Elmaradt a várakozásoktól a tavaly novemberi kiskereskedelmi forgalom

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki tájékoztatása szerint tavaly novemberben 3,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a szeptemberi 5,8 és az októberi 5,7 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a novemberi kiskereskedelmi adat jelentősen elmarad a várakozásoktól, az előző hónaphoz mért csökkenésre pedig legutóbb több mint fél évvel ezelőtt volt példa. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy viszonylag hosszan tartó pozitív trend tört meg novemberben.

amit különösen annak fényében talál meglepőnek, hogy októberben is jelentősen emelkedett az üzemanyag ára, az mégsem gyakorolt ilyen drasztikus hatást az értékesített mennyiségre. November második felében a csúcshoz mérten jóval alacsonyabb szinten maximalizált üzemanyagár miatt is azt lehetett várni, hogy az üzemanyag-forgalom visszaesése nem lesz ilyen mértékű. Könnyen lehet, hogy az újabb Covid-hullám miatt lecsökkent mobilitás és megnövekedett otthoni munkavégzés az, ami végül a novemberi visszaesést ilyen mértékűvé tette - vetette fel. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben a gyengébb október után arra lehetett számítani, hogy a háztartások a novemberi leárazásokra várnak, és így a november sokkal dinamikusabb bővülést hoz. Ehhez képest azonban a korábbi hatalmas akciók elmaradása és a rendkívül magas infláció jóval kisebb novemberi forgalmat generált.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően a háztartások fogyasztása nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is elkezdett élénkülni.

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja - tette hozzá.

A Takarékbank szakértőjének becslése szerint tavaly 3,4 százalék körül nőhetett a kiskereskedelmi forgalom. Idén viszont a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására, valamint a minimálbér és bérminimum emelés, illetve a többi béremelés miatt 11 százalék feletti növekedésre lehet számítani.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelem a vártnál kisebb mértékben, de így is érdemben bővült novemberben. Az előző hónapokban megszokottnál lassabb növekedéshez egyaránt hozzájárult az élelmiszer-, a nem-élelmiszer- és az üzemanyag-kereskedelem.

Ugyanakkor a friss adatok alapján a fogyasztás még így is érdemben felfelé húzhatta a gazdasági növekedést a negyedik negyedévben, különösen azt is figyelembe véve, hogy most nem voltak a 2020-ashoz hasonló korlátozások a gazdaságban. Ez vélhetően a kiskereskedelmi forgalom decemberi adataiban is meglátszik majd, hiszen az, hogy karácsonykor a családok szélesebb körben ünnepelhettek, az ajándékvásárlások volumenére is pozitívan hathatott.

A Századvég szakértője szerint 2022-ben a kiskereskedelmi forgalom a kormányzati transzferek és a béremelkedések miatt érdemben bővülhet, ám a magas infláció itt is kockázatot jelent.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is megállapította, hogy negatív meglepetést hoztak a novemberi kiskereskedelmi adatok azzal, hogy elmaradtak az 5 százalék körüli várakozástól.

Az elmúlt hónapokban az üzemanyag-kereskedelem alacsony bázisa is segítette a növekedést, melynek hatása még májusig támogató lesz. Nagy János úgy látja, a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem érte el a járvány előtti szintjét. A fogyasztás bővülését dinamizálhatja egyrészt az erőteljes bérnövekedés, másrészt a következő félévre előirányzott, nagy volumenű kormányzati transzfercsomag is. Kérdés, hogy ezt milyen arányban fordítják a háztartások fogyasztásra és megtakarításra - vetette fel.