Back to top

Párduc kerestetik

Immár egy hónapja, december 11-e óta hatalmas port kavart a hír, hogy fekete párduc kószált Kiskunhalas közelében. A település mellett készült silány felvételen egy fekete macskaféle látható, majd Szolnok környékén ismét felbukkant a „Fekete sejtelem”, de szakmai terepvizsgálatok után továbbra is csak feltételezések láttak napvilágot az állat valódi kilétéről.

A keresett állatról készült kiskunhalasi felvételt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság megvizsgálta, közleményében kijelentette, a felvétel valódi. A videót Fülöp Róbert, a város polgármestere posztolta közösségi oldalán…

A „nyomozás” a Szolnok és Újszász közötti szakaszon készült újabb felvétellel folytatódott, amelyen a szűz hóban, a gazos irányába sétáló fekete bundájú macskaféle látható.

Amennyiben a felvétel nem manipulált és a méretarányokra támaszkodunk, vajmi kevés eséllyel nevezhetjük az állatott fekete párducnak. A felvételt látva a helyszínre sietett Kardos Roland állatkertész, a Magyar Magánállatkertek Egyesület elnöke, hogy saját szemével győződjön meg a látottakról. Ezt követően videóposztot osztott meg közösségi oldalán, ahol nem messze a háta mögött a rettegett „nagymacska” kicsinyített, úgyszólván házi kandúr változata látható. A Fekete sejtelem éppen békésen egerészett a felvételen, tudomást sem véve az állatkertészről.   

Kardos Roland felvette a kapcsolatot a Szolnoki Rendőr-főkapitánysággal és Both Zoltán vadállatbefogóval, akik elmondták, hogy a területen szakmai, hozzáértő bejárás nem történt.

A kiskunhalasi és a szolnoki felvételek között eltelt idő alatt bejelentések sokasága érkezett a rendőrségre, de a szakemberek továbbra sem találtak illegális tartásból megszökött, vagy (egyes feltételezések szerint) Szerbiából áttévedt fekete párducra utaló nyomokat.

A párducnak tehát hűlt helye, fekete kandúr viszont annál inkább akad Kiskunhalas és Szolnok közelében, ugyanakkor egyértelmű bizonyíték hiányában még jó ideig elhúzódhat a Fekete sejtelem ügye.

Addig is érdemes árgus szemekkel figyelni Bács és Jászság tájait, ki tudja, lehet szembetalálkozunk az ország párducával.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.