvetlen kapcsolatban

Nemzetközi kutatások szerint a fogyasztók élelmiszerből is szeretik a nagy választékot, és lehetőleg minél kevesebb időt akarnak fordítani a bevásárlásra. Ugyanakkor mind többen vásárolnak alkalmanként közvetlenül a termelőktől, piacokon. Különösen a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást veszik szívesen a gazdáktól, és a bizalmat a személyes ismeretség csak fokozza.

Európai uniós kezdeményezés is indult a rövid ellátási lánc terjesztésére. Hazánkban is számos formája van a közvetlen termelői értékesítésnek. A Kislépték Egyesület szervezésében nyáron tartott REL Expón bemutatkozási, értékesítési lehetőséget kaphattak a rövid ellátási láncokban (REL) résztvevők, valamint a nekik beszállítók.

A rendezvényen az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartásról Szente Viktória egyetemi tanár tartott előadást, több hazai és külföldi kutatás eredményei alapján. E kutatásokban arra keresték a választ, mi alapján dönti el a fogyasztó, hogy hol vásárol, és mi kell ahhoz, hogy a rövid ellátási lánc irányába mozduljon el.

A felmérésekre, szakértői interjúkra 2019–2020-ban került sor többek között Németországban, Magyarországon, Spanyolországban, Görögországban. Körülbelül 500 fős mintával dolgoztak országonként, vidéken és a fővárosokban.

A kutatások egyik fő megállapítása nem túlzottan meglepő: a fogyasztók friss, ízletes, jó minőségű terméket szeretnének vásárolni lehetőleg olcsón és kényelmesen. Az alacsony ár kevésbé fontos szempont a németeknek, mint a magyaroknak és a görögöknek. Ez valószínűleg a jövedelmek különbözőségéből adódik, hiszen Németországban az emberek jövedelmüknek kisebb hányadát költik élelmiszerre, mint Magyarországon és Görögországban.

Az üzlettel kapcsolatos elvárások között megfogalmazódott, hogy szeretik a nagy választékot, lehetőleg egy helyen. Nem akarnak több helyre elmenni, mert ezzel időt spórolnak. Éppen ezért vásárolnak szupermarketekben, hipermarketekben. Emellett a diszkontokat részesítik előnyben, és fontos szempont az is, hogy lakóhelyükhöz közel tudják megoldani a bevásárlást.

Nagyobb a bizalom

A rövid ellátási láncról (REL) alapvetően jó a vásárlók véleménye. Természetesebbnek, környezetbarátnak, kevésbé „erőforrás-intenzívnek” tartják, eközben viszont nem értik, hogy miért kerül többe az ilyen módon vásárolt termék, ha azt kevesebb erőforrás igénybevételével juttatják el hozzájuk.

A többség nem gondolja át, hogy a magasabb árat az magyarázza, hogy ezeket a termékeket lassabban készítik és kisebb mennyiségben termesztik.

A felmérés tanulsága szerint ezt a tényt kommunikálni kell a vásárlók felé, ha azt szeretnénk, hogy nagyobb teret nyerjen a REL.

Mi a Smartchain?

A rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakításának célja, hogy a termelő és a fogyasztó közötti közvetítők számának csökkentésével javuljon a termelők piaci helyzete, átláthatóbb, hatékonyabb, fenntarthatóbb legyen az értékesítés. A Smart­chain néven futó, hároméves európai uniós kutatás-fejlesztési projektben 11 országból 43 partner vesz részt, beleértve a rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) szereplőit is. Fő célkitűzése elősegíteni és felgyorsítani az együttműködésen alapuló rövid élelmiszer-ellátási láncokra való áttérést, ajánlások és jó gyakorlatok bemutatásával.

Az országok közötti bontásban a rövid ellátási lánc iránt a németek voltak a leginkább lelkesek, nyitottak, a magyarok pedig a legkritikusabbak, valószínűleg azért, mert ezt a kereskedelmi irányzatot – így nevesítve – egyelőre kevesen ismerik. Az ilyen típusú vásárlás indokaként a legtöbben azt jelölték meg, hogy ezzel támogatják a helyi termelőket a piacon. Szintén sokaknál nyomós érv volt, hogy tudják, honnan származik a termék, hiszen gyakran személyesen ismerik a termelőket. Természetesebbnek vélik a REL-ben szereplő termékeket, a termelési folyamatokat pedig környezetbarátabbnak.

