Back to top

Pokol a szájban, avagy a világ legerősebb paprikája

A Scoville-skála a paprika csípősségét méri. A legutoljára nemesített csili paprika 3 millió Scoville egységet tartalmaz. Miért versengenek a nemesítők még mindig, hogy minél erősebb paprikát állítsanak elő?

A paprika csípős ízét a kapszaicin nevű anyag okozza. Ez stimulálja a bőrben és a nyálkahártyákon lévő idegvégződéseket. A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki  módszert 1912-ben, ezért az egységet róla nevezték el.

Bhut Jolokia
Bhut Jolokia

A csípős ízérzékelés az egyik legfurcsább emberi érzékelés. Nehéz olyan ízlelőbimbókat találni a nyelven, amelyek az édesség, a keserűség, a savanyúság vagy a sós íz receptoraihoz hasonlóan tartalmazzák az "csípős íz" receptorait.

A csípős érzés a nyálkahártyák fájdalomreceptorainak stimulációjából ered. A fűszeres ételek veszélyesek számunkra, ezért a szervezetünk ennek megfelelően figyelmeztet minket.

2008-ban az indiai Bhut Jolokia paprika bizonyult a legerősebbnek és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, a Scoville-skálán egymillió egységet meghaladó csípősséggel.

Összehasonlításképpen: egy átlagos Tabasco szósz 2,5 ezer egységet tartalmaz, a cayenne-i bors pedig 30-50 ezer egységet. A magyar csípős paprikáknál pedig 1500-2500 egységet mértek.

A Bhut Jolokia  szellempaprikát jelent. - Valószínűleg azért, mert egy ilyen zöldség elfogyasztása után meg lehet halni – viccelődött Dr. Paul Bosland, az Új-Mexikói Egyetem Chili Paprika Intézetének igazgatója.

Az emberek azért óvatosak. Bangladesben, például úgy használják a főzéshez, hogy a szárat a kezükbe veszik, és csupán az ételhez dörzsölik. Szemüveget és kesztyűt kell viselni, amikor a magokat eltávolítjuk ebből a fajtából, és az egész műveletet a szabadban kell végezni – figyelmeztetnek a csili kutatók.

Azonban nincs hiány a szupererős zöldségeket megvásárolni hajlandó emberekből. Ennek oka, hogy a belőlük készült fűszerek gazdaságosabbak. Elég egy csipetnyi belőle, hogy egy ételnek kivételes íze legyen. Nem csoda, hogy a termelők még mindig versenyben vannak.

Jelenleg a legcsípősebb paprika, a Pepper X, ami  több, mint 3 millió Scoville-egységgel rendelkezik!

Ezt a fajtát 2017 szeptemberében mutatta be nemesítője, az amerikai Ed Currie.

De honnan származik a csípős íz a természetben? Ahogy az gyakran előfordul, a növények "találták ki", hogy megvédjék utódaikat. A paprikát a természetben a madarak terjesztik, de amint magjaik

Pepper X
Pepper X
áthaladnak egy emlős emésztőrendszerén, elveszítik csírázóképességüket. Ezért van az, hogy a paprika magvakat körülvevő szövetek tartalmazzák a legtöbb kapszaicint, egy olyan anyagot, amely az emlősökre erősen irritáló, de a madarakra legfeljebb fájdalomcsillapító hatású.

Amit az evolúció nem látott előre az az, hogy egy emlősfajnak olyan kifinomult kulináris ízlése lesz, hogy még a nagyon csípős paprikát is el meri fogyasztani.

Bár összességében ez nagyon előnyösnek bizonyult a Capsicum nemzetséghez tartozó növények számára – jelenleg  világszerte évente négymillió tonnát termelnek ezekből a fűszeres zöldségekből.

Wilbur Scoville úgy határozta meg  az élelmiszerek csípősségét, hogy  a paprikakivonatot addig hígította édesített vízzel, amíg az égető íz nem vált kimutathatóvá. Az édes paprika nulla pontot kapott ezen a skálán, mert egyáltalán nem tartalmaz semmilyen csípős anyagot. A legcsípősebb chilifajtákhoz több tíz- vagy akár százezerszeres hígításra volt szükség.

Ez a módszer azonban szubjektív, és ezért nem túl pontos. Ez az egyik oka annak, hogy egyazon fajta esetében az eredmények annyira eltérőek. Ma már a kóstolás helyett folyadékkromatográfiát használnak a csípős ízért felelős anyagok koncentrációjának pontos mérésére.

Forrás: 
focus.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.