Kevesebben, de még mindig viszonylag sokan jobb minőségűnek, ízletesebbnek és egészségesebbnek értékelik a REL- termékeket.

Szintén előnynek tartották, hogy különlegesebb, egyedibb terméket vehetnek ebben a láncban, mint a boltokban. Néhányan még a nagyobb vásárlási élményt is kiemelték, ami szintén összefüggésben van azzal, hogy a termelő és a vevő személyesen ismeri egymást.

Visszatartó erőként legtöbben azt jelölték meg a válaszadók, hogy a REL-ter­mékek drágábbak, mint a boltban kapható hasonló áruk. Emellett nehezebben jut el az ember olyan helyekre, ahol ilyen termékek kaphatók, és ezért a vásárlás időigényesebb folyamat. A kisebb termelési volumen miatt a termelőknek kevésbé tudják reklámozni magukat, ez is okozhatja, hogy nehezebben találják meg a vevők a számukra érdekes termékeket.

Fogyasztói szempontból gond, hogy a termelői piacon a hétnek csak néhány napján, pár órában vásárolhatnak, szemben a reggeltől estig nyitva tartó boltokkal.

Szintén visszatartó erőként jelölték meg többen, hogy a termékválaszték korlátozott, a termékismertető címkék adattartalma kicsi, és a higiéniai szabályok sem jól átláthatók. Olyan válaszok is születtek, hogy szeretnék elkerülni a személyes konfliktust, ez valószínűleg a nem megfelelő termékkel kapcsolatos reklamációkat jelenti. És vannak, akik az üzemileg termelt élelmiszereket jobbnak tartják, valószínűleg az azokra vonatkozó sokkal szigorúbb szabályozási környezet és ellenőrizhetőség miatt.

Mit igen, mit nem

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mely termékeket szeretik REL-ben venni, és melyeket nem. Az országok szerint szinte nem volt eltérés a véleményekben, mondta Szente Viktória. Leginkább friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást és mézet szeretnek a fogyasztók rövid ellátási láncból beszerezni.

Feldolgozott húsokat, halat, tejterméket, olajat és bort már kevesebben vásárolnak szívesen közvetlenül a termelőktől. Legkevésbé pedig lekvárokat, gyümölcsleveket és gabonaféléket vennének a REL-ben.

Kedvező, hogy a fogyasztók 73%-a legalább alkalmanként vásárol REL-ben, a magyaroknál ez az arány 70% volt. Legalább heti szinten a görögök 27, a magyarok 18, a spanyolok 8 és a németek 5%-a vásárol valamit közvetlenül termelőktől.

Az is kiderült, hogy a rövid ellátási láncot előnyben részesítő vásárlói kör tagjai különösen törődnek a saját és családjuk egészségével, fontos számukra a helyi termelők támogatása, az átlagosnál jobban odafigyelnek környezetükre, és többnyire baráti társaságuk is hasonló értékeket képvisel.

A REL vásárlói főként középosztálybeli családok, kisgyerekekkel. Az idősebb korosztályba tartozók közül pedig azok, akik keresik a hagyományosabb termékeket, a régi, vagy éppen ellenkezőleg, a különleges, egyedi ízeket.

A felmérések alapján három csoportot határoztak meg. Az úgynevezett aktív fanok csoportját jellemzően a legalább középfokú végzettséggel és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkező nők, valamint az erre nyitott idősebbek és a kisebb családban élők alkotják.

A második csoport a tunya rajongóké, akik kicsit kényelmesek, azt szeretnék, hogy e termékek ott legyenek elérhetők, ahová ők járnak vásárolni.

A harmadik csoport az elutasítóké, de szerencsére ők vannak a legkevesebben, ha a társadalmat modellező vizsgált válaszadókat nézzük.

A járvány egyértelműen rámutatott a REL szükségességére: a válaszadók úgy gondolják, hogy egy következő járvány vagy válság esetén ez az értékesítési forma segíthet az élelmiszer-ellátási problémák megelőzésében. Arra a kérdésre, hogy a REL segít-e felkészülni a Covid19-hez hasonló válságra, a válaszadók mindössze 5%-a mondta azt, hogy ezzel egyáltalán nem ért egyet.

Az elmondottak alapján a REL népszerűsítéséhez a fogyasztók számára ismeretek kellenek, nyitott porták, mert a vásárlók szívesen betekintenek a termelés és a feldolgozás folyamataiba. A járvány kapcsán jó példaként említették, hogy az online nyitott porta bemutatók is sok érdeklődőt vonzottak.

Marketingszempontból fontos lenne „arcot” adni a REL-termékeknek: például egészséges, környezetbarát.

A könnyebb elérhetőség és a szélesebb választék elfogadhatóbbá tenné az árakat is.

Láttatni kell magukat

A kosárközösségi formában a gazdálkodó egész évben tud termelni, biztos megélhetéshez jut, mert előre ismert vásárlói közössége van. Az aláírt szerződések alapján már februárban tudja, hogy mely családoknak fog termelni. E családok a legtudatosabbak, hiszen ilyen formában egész évre biztosítják maguknak a konyhai alapanyagokat. Megbízható forrásból kapják egyebek közt a zöldség-gyümölcsöt, a csatlakozás fő motivációja az egészséges élelmiszer, hiszen kosárközösségek többnyire biokertészetek vagy lelkiismereti biokertészetek (utóbbi nem minősített) köré szerveződnek.

A közösségi mezőgazdálkodás e formái iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és a felsőoktatásban részt vevők is mind gyakrabban választanak ebből a témakörből kutatási munkát maguknak szakdolgozatukhoz, tudtuk meg a kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Stílusos Vidéki Éttermiség, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter és a Somogyi Helyi Termék Egyesület képviseltették magukat.

Az is elhangzott, hogy a rövid ellátási láncban nemcsak a termelő–magánvásárló kapcsolatra lehet alapozni, hanem a helyi vendéglátó egységek, éttermek, üzemi konyhák, büfék is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, így szintén rövid úton jut el a termény a fogyasztóhoz.

Tehát nem csupán egy lakossági közösség alkothatja a termelők tervezhető és stabil piacát. Bár éttermek esetén a tervezhetőség egyelőre kevéssé jellemző, nagy szélsőségek közt ingadozhat az igény, hiszen a rendezvények, csoportok érkezése annyival előre nem látható, hogy erre a termelő „rátermelhessen”. Az éttermekkel való együttműködéshez ezért a lakossági szerződött vásárlóknak szánt mennyiség fölött kell valamennyivel tartani a termelést, hogy ezt a jelentős, de nagyon változó mennyiséget felvevő vevőkört is ki tudják szolgálni.

A Somogyi Helyi Termék Egyesület munkatársa, Weisz Margó a közösségépítés kapcsán kiemelte, hogy jelenleg sokszor nemhogy a vásárlók nem tudják, melyik termelőnél mit lehet beszerezni, de a termelők sem ismerik egymást, gyakran még a hasonló kínálattal rendelkezők sincsenek kapcsolatban egymással.

Nagyon kell „látszódni”, ott kell lenni a közösségimédia-felületeken és mindenhol, ahol csak lehet.

Nehéz azoknak a termelőknek, akiknek nincs ilyen orientáltságuk, de ha felismerik ennek fontosságát, segítséggel ők is felkerülnek az online közösségi térbe. Az online jelenlét kiegészülhet szórólappal, névjegykártyával, melyek idővel ismertté teszik a termelőt. Ha a termék magas színvonalát is tartja a gazda, akkor ezeknek az ismert­ségfokozó módszereknek köszönhetően szinte biztosan felfelé ível majd a karrierje, mondta a szakember.

Végül megpróbálták összegezni a kerekasztal résztvevői, mi kellene ahhoz, hogy a termelők a jelenleginél nagyobb mennyiségű terméket tudjanak eladni rövid ellátási láncokban. A válaszok között többször szerepelt a jó logisztika, a „látszódás”, az edukáció, az alacsony ár (főleg éttermi beszállításnál), a szemléletformálás. Felmerült, hogy az is előmozdítaná az ügy sikerét, ha még több termelő bekapcsolódna, hiszen így bővülne a választék és több vásárlóhoz kerülnének közelebb a termékek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.